Abraham Hicks – Amikor a párod negatív és az álomrepülés 2

kerem-az-infot

Á: … Felteszünk néhány kérdést, hogy lássuk… Úgy érzed, támad téged?
K: Sokszor, igen!
Á: Úgy érzed van alapja azoknak a támadásoknak? A válasz nem… persze… Úgy érzed a támadásoknak van alapjuk? Nem! Hogy érzed, lehet szó félreértésről?
K: Igen!
Á: Hogy érzed, lehet, hogy kissé máshogy látjátok e helyzetet?
K: Igen.
Á: Hogy érzed, azért támad, mert úgy érzi támadás érte?
K. Lehet, igen.
Á: Hogy érzed, lehet, hogy nem csak tőled, vagy főleg nem is tőled érzi a támadást, hanem a körülményektől, az élettől, vagy attól, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy szeretné, hogy legyenek,
K: Igen.
Á: Mit gondolsz, lehet, hogy azért ilyen tüskés, mert úgy általában kényelmetlenül érzi magát? És te úgy véled, logikus, hogy ha így érzel, akkor magadat harapod és támadod meg inkább?
K: Igen.
Á: Hogy érzed, a belső lényed támadóként tekint rá, vagy úgy, mint aki olyat kér, amire nagyon vágyik.
K: Azt hiszem, kér valamit, amire nagyon vágyik!
Á: Szerinted a belső lényed téged tekint minden problémája forrásának?
K: Nem.
Á: Tehát, hogy érzed, lehetnél jobban szinkronban a belső lényeddel és ezek a beszélgetések jobban mennének?
K: Igen.
Á: Szerinted – ahelyett, hogy védekeznél, vagy hogy úgy érzed támad – jobban is felkészülhetnél rá? És fel is vagy készülve! Szerinted fel tudnál készülni valami másra? Hogy érzed, tudnál időt szánni arra – pár napot -, hogy egy másik forgatókönyvet készíts, hogy lágyabb és megértőbb légy? Szerinted, javulnának ezek a beszélgetések, ha rezgésileg és “befogadó állapotilag” felkészültebb lennél?
K: Igen.
Á: Sok mindent mondhatnánk, amit tehetnél, amitől ő jobban érezné magát. De te nem akarod megcsinálni ezeket és makacsul nem, mert szerinted nem érdemli meg, mert ő sem viszonyul hozzád jól. Tehát ez egy patthelyzet. Ő nem kezel téged jól, ezért te nem kezeled őt jól, amiért ő nem kezel téged jól… Tehát valakinek fel kell adnia. Valakinek fel kell adni a harcot. És ez te leszel. 🙂 🙂 🙂 És nem mert gyenge vagy, hanem mert erős. (taps) Tehát, ha szánsz időt a felkészülésre és amikor jön az inspiráció… Nem akarjuk, hogy mást mondj neki, mint amit gondolsz, vagy olyat, amit nehéz kimondani. És azt sem akarjuk, hogy más csesztessen. Azt akarjuk, azt akarjuk, hogy egy új feleséget teremts! Nem úgy értjük, hogy… ő sem tud új anyát teremteni…mégis azt kérjük tőle… Azt akarjuk egy olyan új feleséget teremts, akivel más a kapcsolatod a saját elmédben. Szeretnénk, ha olyannak látnád őt, amilyen valójában… és magadat olyannak, aki te vagy valójában… és kettőtöket olyannak egy kapcsolatban, amilyenek valójában vagytok, mielőtt találkoztok. Erre mondhatná valaki “Vegyél neki virágot, attól jobban érzi majd magát!” Ne, ha nincs kedved hozzá! A legutolsó, amit akarunk, hogy színleld, hogy kedveled! Nem akarjuk, hogy ezt színleld! Azt akarjuk, tényleg kedveld. És ez az,a mit érez. Nem igazán kedveled. Nem. Most nem. Nem is hibáztatunk. Mert mostanság olyan ribancos! 🙂 🙂 De nem az a lényeg, hogyan viselkedik! A szereteted iránta a lényeg! Volt már úgy, hogy vitatkoztál és minden kimondott szavadról tudtad, hogy gáz és csak rosszabbít a helyzeten, de nem tudtad befogni a szád? Egyszerűen nem tudtad tartóztatni magad! Lendülete volt és úgy éreztél! Hát, meg kell találnod, hogy máshogy érezz, mint eddig éreztél, mielőtt találkoztok, mert ennek soha, soha, soha, soha, soha, soha nem lesz vége. És ezt senki nem élvezi és egy olyan dolog lehet belőle, amiről biztosan tudjuk, nem akarod. Nos, emlékszel, mikor először összejöttetek? Emlékszel, mikor először találkoztál vele? Hol voltál?
K: Egy kúton dolgoztam, ő pedig a mekiben. Tehát mi a kúton találkoztunk.
Á: Emlékszel mit éreztél, amikor megláttad?
K. Igen. Arra gondoltam, milyen gyönyörű.
Á: Igeeen. Amikor először beszélgetettek, azt érezted támad?
K: Nem: 🙂 🙂
Á: Azt érezted, hogy ki kell nyílnod és beszélned kell magadról neki?
K: Igen.
Á: És jó érzés volt ezt tenni?
K: Igen.
Á: És láttad, hogy neki is jó érzés volt hallgatni téged?
K: Igen.
Á: Emlékszel az első szeretkezésetekre?
K: Igen.
Á: Emlékszel a felismerésre, hogy az egy nagyon jó és nagyon vágyott dolog volt?
K: Igen.
Á: Nos, ez vagy te. Ez az ez a kapcsolat. Szeretnénk, ha erre emlékeznél vagy hasonló dolgokra, mielőtt hazamész. Hogy amikor belépsz, az a csávó légy aki akkor is csinos volt, és meglátta őt. Érezd azt a passzolást amit akkor éreztél és azt a természetes vágyat, ami mindkettőtök örvényében ott volt, ahogy a belső lényetek egymáshoz vezetett titeket! Ahogy a belső lényetek egymáshoz vezetett titeket! A belső valójához vezetett titeket annak, akik valójában vagytok. És persze, hogy vannak megfejtendő dolgok, hiszen mindenki tágul. Mindenkivel megesik, hogy nincs az örvényben, nincs befogadó állapotban. De a nagyobbik része annak, aki vagy erre a kapcsolatra vágyik. De tudjátok, miről szól a veszekedésetek? Most mindkettőtöket eljátsszuk. 🙂 🙂 “Nem szeretem, ahogyan érzem magam, mikor kint vagyok az örvényből, és az egészért te vagy a hibás.” “Tényleg? Hát én sem szeretem, ahogyan érzem magam, mikor kint vagyok az örvényből, és az egészért te vagy a hibás.” “Tényleg?” “A te hibád!” “A te hibád!” “A te hibád!” “A te hibád!” “A te hibád!” Ez így hangzik. “Nem vagyok az örvényben, amiért rosszul érzem magam és ezért téged vádollak!” Holott nagyon jó tudod, hogy ” A saját valóságom teremtője vagyok. Egy akarok lenni a bennem lévő forrással. Téged abból a nézőpontból akarlak szemlélni. Akarom tudni annak a mélységét, aki te vagy. Akarom, hogy mindkettőnk örvénye összevegyüljön. Akarom, hogy a családunk szárnyaljon és többé váljon. Egyénként tágulni akarok a kapcsolatunknak köszönhetően. Azt is szeretném, hogy te is bővülj a velem való kapcsolatodnak köszönhetően. Jók vagyunk egymásnak. Nagyon jó okból jöttünk össze. Itt egy jó dolog történik, nem rossz.” Aztán figyeld mi történik! Mert az biztos, hogy amikor a vele kapcsolatos érzésed előtérbe kerül és jó érzéssel tölt el, akkor mást fogsz kiváltani belőle. És már csak egy kis apróság az, ami távol tart egymástól titeket. Az, hogy a másiktól várjátok, hogy nagyon nagyon erős szeretetben az első lépést megtegye. És az a szeretet nem tűnt el, csak betemette a “szar”! 🙂 🙂 Nem tűnt el! Még ott van, csak nem olyan aktív mint egyszer volt és amilyen újra lehet. Tudod aktiválni a legbelsőbbedet, vagy azt az élt, ami nem megy olyan jól az adott nap eredményeképpen. De örülni fogsz az érkező inspirációnak, élvezni fogod az új ötletet és amikor jön az impulzus, hogy kifejezd! Élvezettel kíséred majd végig, hogyan lágyul meg ez a nagyon gyönyörű, rendkívül lágy, és a belső lényével rezgésileg összhangra törekedve vágyó személy. Nagy élvezettel figyeled majd hatásod erejét ahogy őt a szereteteddel újra harmóniába hozod.
K: Köszönöm.
————–
K: Megvannak nekünk a Salamonos könyvek és olvasni szoktam a fiamnak. Van egy rész, amiben Sara repül. Van javaslatod arra, hogyan repülhetnék én is úgy álmomban, mint ő? Ezt nagyon érdekesnek találom és szívesen kipróbálnám!
Á: Ez a befogadó állapot eredménye! A szabadság érzése táplálja. Amikor egy ideig ellenállást hordozol és elengeded, akkor jön a szabadság érzése. Más szóval repülni fogsz éjszaka. Így lesz. De ha ellenállás van benned, akkor nem megy. Csak tekints várakozással iránta és vedd észre, mennyivel szabadabbnak érzed magad általában. Régebben Esther attól félt, hogy a gyerekek istállók tetejéről fognak leugrálni, meg ilyesmi. Mert amikor kicsi volt, sokszor leugrott az istálló tetejéről. Repülni akarat, de soha nem járt sikerrel, mindig a szénarakásra esett. De azok az éjszakai repülések mindenkinek adottak és a Salamonos könyvek erről szólnak, az ellenállásod elengedéséről, lelked szárnyalásáról a korlátlan elképzelések irányába, az egész erről szól. Igen. Elég? Nagyon jó!

Abraham Hicks – Amikor a párod negatív és az álomrepülés 1

kerem-az-infot

K: Az a kérdésem, hogyan maradhatnék pozitív és lehetne boldog a házasságom, amikor a párom annyira negatív? Meditálok, remek hangulatban vagyok és aztán BUMMM, hát nem bele piszkál! És mindig a negatívról akar beszélni. Mondom neki, hogy hagyd már, én a pozitívról akarok beszélni! Nehéz közdelem, főleg két hónapja, hogy gyermekünk született. Nagyon nehéz nekem. Gyakorlom, próbálom, a dolog életem sok területén működik, de ez a legnehezebb.
Á: Valaki említette az együttérzés szót korábban Esther-nek. Esther elgondolkodott a jelentésén. Mert úgy vélte olyan mint az empátia, vagy a szimpátia, tehát megkérdezte tőlünk, mert érezte a jelentőségét. Mi elmagyaráztuk neki, hogy a valódi együttérzés az, amikor befogadó állapotban vagy és úgy fókuszálsz valakire, hogy a nézőpontod tartalmazza forrásod nézőpontját. Ami azt jelenti, hogy amikor olyanfajta harmóniában vagy, mert meditáltál, vagy mert egyedül voltál, mert akartad, mert gyakoroltad, és bejön valaki a tapasztalatodba, aki rád száll, vagy akár támad téged valahogyan… Ha te stabil harmóniában vagy, akkor tapasztalod meg az igazi együttérzést, ami a meghallgatását jelenti, annak kockázata és fenyegetettsége nélkül, hogy kizökkentene a befogadó állapotból. És az általad érzett küszködésnek valójában ez a lényege, mert néha azt mondják az emberek “Ábrahám, ezt tényleg csinálom! És tényleg egyre jobban megy, de a munkatársaim annyira negatívak!”, mert aggódnak, hogy a pozitív állapotuk elmúlhat, vagy veszélyezteti azt a körülöttük lévő negativitás. És szeretnénk ha megértenéd, hogy nem kell így lennie. Harmóniád iránti figyelmed lehet annyira begyakorolt, hogy állhatsz olyan állapotban, amikor nem vagy veszélyeztetve, nem védekezel, sőt csak megérted, ahogy a benned lévő forrás érti. Gyakorolni kell, de a valódi szabadságnak ez az alapja! Mert ha mások pozitivitása kell ahhoz, hogy te pozitív légy, akkor nem jutsz messze! Lehet, hogy sokat kell időznöd a furgonodban egyedül a parton! De amikor tényleg összhangban vagy, akkor bárhol, bármilyen körülmények között lehetsz. Tudjuk, hogy ez segít, de van még kérdésed?
K: Igen, ajánlanál valamilyen pozitív megerősítést, vagy fókusz kereket, amit végezhetnék, hogy a befogadó állapotba kerüljek és ott is maradjak?
Á: Mondjuk, hogy külön vagytok és nemsokára találkoztok egymással. Na most, a baba miatt van ennyire oda?
K: Volt már korábban is, de a baba nehezíti helyzetet. Minden negatív és szeret vádaskodni. Én meg nem! De a helyzet az, hogy ő az az ember aki mindenkinél szívesebben nyomogatja a gombjaimat eddigi ismerőseim közül. Sokan nem képesek erre, de ő tudja melyiket kell megnyomni. Szeret vádaskodni.
Á: Amikor valaki tudja melyik gombot kell nyomni, azzal azt mondod “Ismeri a gyenge pontjaimat”. A gyenge pontod az, hogy nem tudsz harmóniában maradni, pedig szeretnél. Szerintünk hamis az alapfeltételezésed. Szerintünk azt feltételezed, hogy az a szándéka, hogy rosszul érezd magad, és szándékosan ezen dolgozik.
Pedig mi biztosan állítjuk, nem ez a helyzet. Csak rosszul érzi magát és ezért nem tud mondani olyat, amitől ő vagy más jól érezné magát. Ekkor jön az az együttérzés a képbe. Mert ha ezt megérted, akkor jobban érezheted magad. És hadd játsszunk egy kicsit veled, talán kissé makacsul és keményen azzal, hogy azt mondjuk “Tudod, te is vádaskodsz!”
K: Tudom és nem akarok!
Á: Mert őt vádolod, hogy nem vagy harmóniában. Őt vádolod, hogy a gombjaidat nyomogatja. Szeretnénk, ha megnyomhatatlan gombjaid lennének,
K: Én is.
Á: Mi lenne, ha valaki megnyomná, csak nyomná aztán visszapattanna? Az a gomb nem nyomható! Az a gomb nem nyomható! Nem nyomható, mert gyakorlottan a tudás állapotában vagy. Amikor megnyomja a gombodat, akkor mi az amitől – ha akarod elmondod -, szóval mivel nyomja meg leggyorsabban vagy a legharsányabban a gombodat?
K: Amikor olyan kérdést tesz fel újra meg újra, amire már válaszoltam. Az megnyomja a gombomat, vagy…
Á: El tudod képzelni, mi hogy érzünk? 🙂 🙂 🙂 Tudod, mi szívesen fogadjuk ugyanazt a kérdést, mert tudjuk, hogy nem az a baj, hogy nem jól válaszoltunk, hanem te nem voltál befogadó állapotban. Ez sokat segíthet! Más szóval, nem az a baj, hogy nem válaszoltál, hanem ő nincs olyan állapotban, hogy fogadja. Mi az a kérdés, amit újra meg újra feltesz, amire válaszoltál, de ő még nem hallotta meg rá a választ?
K: Sok minden lehet, mint például “Akarsz a kapcsolatunkon dolgozni?” Mire én “Igen, de boldog akarok lenni!” Mire ő “De nem válaszolsz a kérdésemre!”, mire én “De igen, csak tényleg boldog akarok lenni! Boldog szeretnék lenni!”, mire ő “De nem válaszolsz a kérdésemre”, mire én “De válaszoltam!”
Á: Nos, te leszel ő és mi leszünk te. Tedd fel a kérdést!
K: Ok. Akarod, hogy együtt maradjunk?
Á: Hát, azt a másikat tedd fel először!
K. Melyiket?
Á: Akarsz dolgozni a kapcsolatunkon?
K: Jaaa, hogy akarsz-e dolgozni a kapcsolatunkon… Akarsz dolgozni a kapcsolatunkon?
Á: Egész nap, minden nap ameddig élek. De te rögtön belekötöttél! Azt mondtad “Igen, de!” “Igen, de!” És amikor azt mondtad “Igen, de boldog akarok lenni!” , ő azt hallotta belőle, hogy “Igen, de nem hiszem, hogy nekünk működni fog, mert én boldog akarok lenni, de te nem…” , más szóval teljesen mást hall ki belőle, mert így mondtad. Nem mindet, csak egy részét képzeli bele. Nos, tegyél fel még kérdéseket, mert lesz pár olyan válaszunk, amik rögtön oldják a helyzetet. “Úgy gondoltam, akartam ezt a kapcsolatot, amikor csak ketten voltunk, de most hárman vagyunk… és jobban akarom, mint valaha.” Ez így van, ugye?
K: Igen.
Á: Mit gondolsz, ezt szívesen hallaná? Mi az, amit mondhatna, amitől ismét védekeznél? Mert kihozhatod belőle, ha így érzel.
K: Nem hiszem, hogy tényleg akarod, mert nem mutatod, vagy nem kommunikálod helyesen.
Á: Pedig mutatni akarom, és dolgozok rajta és tudom, hogy érzem és azon dolgozom, hogy jobban érezzem.
K: Vannak más dolgok is, de… ez a legfontosabb. Nem tudom miért, de addig vár, amíg már késő cselekedni, aztán engem vádol érte.
Á: De tudod mi történik? Mi nem vitatjuk, hogy az megy, amit mondasz. De ez az ami biztosan történik: Valamilyen okból – és teljesen mindegy hogyan jutottál ide, és biztos, hogy meg tudod magyarázni -, de te nagyon védekező állapotban vagy és azt érzed, hogy ő állandóan támad téged. Ebben az az érdekes, hogy ő megerősítésre vár, amit te nem vagy hajlandó adni neki. Megerősítésre vágyik, de azt úgy fejezi ki, hogy te úgy érzed támad. És ha így érzed, akkor ez alapján reagálsz, és ez nem nyújt megerősítést neki. Tehát, mivel megerősítést kér, amitől te úgy érzed támad, aztán te a támadás alapján reagálsz, ami nem nyújt neki megerősítést… tehát egy örökös kör, aminek soha nincs vége, addig, míg valaki meg nem szakítja. Felteszünk néhány kérdést, hogy lássuk… Úgy érzed, támad téged?

Abraham Hicks – Hinni abban ami nem látható, hogy láthatóvá váljon

kerem-az-infot

K: Egy másik kérdésem a vonzás törvénye, ami fantasztikus! Tényleg az!
Á: Legjobban azt szeretjük benne, hogy annyira következetes, hogy kiszámítható. Az emberek mások. Annyira következetlenek, hogy teljesen kiszámíthatatlanok! De a vonzás törvénye kiszámítható és a forrás kiszámítható.
K: Az életem egyik fordulópontja az érzelmek és gondolatok megértése volt. Kéz a kézben járnak. Gondolsz egy gondolatot és jeleznek az érzelmeid.
Á: És miért van így? Mert te gondolsz egy gondolatot valamiről és a belső lényed is gondol egy gondolatot valamiről. Az érzelmeid pedig elárulják milyen a különbség, vagy a harmónia aközött, amit a belső lényed gondol arról a gondolatról és te mit gondolsz róla. Mert minden gondolatról amit ebben a pillanatban gondolsz, a belső lényed is gondol egy gondolatot. És ezek az érzelmeid. Visszajelzői annak, hogy mennyire vagy összhangban!
K: Mindig említed az érzékelést. Az érzékelésen múlik minden.
Á: Minden. A hited korlátja az érzékelésed.
K: Pontosan. Egy kutya olyan hangot hall, amit te nem, mert más a berendezésed, olyan színeket lát, amiket mi nem.
Á: “Ne színlelj te kutyus!”
K: Velünk is ez a helyzet. Néha az az ember, akit keresel, vagy a helyzet, vagy az autó ott van, melletted, csak nem látod őket, mert….
Á: Ezért beszélünk mindig a pozitív jellemzők lista írásról, vagy a meditálásról, hogy tegyél meg mindent azért, hogy csökkents az ellenállásodon, hogy emelkedjen a rezgésed. Hiszen ha emelkedik a rezgésed, akkor leszel társteremtő összetevője annak, amit akarsz. Sok olyat láthatsz, amit nem akarsz látni. Amiről beszélünk az az, hogy aminek a hatása alatt vagy, tesz téged társteremtő összetevőjévé annak, aminek a hatása alatt vagy. Ha bajra fókuszálsz, akkor mindenhol a bajt látod. Ha értékre, összhangra, szeretetre fókuszálsz… Ha problémákra fókuszálsz, akkor mindenhol a problémát látod, ha megoldásokra fókuszálsz akkor egy probléma megmutatkozik, de egyidejűleg a megoldás is ott lesz. Igazad van! Minden az érzékelésen múlik.
K: Tehát bármire fókuszálsz, abból több lesz, mert ráhangolódtál arra a frekvenciára.
Á: Igen, mert a vonzás törvénye lendületet teremt, és egy hiedelem nem más mint sok lendülettel rendelkező gondolat
K: Tehát nem az van, hogy te vonzol.
Á: Hogy mondod?
K: Nem az van, hogy te vonzol!
Á: De igen!
K: A vonzás, nekem és sokaknak mozgást jelképez… olyan mintha az a kocsi, amit akarok, az csak ott van…
Á: De te csak azzal a mozgással akarsz számolni, amit látsz, amikor ide kerül. De sokféle rezgésbeli mozgás van, amit érezned kell. Figyelj arra, mit érzel! A mozgást érezned kell, mielőtt láthatod-hallhatod-szagolhatod-ízlelheted-érintheted
K: Ami rezgés.
Á: A rezgés tudata! Igen! Wayne Dyer írt egy könyvet – Esther nem olvasta -, de a címe a legjobb cím valaha “Látod, ha hiszed!” A legtöbben azt mondják “hiszem, ha látom”, de látod, ha hiszed. Nos, mi a hiedelem? Egy gondolat, amire továbbra is gondolsz. Tehát gondold továbbra is azt a gondolatot és idővel látod. Mert engedted, hogy annak a gondolatnak a lendülete azzá a valósággá manifesztálódjon, amire vágysz. De mire akarsz kilyukadni? Mert csak azt tanítjuk egymásnak, amit már tudunk. De mi a lényeg?
K: Azon gondolkodtam… persze a vonzás törvénye tökéletes, de valójában az érzékelés törvényéről beszélünk, mert a világ érzékelésen alapul. Ha változtatsz a nézőpontodon, akkor változtatsz az érzékeléseden.
Á: Akkor beszéljünk egy nagyon korai gondolatról, amit nem érzékelsz. De elégedett vagy, és mert az vagy, a gondolat lendületet nyer, akkor nem logikus, hogy idővel annyi lendületre tesz szert, hogy érzékelni tudod? Érzékelhetővé válik? Tehát, ha valami nem érzékelhető, az csak azt jelenti, hogy nem engedtél elég lendületet neki, hogy láthasd. És miket teszel, amik megakadályoznak ebben? Elégedett vagy, aztán elégedetlen, elégedett vagy, aztán elégedetlen, elégedett vagy, aztán elégedetlen, elégedett vagy, aztán elégedetlen, elégedett vagy, aztán elégedetlen, elégedett vagy, aztán elégedetlen, tehát soha nem engeded, hogy érzékelhetőbb legyen. De ha elégedett vagy, és elégedett és elégedett, akkor hamarosan a lendületet olyanná engedted válni, hogy olyan dolgokat kezdesz érzékelni, amiket korábban nem.
K: Hadd közelítsem meg másképp, mert…
Á: Kezdünk előrébbre jutni.
K: Én ezt csak megfigyeltem. Amikor elkezdtem tőled Ábrahám, tanulni a vonzásról, akkor nem fizikai mozgásról beszélünk, hanem a rezgésed alkalmazkodásáról, amit rezegsz.
Á: Így van. Amit mondasz, nagyjából mi is ezt mondjuk. Amikor a manifesztációról beszélünk, olyan szót használunk, amit ti is gyakran. Ti emberek, a manifesztáció alatt azt értitek, hogy “most már látom, hallom, szagolom, ízlelem, tapintom! Manifesztálódott! Egy kocsi a garázsomban. Manifesztálódott! Egy szerető az ágyamban. Manifesztálódott! Pénz a számlámon. Manifesztálódott. De mi szeretnénk tágítani a manifesztáció szó jelentésén. Szeretnénk manifesztációnak hívni és ti is, ennek az egésznek ez a lényege, azt a pontot, amikor érzékelem. Na most, érzékelhetem azáltal, hogy a rezgést lefordítom valamire, amit látok-hallok-szagolok-ízlelek-tapintok, vagy érzékelhetem az alapján, amit érzek. Szóval a szeretet, nem olyan amit látsz. Persze láthatod a reakcióját, mondjuk a szerelmeseknek, vagy akik szeretnek, de a szeretet nem olyan, aminek látható a manifesztációja. Hanem olyan dolog, amit érzel, valami amit felismersz, ahogy a rezgésbeli egyenértékűségét érzed. Tehát egy pillanatra… igen, igen, igen, igen… kiélvezzük ezt egy kicsit… hívjuk az érzékelés legigazabbjának az én emberi – most a te nézőpontodból beszélünk… mindjárt kiugrunk Esther bőréből, mert ez annyira fontos – az érzékelésnek – a te nézőpontodból – annak a pontnak kell lennie, amikor rezgésbeli egyezőségbe kerülsz a belső lényeddel. És most tudásod van valamiről, valaminek a kibontakozásáról, amit korábban nem érzékelhettél. Tehát a valódi érzékelés, tudomás. Tudomás valaminek a valamivé válásáról.Ti is annyira élvezitek ezt, mint mi? 🙂 Tudod, amikor azt szoktad mondani “Tudtam, hogy megtörténik! Éreztem, egyszerűen éreztem!” És néha ez olyan dolog, amit nem akartál. De volt egy rezgés, amit felismertél és érezted, hogy megtörténik. Hát fogadtad a dolgok rezgését. Hozzunk ki ebből valami hasznosat! Nekem mint fizikai lénynek, nagyon nagyon hasznos keresztülhaladni látható-hallható-szagolható-ízlelhető-tapintható dolgokon és belőlük új szándékokat, vágyakat, célokat – hívd, aminek akarod – indítani. Amire a belső lényem teljesen rááll, osztatlan figyelmét a kibontakozására szegezi, és olyan valóságként érzékeli, ami nem történt még meg, de ha ellenállásmentes tudok lenni, akkor én is érzékelni tudom azt a rezgésbeli valóságot, amit a belső lényem érzékel, és tudok örülni a rezgésbeli jelenében, annak ellenére, hogy a fizikai manifesztáció még várat magára egy kicsit. Ez a HIT! Hinni abban ami nem látható, hogy láthatóvá váljon. De ha nem vagy hajlandó hinni a nem láthatóban, ha látnod kell, hogy elhidd, akkor sok dologtól tartod távol magad, ami folyamatban van. Volt egy nő, aki Los Angeles-be költözött jópár évre. Nagyon szeretett volna gyermeket, de nem tudott teherbe esni. Gyakran kiválasztottuk. Azokban az időkben kisebbek voltak a csoportok. Beszélt arról, hogy gyereket akar, gyereket akar, gyereket akar. És hosszú beszélgetéseink voltak vele, mint veled. Ez a szeminárium, majd egy másik, majd egy másik. És gyakori vendégeink szemében azzá a nővé vált, aki gyereket akar, de nem tud teherbe esni. Mert ez volt az ő sztorija. Végül kezdte megérteni azokat a dolgokat, amikről beszélünk. És hogyhogy-nem, teherbe esik. Eljön egy szemináriumra. Annyira boldog, annyira boldog, de tudod mi van? A baba még nem született meg! Nem úgy ahogy akarta. Mondókázni szeretett volna vele, halloween jelmezbe akarta öltöztetni, minden jó dolgot, amit egy gyermekkel teszel, szerette volna csinálni vele. De az a gyermeke még nem született meg. Meg volt a fogantatás, az állapotosság. Terhes volt a babával, de még nem született meg, hogy játsszon vele. De akár az is lehetett volna a boldogság szempontjából, mert a nő extázisban volt. Tehát mondanivalónk lényege, hogy állapotosak vagytok rengeteg vágyott dologgal! És ha elfogadjátok, hogy, mint az a gyermek, aki úton volt a nő megtapasztalásába és valami, hogy benne van, hihetővé tette számára. És azt akarjuk, érezzétek, hogy ami az örvényetekben van, bennetek van. Rezgésbeli kibontakozás. Érlelődik. És ha az örvényedben van, akkor az egy biztos dolog. Nincs más dolgod, mint tudni, hogy úton van, és ne vess számot úgy, hogy ha még nem jött ki, akkor nincs is úton! ennyi! 🙂 Elég? Ezzel sietnünk kell!
K: Ahhh, igen elég!
Á: Nagyon, nagyon jó volt! Nagyon, nagyon jó volt! Nagyra értékeljük, amit felkavartál. Olyan dolgokat, amikre sokan voltak kíváncsiak. Nagyon jó!
Hogy vagytok? Feldobva? Felfrissültetek? Biztosabban érzitek kik vagytok? Van bennetek vágyakozás? Szinkronban a belső lényetekkel egy kicsit?

Abraham Hicks – Hideg, meleg, forró!

kerem-az-infot

Á: Még jön! Ezt hallottad! Még jön! A segítség úton van! Vannak lehetőségeid! Vannak lehetőségeid! Nem kell elsietni a dolgot! Érzed? Érzed? Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Esther tolmácsolásából hallod-e, hanem, hogy te érzed-e, a munka alapján amit az előbb elvégeztél? Teljesen rendben van, ha ide jössz és a szándékodat közlöd velünk, és rendben van, hogy Esther megkapja a válaszunkat és elmondja neked, amit lehet, hogy meghallasz, lehet, hogy nem! De nagyon szeretnénk, hogy értsd, hogy amikor kérsz, akkor megadatik! És a nyugodt rezgés állapotában, valószínű, hogy meghallod az impulzust! Az impulzus ötlet formájában érkezik. Ötleted támad valami kapcsán! Vezetsz az úton és jön az impulzus, hogy menj valahova! De figyelembe véve legtöbbetek ellenállását, egyből nem a vágyott válaszra fogtok találni! Hanem mentek valahova, ami valahova, ami valahova, ami valahova, ami valahova, ami valahova vezet! És az út minden állomása élvezetes lesz! Hacsak nem hibáztatod magad, hogy egyből nem oda mész!
K: Néha ezt csinálom!
Á: Hideg! 🙂 🙂 Melegítsd fel!
K: Arra gondoltam, hogy…
Á: Látjátok mit értünk hanyag gondolkodás alatt? Semmi gond! Mindenki ezt csinálja. Olyan sokszor vannak az életedben olyanok, akik azt mondják “Mondd el az igazat!” Ja igen ez megesik! De tőlünk soha nem fogod hallani, hogy “Mondd el az igazat a meglévő valóságodról!” Mert a meglévő valóságod igazsága akadályozza a valódi valóságodat! Ezért arra kérünk, hogy találd meg a legkisebb ellenállás útját ahhoz, aki valójában vagy! Nem arra kérünk, hogy elmagyarázd, hogyan kerültél ide! Voltak elegen akik kényelmetlen helyzetbe hoztak! “Mondd el az igazat! Akarom tudni! Mondd el hogy érzel!” “Neeem!” Mondd el, hogy érzel!” “Félek tőled!” 🙂 🙂 Szeretnénk, ha nyugtatnád magad. Olyan szavakat mondj amik melegebbek. Nem könnyű, ugye? Olyan, mint amikor egy vonat 130-cal megy az egyik irányba. Nem akarod hirtelen azt, hogy 130-cal menjen a másikba! A hirtelen váltás nehéz a vonat rakománynak! És fizikai értelemben sem lehetséges. Lelassul és aztán gyorsul fel újra! Csak azt szeretnénk, tudd, hogy tudod jobban nyugtatni magad a saját gondolataiddal és szavaiddal. Nyugtatnod kell magad, hogy beengedd azt a bőséget, amit akarsz és megérdemelsz! És azzal nem nyugtatod magad, hogy beengedd azt a bőséget, amit akarsz és megérdemelsz, ha arról beszélsz, milyen rosszul mennek a dolgok, vagy ha rosszat állítasz magadról, vagy arról hogy semmire nem vagy képes. Nézd meg mi az ami alátámasztja! Szeretnél még beszélni? Beszélni valami általánosról? Valami tényleg általános állapotról a vonzáspontoddal kapcsolatban?
K: Igen. Mondogatom, hogy a dolgok jobbá válnak, a dolgok tökéletes kibontakozása vár rám…
Á: Ti hisztek neki? 🙂 🙂 Na jól van! Jól van így! Mert túl sokat akarsz, túl gyorsan mondani! Ekkor jön az erőfeszítés, aztán keményen erőlködni kezdesz és minél többet próbálkozol, annál jobban a viszályára… Tehát mondj nekünk valami jót, valami nyugtatót, valami nagyon nagyon meleget, nyugtatót, amit tényleg úgy is gondolsz. Amit könnyen mondasz és úgy is érted!
K: Szeretem az életet!
Á: Ja! Szeretem az életet! Mondj valami mást!
K: Leginkább boldog ember vagyok.
Á: És ez így is van. Legfőképpen boldog ember vagyok, hacsaknem a pénzre gondolok. 🙂 🙂
K: Igen, valóban.
Á: Tehát mik azok a dolgok, amikre könnyen gondolsz és a boldogságodban semmi ellenállás nincs. Semmi nem gátolja a boldogságodat, amikor erre gondolsz: San Antonio Spurs. Nem jó, nem jó, nem jó a város, de Esther mondhatja ezt! Mert amikor a San Antonio Spurs-re gondol, akkor az boldogsággal tölti el, boldogsággal tölti el!
K: Boldogsággal tölt el, ha tánczenét hallgatok.
Á: Igen! Valami más?
K: Amikor edzek, boldog vagyok.
Á: Igen! Élvezed a tested vitalitását! Igen! Valami más?
K: Amikor egészséges ételeket eszek, akkor boldog vagyok.
Á: Igen!
K: Amikor olvasok, boldog vagyok.
Á: Igen.
K: Amikor meditációs anyagokat hallgatok, boldog vagyok.
Á: Ezt elhiszitek??? Igen, jól van! Most válassz ezek közül egyet! Bármelyiket! Fókuszálj rá, mert tényleg ott vagy, ellenállás nincs és fókuszáljunk egy kicsit konkrétabban rá, hogy növeljük a lendületét! Tehát azt a témát válaszd, amiben a legkisebb az ellentmondás, az ellenállás, és a legkönnyebb boldognak érezned magad, ha rágondolsz. Melyik?
K: Tánczene.
Á: Jól van! A tánczene! Most beszélj bővebben erről! Kissé több figyelmet adj neki.
K: Szeretem azt amilyen érzéssel eltölt, imádom az energiáját, szeretek táncolni, szeretek táncolni, szeretem a mixeket. Jó hangulatba kerülök általa.
Á: Érzitek a lendület növekedést! Érzitek a hangjában a tisztaságot? Észrevettétek, hogy egy kicsit hangosabbá vált? Folytasd! Folytasd!
K: Teljesen elengedem magam és minden ellenállástól megszabadulok, mikor zenét hallgatok.
Á: Folytasd!
K: Boldog vagyok. Táncolok, ugrálok. Teljesen elengedem magam, és megszabadulok minden ellenállástól.
Á: Tehát, azt mondod, hogy amikor így fókuszálsz, akkor kezdenek jönni az inspirációk és a tested ritmikusan kezd mozogni, mintha tágabb nézőpontból irányítanák?
K: Igen.
Á: Van úgy, hogy azt veszed észre, hogy a szokásostól eltérően mozogsz és érzed a tökéletességét?
K: Igen.
Á: Igeeen, tehát most már melegebb, melegebb, melegebb, forró, forró, forró! Megérkeztél! Ennyi volt! Na, jöjjön az amit mindenkinek hallani kell. Úgy tűnik, hogy a zenéről beszél, a pénz helyett! De amikor zenéről beszél ellenállásmentesen, akkor nem gátolja a pénzt.
K: Ez ennyire egyszerű?
Á: Igen az. Igen az. Tehát az a megoldás, hogy ellenállásmentes témát válassz, és hagyd, hogy a természetes erőforrások szolgáljanak. És hamarosan úgy érzel majd a pénzről, ahogy a zenéről.
K: Tehát a lényeg, hogy olyan dolgokra fókuszáljak, amik jó érzéssel töltenek el és a többit hagyjam ki az egyenletből!
Á: Igen, igen! Igen! 🙂 🙂 Forró, forró, forró, forró, forró! Igen nagyon jó!

Abraham Hicks – Kereslet és kínálat

kerem-az-infot

Jött egy férfi, hogy uszodaleckét adjon neki. Jött, hogy megmutassa neki, hogyan működnek a gombok. Egy remek ember. Esther sokat tanult tőle az új medencéjéről. Ahogy távozni készült, azt mondta “Ohhh, észrevettem, hogy baj van az öntözőrendszerével! A telek hátsó részén!” Mire Esther odanézett és látta, hogy valóban víz bugyog a földből. Felhívta a kertépítőt, aki a környéken dolgozott és két perc múlva ott volt, aki felhívta az öntözősöket, akik szintén a környéken voltak és 5 perc múlva kijöttek. Tehát 7-8 perc múlva emberek jöttek megjavítani ezt a rossz öntözőt. Kiderült, hogy nem romlott el, csak völgynek fut, a rendszer lekapcsolt és kiengedte a maradék vizet. De most hogy ott vannak, Esther azt mondja “Ohhh, lenne egy kérdésem! Fel tudnák kapcsolni azt a zónát, ami a telek első részében van?” Megtették, és jött az a hang. Esther rákérdezett “Ez normális?” Mire ők “Nem!” Tehát maradtak egy ideig és rájöttek, hogy valaki a két zónát egybe kötötte, ezért, ha bármelyik zóna vizet kért, akkor mindkét zóna vizet kért, amire nem volt elég víz, tehát a kereslet nagyobb volt a kínálatnál. Értitek mi a téma? A kereslet nagyobb a kínálatnál! Mit jelent ez nektek a teremtés szempontjából? Hát, Esther-nek a következőt “Olyan vágyaim vannak, amit a nyitott szelepem nem lát el” Ami azt jelenti, hogy “A szelepem nem is annyira van nyitva, mint gondolom” “Többet kérek, mint amennyit átengedek” “Vannak hiedelmeim, amik gátolják a saját vágyaimat!” Megdöbbenve hallotta ezt Esther. Nem akarta elismerni! Nem akarta felvállalni. Nem akarja, hogy egy olyan vágya legyen ami meghaladja saját ellátási képességét, mert tudja, hogy a kínálat mindig rendelkezésre áll, amit senki nem tart vissza. Lehet, hogy a szelepét egy szükségtelen hiedelem zárja el. Értitek mire gondolunk? Tehát, ez egy csodálatos módja a teremtés megértésének. Mert amikor kérsz, az mindig megadatik! A kérdés az, hogy beengeded azt, ami megadatik? Vagy olyan hiedelmeid vannak, amik valahogyan elfojtják azt? Tehát, ha az, amit kérsz nem jön könnyen, akkor elfojtottad, mert ha kérsz, akkor megadatik és neked be kéne engedned. Hacsaknem olyan múlt béli tapasztalataid vannak, amiket továbbra is gyakorolsz. Esther úgy hiszi, hogy építkezni csodálatos, de nehéz. Esther úgy hiszi, hogy az emberek jó szándékúak, de nem mindig tudják, mit csinálnak! És ezt olyan sok bizonyítékkal alá tudja támasztani. Rengeteget mesélhetne. Olyan sztorijai vannak! Behalnátok tőlük! Aztán ti is mesélnétek! És együtt gyakorolnátok azt a tévhitet, hogy az életnek nehéznek kell lennie, ahelyett, hogy az életnek örömtelinek kell lennie. A felé áramló jóságot Esther a kemény munkával magyarázta hosszabb időn keresztül, mint kellett volna. És ti is. Ezt az összejövetelt ezzel az erőteljes és mindig igaz előfeltétellel kezdjük “Ahogyan a dolgok az élettapasztalatodban alakulnak, az attól függ, milyen a viszony aközött, hogy kéred az ellátmányt és hogyan engeded azt be. És azt kétféleképpen állapíthatod meg, hogyan alakulnak a dolgaid teremtésügyileg, vagy rezgésileg: Megállapíthatod azáltal, ahogyan érzed magad. De mivel hosszászoktál ahhoz, ahogyan érzed magad, így nem is tudod, hogy érzed. Amikor hősnek érzed magad, az milyen érzés? Hősnek lenni ?! Pozitív, vagy negatív érzés? Tényleg? Te a világ ellen! Ez tényleg pozitív? “Óhhh, igen! Lebirkózlak és megöllek!!” Egyik nap Esther úgy döntött, helyére teszi a rudakat a szekrényében, amiket nem úgy helyeztek el, ahogy kérte. Úhhh, egy hétvége volt! Senki nem volt otthon. Szó szerint, megfogott egy rudat, kivette a helyéről, nagy küszködéssel, mert szorosan volt benne és csak egy picit volt hosszú ahhoz, hogy könnyen visszamenjen. Tehát fogta, és fejjel lefele odaverte a cső végeit a földhöz, addig amíg elég rövid nem volt ahhoz, hogy passzoljon. “KéÉÉSZ!!” Aztán arra gondolt, hogy “Lehet, hogy a helyére küzdöm, de várhattam is volna és egy kedves erős ember megcsinálta volna nekem két nap alatt. Csakhogy én ma akartam letudni! Mert azt akartam, hogy Ő legyen a hibás! Mondtam neki, hogy hosszú. Mind a 27! Mind hosszú, én mondtam nekik. De ők jobban tudják!” Ezzel Esthert kissé a busz alá dobtuk, veletek együtt, mert szeretnénk, hogy ne akarjátok a felétek áramló jóságot a küszködéssel igazolni. Mert ha felhagysz ezzel, akkor kevesebb küszködést hozol előre, és ha kevesebb küszködést hozol előre, akkor tisztább leszel a jelenedben. És ha tisztább vagy a jelenedben, akkor a dolgok könnyebben kialakulnak neked. Tehát beszéljünk ma a vágyadról, ami a keresleted – ezt a legkedvesebb módon értjük. Az a kérésed az univerzumnak, az univerzális energiák felé, hogy rajtad átáramoljanak afelé, amit csak akarsz, ez az egyezség amit idejöveteledkor kötöttél. Azt mondtad “Megyek, az élet hatására tudom majd mit kérek, és amikor kérek, a forrás mindent megad ami ahhoz kell, hogy elérjem mindazt amit az élet hatására felismertem, hogy akarok. Ez így működik. És van még egy apróság. Egyébként ez volt az első lépés. A második, hogy te kérsz és a forrás ellát. A harmadik pedig, hogy az elvárásaid legyenek lágyak aziránt, hogy a dolgok jól alakulnak neked. Hagyj fel a küszködéssel. Ne bizonyítsd tovább az érdemességedet. Ne hasonlítsd magad tovább másokhoz! Engedd el a versenyszellemet! Fogadd el, hogy áldott vagy! Engedd, hogy áldott voltod bizonyítéka könnyen és lazán áramoljon hozzád és rajtad keresztül. És a világ nagy része nem fogja érteni mennyire áldott vagy, mert a “nem érzem annyira áldottnak magam” állapotában lesznek, és azok, akik így éreznek, neheztelnek azokra akik áldottnak érzik magukat. De csak azért, mert nem jöttek rá arra, hogyan nyissák ki a saját szelepüket, nem jelenti azt, hogy te zárva tartsd a tiédet, hogy ők jobban érezzék magukat.

Abraham Hicks – A teremtési folyamat 5 lépése és a nevelés

kerem-az-infot

K: Gyerekeimnek olyan apja kívánok lenni, aki nyugodt, békés… nem ordibál, nem akad ki, meg ilyesmi…
Á: Kövi!
K: És javulok, azonban még jobb akarok lenni.
Á: Kérdeznénk tőled pár dolgot, aztán végighallgatunk. Oly módon akarsz viselkedni, hogy nem adsz nekik olyan kontrasztot, aminek bármi köze lenne hozzád? Tehát nekik soha nem kell igazodniuk? Az egészet magadra vállalod? Úgy akarod kipárnázni a fészküket, hogy soha nem akarsz reakciót, reagálást kiváltani bennük irányodban? Annyira összhangban akarsz lenni, hogy a kapcsolatot a belső lényükkel valójában rád is cserélhetnék? “Apa olyan bölcs! Mindig tudja mi a teendő! Apa mindig összeszedett! Tehát nekik soha nem kell összhangra törekedniük, mert apa megoldja!” 🙂 🙂 🙂
Mert mintha ezt hallottuk volna tőled.
K: Nem biztos, hogy mindent értettem abból, amit mondtál.
Á: Tudjuk!!! Azért szeretnénk, hogy nyugodt, kimért és összhangban légy, mert ekkor zárod a rést. Ekkor vagy összhangban azzal, aki vagy. Ekkor van az, hogy olyan véleményt, hozzáállást és nézőpontot sugárzol, mint a belső lényed. És ez nagyon jó a körülötted lévők számára. De a következő miatt ne légy szigorú magadhoz: ha esetleg úgy gondolnád, hogy az a jószerencse ért, hogy gyermeke, tanulója, párja, vagy társa vagy valakinek, aki mindig élénk, ráhangolt és lelkes, tehát ez a személy mindig – amikor rád figyel -, tehát mindig tiszta, pozitív energiával borít el téged, ha ezt azért a harmóniáért teszed, amit így érsz el, akkor az egy csodálatos dolog, de ha ezt azért teszed, mert más kapcsolatára akarsz hatással lenni, akkor egy kicsit a következő csavar van ebben: Lehetsz nagyon kedves, meditálhatsz mielőtt a családdal értekezel, reggel. Annyira tudatában lehetsz az érzéseidnek, és olyan hatékonyan használhatod a vezérlő rendszeredet, hogy amikor érzed, hogy eltérülsz, félrevonulhatsz, hogy az esetek 100%-ában tőled tiszta, pozitív energiaáramlást kapjanak. De gyakran ez azt váltaná ki belőlük, hogy egyszerűen arra vágynának, vagy el is várnák, hogy mindenki más pont olyan legyen, mint te.Tehát nem lenne saját biztos lábuk, ellenálló képességük, saját stabilitásuk. Ha azt keresed, te légy a stabil pont valaki életében, akkor ő elvárja, hogy mellette légy. Néha azt mondjuk valakinek aki ezt várja el valakitől, hogy ez nem a legjobb ötlet, mert “A szeretetet az összes rossz helyen keresed”, de azoknak akik mások életébe akarnak ilyen stabil pont lenni, azt mondjuk “Néha azt éred el, hogy ők nem értik meg, honnan is származik valódi kapcsolatuk” Szívesebben hallanánk tőled azt, hogy “Nagyon boldog vagyok, szeretek a családommal lenni, ők is szeretnek velem lenni, és mi megkavarjuk, néha vannak negatív pillanataink meg pozitív pillanataink és mindnyájan tudjuk melyik melyik. És mindnyájan a jó érzésre törekszünk, de egyikőnk sem parázik azon, ha a másik nincs tökéletes összhangban, mert senkivel szemben nem támasztunk olyan elvárásokat, amik gátolnák a növekedésünket. Elmondjuk mit értünk ezalatt. A teremtési folyamat első lépése, hogy kéred, amit akarsz. Ez a kérés a kontraszt hatására történik. Még szavak használata nélkül is kérsz. Az élet hatása, hogy kérsz. Ez az első lépés. A második lépés, a forrás válaszol. Ahogy korábban mondtuk, mihelyst útnak indítod azt a vágyrakétát, a belső lényed a forrás energiával és a vonzás törvényével egyetemben összegyűjti a társteremtő összetevőket, és a kérésed megválaszolásra kerül. Azonban, ez egy rezgésbeli verzió, amire rá kell hangolódnod. Az első lépés úgy történt, hogy tudatában sem voltál, a második pedig anélkül, hogy bármit is tenned kéne, tehát igazán a harmadik lépés a te dolgod. Tehát neked, vagy a gyerekeidnek, de beszéljünk bárkiről, rá kell jönnie, hogyan passzoljon rezgésileg ahhoz, amit kért. Ami azt jelenti, hogy jól kell érezz, amikor rá gondolsz. Arra kell gondolnod amit akarsz, és nem a hiányára. Ennek a fókuszálás a kulcsa, de beszélünk még ma erről. Tehát a harmadik lépés, hogy befogadó állapotába kerülsz annak, amit kértél. A negyedik lépés – amit nagyon szeretünk -, a negyedik lépés, amikor mesterévé válsz a harmadik lépésnek. Furának tűnhet, hogy csak attól mert nagyon jóvá váltál egy lépésben, csináltunk egy másikat. De a negyedik lépés, hogy mesterévé válsz, amikor nagyon figyelsz arra, hogyan érzed magad – és te erről beszélsz -, amikor csak ráhangolódsz, mert arra vágysz, hiszen ráhangolódni a teljességedre sokkal jobb érzés, mint nem, mert az a rés nem jó érzés, de az összhang igen! Tehát ráhangolódtál. És az ötödik lépés az amiről te beszélsz. Az ötödik lépés, amikor visszakerültél az első lépésre, de ezért nem haragszol magadra. Az ötödik lépés a kontraszt értékének a megértése. Tehát, ha soha nem engeded magadnak, hogy negatív érzelmeid legyenek valamiről, akkor nem ébredhetsz rá arra, mi az amit ez az élettapasztalat újként és vágyottként kialakít számodra. Nos, ezek az alapok. Értjük mi azt, hogy stabil akarsz lenni, csak azt nem akarjuk, hogy bárki életében annyira stabillá válj, hogy ő a te stabilitásodtól függjön és ne kelljen a sajátját megtalálni. Mert valaki, aki hasznát veszi ennek az erőteljes mentornak, és amikor ez a mentor már nincs többé fizikai formában, vagy ez a mentor másfelé fordítja figyelmét, akkor elveszettnek érzi magát. Tehát keskeny a választóvonal a tudatos áramoltatás azoknak az érdekében akiknek teszed és a függés kialakítása között, mert te annyira profi vagy a harmóniában. Szerintünk az ideális gyereknevelésből ne hiányozzon az, hogy néha-néha felkapod a vizet! 🙂 🙂 Amikor azt mondod a gyerekeidnek, hogy “Hééé! Kizökkentem! Nem vagyok harmóniában azzal, amit akarok, tudom, hogy nem. Most a valósággal nézek szembe. Nem vagyok összhangban, úgyhogy félrevonulok egy időre, hogy visszanyerjem az egyensúlyom. És mihelyst megvan, visszatérek. És látják, ahogy a saját vezérlő rendszered használod, látják, ahogy felismered, hogy indítottál egy rakétát, amihez nem passzolsz még rezgésileg, látják ahogy elvonulsz, témát váltasz, amíg ismét harmóniába nem kerülsz, amíg befogadó állapotba nem kerülsz, amiben jön a világosság, a gondolat és a cselekvést kiváltó impulzus. Így szemlélted nekik mi az a vezérlőrendszer, milyen az amikor valakinek van ilyen, és hogyan viselkedik az, aki tudja, hogy van neki ilyen és hogyan veszi hasznát ennek a vezérlő rendszernek. Így megtanítod a gyerekeidnek az egyetlen dolgot, ami valaha is fontos lesz nekik, azt, hogy nekik is van vezérlő rendszerük!!! (taps)
Mi úgy gondoljuk, nagyon jól megy ez neked, nemde?
K: Végső-soron, igen!
Á: Neked szól az ötödik lépés: visszakerülsz az első lépésre, de nem haragszol magadra. Mert örökkévaló lény vagy, tudod, és a kontraszt nélkül nem tudsz bővülni, és egyikőnk sem. Tehát soha nem akarsz olyan helyen lenni ami mentes a kontraszttól, ami a növekedésed alapja.

Abraham Hicks – Nincs jó gyereknevelés az örvényen kívülről

kerem-az-infot

K: Az előbbi kérdések folytatásaként…, van egy 9 hónapos kislányom és nem akarom társaságba engedni és amikor vele vagyok szeretnék máshogy érezni, például amikor a konnektor felé nyúl, én meg “Áhhh, mmm” , ami nem jó érzés. Tudom, hogy abban a pillanatban, amikor észreveszem, hogy olyat csinál, amit nem szeretnék, hogy csináljon, érzem a diszharmóniát. Szeretnék azonnal harmóniába kerülni és tenni ezt vele.
Á: Nos, ha legtöbbször csak figyeled, mi történik, akkor helyes dolog, megakadályozni, hogy kimenjen az utcára, vagy hogy megrágja az elektromos vezetéket, vagy hogy üveget egyen, meg ilyesmi. Ez a helyes dolog, megtenni ami tőled telik, hogy őt a jól-lét állapotában tartsd. De mindenezek mellett a hangsúlyt helyezd a kapcsolatotokban arra, hogy kerülj az örvénybe és aztán neveld őt. Nincs jó gyereknevelés, ami az örvényen kívülről történik. Ha a gyermeked viselkedésének hatására kiesel az örvényből, akkor az általában fordítva van. Te már kint vagy az örvényből és ő ezért viselkedik úgy! Amikor kint vagy az örvényből, ráhangolatlanul arra, aki vagy, diszharmóniában mindennel, amit akarsz, és megfigyelsz valamit, akkor nincs olyan tett, viselkedés, vagy fegyelmezés tőled, ami hatásos lenne és ezért érzed a negatív érzelmet. Hiszen érzed, hogy miközben arra figyelsz, amit nem akarsz, távolabb kerülsz attól, amit akarsz, nem pedig közelebb hozzá. Tehát ennek az összejövetelnek az a témája – tényleg jó lenne, ha meghallanád -, hogy kerülj az örvénybe és aztán beszélj a gyerekeiddel. Azonban, ha érzed a veszélyt, akkor rántsd ki a vezetéket a szájából! Más szóval, nem arra bátorítunk, hogy rózsaszín ködben élj és mikor a gyámügy jön a gyerekedért, azt mond nekik “Hááát, éppen a virtuális valóságomban voltam, arról ábrándozva, hogy ő örökké boldogságban él, pont mielőtt elütötte a busz!” Más szóval, mi szeretnénk, ha felelős szülő lennél, de helyezz nagyobb hangsúlyt arra, hogy gyermekedet az örvényen belülről szemléld. És te valójában erről beszélsz! Nem foszthatod meg a gyerekedet a közösségtől! Mert ti közösségi lények vagytok. Ebben a világban éltek! Ő azzal a céllal született ebbe a világba, hogy ismerkedjen, társaságba kerüljön, és hogy ő határozza meg milyen legyen az élete. Ne foszd meg őt ettől! A példád világossága által tanítsd meg azt neki, hogy te legfőképpen – és mert ez a szándékod, és ezen dolgozol – őt az örvényből szemléled. Más szóval… mondunk egy példát! Tegyük fel, hogy ő csinál valamit, ami annyira nem is veszélyes, hiszen a ház egész jól ki van párnázva, szóval olyat csinál, ami aggodalommal tölt el és annak a pillanatában…
K: Az aggodalom pillanatában?
Á: Igen annak a kellemetlen érzésnek a pillanatában te egy világos, határozott döntést hozol arról, mit akarsz. Aztán, ahogy tovább figyeled az eseményeket, az történik, hogy megfosztod magad attól, aki valójában vagy a vele való kapcsolatodban és az ő viselkedésének tulajdonítod be azt, ahogyan érzel. Holott nem az ő viselkedése az oka annak, ahogyan érzel, mert aggódhatsz érte, mikor alszik, aggódhatsz érte, mikor egy gyerek eltűnéséről látsz egy hírt a tévében. Te azért aggódsz érte, mert a gyakori gondolataid rezgésileg nem passzolnak ahhoz, aki te vagy, vagy aki ő van. Tehát, ha rád tör ez az aggodalom, akkor állj meg, nevess rajta és mondd! “Na tessék, örvényen kívüli a gondolatom, és téged, te gyermek, kifogásként használlak arra, hogy elválasszam magam attól, aki vagyok. És ki vagyok én? Egy apa vagyok, aki ismeri az erősségedet. Egy apa, aki ismeri a jól-létedet! Egy apa, aki annyira kimagaslóan akarja ismerni és olyan következetesen akarja gyakorolni, hogy téged a jól-léteddel megegyező tudással itasson át. Nem a pillanat veszélye zaklatott fel, hanem az, hogy annak a valódi verziójától fosztod meg magad aki ő, aki ő. Tehát, kerülj az örvénybe és aztán gondolj a gyerekeidre! Kerülj az örvénybe és aztán beszélgess a gyerekeiddel! Kerülj az örvénybe és aztán rendelj ételt! Kerülj az örvénybe és aztán vegyél repülőjegyet! Kerülj az örvénybe és aztán dolgozz a számítógépeden! Kerülj az örvénybe, kerülj az örvénybe, kerülj az örvénybe. Először ez legyen a célod és aztán gondolkodj azokon a dolgokon, amik fontosak neked! Mert az örvényen belüli gondolataid révén leszel társteremtő eleme a megoldásoknak és nem a problémáknak. És aztán felnő a gyereked, aki bejelenti a barátainak, hogy ” Tudjátok, mindig olyan jól éreztem magam apám társaságában. Ő elültette bennem, hogy bármire képes vagyok! Ha bármikor azon agyaltam, hogy vajon képes vagyok-e valamire, csak eszembe jutott, ahogyan rám nézett. Ettől én csak tudtam, hogy ő tudja és ezáltal én is tudtam, hogy képes vagyok” “Ohhh, de szerencsés vagy, hogy ilyen apukád van! Volt, hogy kiakadt rád??” “Hááát persze! Sokszor megtörtént, főleg az elején! De ahogy telt az idő, kezdett jobban bízni bennem. Valahogy mintha rájött volna ki vagyok. És mert rájött ki vagyok, én is mindig tudtam.

Abraham Hicks – Felkészülés az impulzusok fogadására

kerem-az-infot

Néha látsz egy madarat, vagy más élőlényt, ami ennek a nem-fizikai szerettednek a hatására mozdul az irányodba, hogy felfigyelj rá… amikor kérsz valamit és nem engeded be. Nem voltak ilyen találkozásaid? Esther-nek folyamatosan vannak, főleg madarakkal. Az oka, hogy a madarak nagyszerű hírnökök, mert mindenhol ott vannak, és mert befogadó állapotban vannak. Tehát, ha a forrás, vagy valaki forrásszerű egy szándékot ajánl, akkor sokszor egy madár kapja meg az üzenetet és közvetlenül neked hozza. És néha célba ér, de néha nem. Sőt a legtöbbször az emberek nem veszik észre. DE nagyon gyakran használ a forrás valakit, mondjuk Esther-t, vagy téged, hogy madár legyen és vigye az üzenetet. Érted mire gondolunk? Amikor befogadó állapotban töltesz időt, akkor idődet a forrásenergia kiterjesztéseként töltöd el. És amikor kezded megengedni, hogy teljessége legyél annak, aki vagy… amikor befogadó állapotban vagy inkább, mint nem – és csak egy nagyon kicsit engedsz átáramolni -, amikor tényleg befogadó állapotban vagy, és az impulzusok a forrás-ismerettől érkeznek, akkor, de csak akkor olyan az életed, amilyennek elgondoltad. Ez az aki vagy. Ezért jöttél.
A forrás-energia kiterjesztése vagy. És nem azt mondtad, hogy “Előre megyek, és egyedül teszem!” nem azt mondtad, hogy “Bizonyítom az érdemességemet valaki magasztosnak, aki már mindennel tisztában van”, mert tudtad, hogy nem így működik. Azt mondtad, hogy “A forrás-energia kiterjesztéseként megyek, a forrás-energia tökéletes, szeretett és áldott kiterjesztéseként egy manifesztált testbe lépek, megyek és lesznek fizikai érzékelőim, felfedezem ezt a környezetet, ezt az élvonalbeli környezetet, és “Én…” ezt mondtad “Én új dolgokat fedezek fel ebben a környezetben, amik jobbak lehetnek. Saját fajom evolúciójának élvonalában leszek” Más szóval, minden faj evolúciója erről szól. Találkozni az élettel, amiből új szándékok születnek. És mi azt mondtuk “Mi a nem-fizikai megfelelődként, maradunk…, maradunk a nem-fizikai éterben, és amikor vágyrakétát indítasz, mi meglovagoljuk, tarjuk, rávilágítunk, a rezgést stabilan tarjuk, azért, hogy – ha hajlandó vagy követni a boldogságod, ha törődsz azzal, hogy jól érezd magad, ha nyúlsz a forrásod szeretetéért, ha szeretnél rezgésbeli összhangba kerülni azzal, aki vagy, – felfedezd, hogyan használd a saját vezérlő rendszered, és azt hogyan találd meg legkisebb ellenállásod útját. Megtaláld azt a tudást, amivel rendelkezünk, és együtt tudatos teremtők leszünk. Ti úttörők idekint az élvonalban, és mi – kockázat nélkül és nem az élvonalban , de stabilan tartva annak a rezgését, amit felfedeztél – együtt juttatjuk el a gondolatot olyan helyre, ahol még soha nem járt. A gondolatot és a tapasztalatot, az életet és a szeretetet. Nem azért jöttél ebbe a testbe, hogy megjavíts valamit, ami elromlott, mert semmi nem romlott el. És nem azért jöttél, hogy megmentsd a világot, mert nem kell megmenteni. Te a teremtés öröméért jöttél. Örömteli, elkerülhetetlen bővülésért/terjeszkedésért jöttél. Három szándékkal jöttél. Szabadság, növekedés, öröm. Tudtad, hogy ebben a fizikai testben és ezen túl, olyan szabad vagy, hogy választhatod a fogságot. Tudtad, hogy a növekedés a bővülés/terjeszkedés elkerülhetetlen tapasztalata lesz. De te pontosan az örömre fókuszálni jöttél. Jöttél, hogy a benned lévő vezérlő rendszert arra használd, hogy megtaláld belső lényed rezgésbeli frekvenciáját, aki tudja a válaszokat a kérdésekre és a megoldásokat problémákra, amiket az élet segített kialakítani, mindannyiunk kutatásában az örök, örömteli előrehaladásban, amiben mindig rejleni fog a lényegülésünk. Tehát, mihelyst megnyugszol ebben az ismeretben, és elfogadod, hogy teremtő vagy, és nem vagy egyedül a teremtésedben, és mihelyst elfogadod, hogy a kontraszt élettapasztalatod elkerülhetetlen része, és belőle születik az új vágy, és mihelyst megtanulod az összpontosítás művészetét, az összpontosítás művészetét de nem mereven a gondolatokra, hanem annak a művészetét, hogy egy érzésre, a könnyedség érzésére összpontosítasz, mert újra és újra rezgésbeli egyezőséget érsz el azzal, aki a belső lényed. Tudod, Esther-nek csak az elméjét kellett elcsendesítenie, és leállítania minden gondolatot, ami akadályozta ezt az egyezőséget. Mint a dugó, ami a víz felszínén úszik, amit alá nyomhatsz – ilyen a negatív gondolat -, de ha meditálnál és elengednéd a gondolatot, akkor azonnal vissza, feljönne a rezgésbeli szintjére annak, aki vagy. És ha megvan ez a rezgésbeli egyenértékűség, akkor az, amit a belső lényed tud, te is tudod. Na most, azt szeretnéd, ha a belső lényed egyszerre mindent elmondana, vagy egyszerre csak annyit, amit készen állsz meghallani. Válaszd a másodikat, mert úgy kell lennie. Az együtt töltött órákban a felkészülésről akarunk beszélni, arról amikor készülsz arra, hogy készen állj, hogy készen állj. És igen, lesznek manifesztációk. De amikor csak készülsz arra, hogy készen állj és megtörténik, az is élmény. Szóval a készülődés állapota is örömteli. Más szóval, végig örömteli az út ahogy az éned bővülése tudatosabbá válik. De semmi sem vidít fel minket jobban, mikor látunk téged, ahogy látod hogyan teremtesz. És tudod, egyáltalán nem kisebb öröm, mikor azt látod, ahogy mások teremtenek. Más szóval, amikor az élet hatására egy vágy születik benned, és tanúja lehetsz, ahogy az univerzális erők teljesítik a vágyadat, akkor vagy a legmegelégedettebb! Egyetértetek? Nos, minden időtöket felhasználtuk. Holnap találkozunk. Házi feladat nincs. Ezekre az együtt töltött napokra az a kívánságunk, hogy elégedettségre lelj, annyi dologban, amennyiben csak tudsz. Kezeld lazán. Semmi nehézség nincs a tudatos teremtővé válásban. Valódi természeted része. És együtt segítünk ismét felfedezned, mennyire is vagy okos, és együtt osztozunk az egyenértékű erőteljes elégedettségben. Lehetetlen szavakba önteni, mennyire értékeljük a hajlandóságodat, hogy ide jöttél játszani velünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy élvonalbeli gondolkodók és teremtők vagytok. Az előttünk lévő napokban megtapasztalod valódi rezgésbeli természeted kibontakozását. Együtt tesszük ezt kellemessé. És azt veszed észre, hogy természetes módon olyan rezgésbeli frekvencián rezegsz ami igazán éneddé válik. És ezt a közeledben lévők is értékelni fogják. Nagy itt a szeretet irántad. És mint mindig, mi makacsul az örvényedben maradunk. És vágyakozva várjuk, mi jön ezután.