Kevin Trudeau – A Te kívánságod a Te parancsod

2012. augusztusában, egy kedves barátom révén találkoztam először ennek a hanganyagnak az eredetijével. Hallgatni kezdtem és emlékszem, hogy pár napon belül az összes résszel végeztem.
Vannak pillanatok az életben, amikor pontosan emlékszel hol voltál, mit csináltál amikor megtörténtek. Miközben az “A Te kívánságod a Te parancsod” 6. cd-jének hanganyaga szólt, a nappalinkban voltam, a kanapén feküdtem és hirtelen elkezdtek csorogni a könnyeim. Olyan érzés kerített a hatalmába, amivel előtte soha nem találkoztam. Mintha egy több tonnás súly került volna le a rólam. Szinte egyszerre csak elillant. Nem csak lelki, de szó szerint fizikai megkönnyebbülést is éreztem. Kevin olyan dolgokra világított rá, olyan dolgokat mondott ki, amiket legbelül mindig éreztem, de olyan módon, ahogyan Ő elmondta, soha senkitől nem hallottam még korábban. Nagyon hálás vagyok, hogy Kevin Trudeau hírnöke volt egy fantasztikus üzenetnek és társteremtő eleme volt annak, hogy jobban átlássam és megértsem a dolgok működését.
Most a fordításomban Te is élvezheted mind a 13 cd hanganyagát!

kerem-az-infot

Abraham Hicks – Tisztánlátásból eredő döntéseid

kerem-az-infot

K: Szerettem volna feljönni ide és azon gondolkodtam, hogy fontos e az, amit mondani akarok?
Á: Az! Különben nem választottunk volna.
K: Pontosan! Van egy sztorim, amit szeretnék megosztani, volt egy tapasztalatom az egyik alapelved alkalmazása kapcsán. Egy nyári estén, kb 9 órakor, a motoromat tankoltam, és ahogy vártam, hogy megteljen a tank, észrevettem a kút oszlopsor túloldalán egy csillogóan fényes fekete autót. Ráirányult a figyelmem és ahogy vártam, hogy tele legyen a tank, átsétáltam a másik oldalra, hogy közelebbről megnézzem. Ilyen gyönyörű autót még soha nem láttam, egy sportkocsi volt. Megcsodáltam, körbenéztem, először láttam ilyen kocsit. Egy AUDI R8 volt. Benéztem az ablakon, hogy a bent ülőnek inthessek, hogy “Hu, ez egy szép kocsi”, aki egy nagyon vonzó nő volt, ő ült a volánnál. EZ MÉG CSAK A KEZDET! Szóval gondoltam magamban, “Ez a kocsi tényleg gyönyörű!” Aztán el is felejtettem, majd pár hónap múlva, ahogy téged hallgattalak, és mondtad, hogy “Csak 17 másodpercig kell valamire figyelned”. Ezt hallgattam, aztán kicsit később arra gondoltam, mi az amire szívesen figyelnék 17 másodpercig, amit igazán szeretnék? És az AUDI-ra gondoltam. Emlékszem egyszer mondtad, hogy “Bár gondolhatsz valamire 17 másodpercig, de hinned is kell, hogy elérheted.” Tehát, ha túlságosan kiesik a hiedelem rendszeredből, akkor valószínű nem fog működni. Tehát az AUDI kapcsán arra gondoltam, hogy azt nem látom, hogy megvásárolhatnám, de azt el tudom képzelni, hogy ülök egyben. Ezt el tudom hinni. El tudom képzelni, ahogy végignézem a műszerfalat, érzem a kényelmes ülést, a bőr illatát, megfogom a kormányt. Ezeket érezni tudtam és azt mondtam, ezt el tudom képzelni és el is képzeltem. Erről meg is feledkeztem, aztán eltelt kb. három hónap, a motoromat tuningoltam, és láttam egy másik motorost és megtetszett, ahogy a kerekeit felmatricázta. Kérdeztem tőle, hogy hol csináltatta, mire ő megadta a címet. Kértem időpontot. A hely egy autó tuning műhely volt. Kb. egy hét múlva bevittem a motoromat és a fickóval, aki fogadott, egyből megértettük egymást, rögtön meg volt az összhang. Mondta, hogy “Itt kell kitölteni”, kérdeztem “Mennyi ideig fog tartani?”, mondta, hogy “Megvárhatod”. Tehát miközben vártam, körbenéztem a műhelyben, és a falon volt egy AUDI R8 kép. Néztem, rákoncentráltam, mire a srác odajött, és a hátam mögül azt kérdezte “Hát nem remek kocsi?”. Mondom “De az, a legszexisebb sportkocsi, amit valaha láttam” Ez ennyi volt, aztán végeztek a motorral, elégedett voltam a munkával és hazamentem. Eltelt két óra, és hívott a srác. Azt mondja “Szia Aldo! Jim vagyok a BBC-től (Így hívták a műhelyt) Egy TV reklámot forgatunk és emlékszel arra az R8-ra, amit néztél a falon?” Mondom “Igen”, mire ő “Az az enyém, és szeretném, ha te vezetnéd ebben a reklámban” Természetesen nem haboztam. Kijelölték a napot. Beültem a kocsiba. Körbevett a forgatócsoport. Elég nagy produkció volt. Ott ültem a kocsiban, és valaki a stábból bekukucskált az ablakon és azt kérdezte “Hát nem izgalmas, hogy ezt csinálhatod?” Valójában a legizgalmasabb dolog – ahogy a kocsiban ültem és néztem a műszerfalat, fogtam a kormányt, szagoltam a bőrt – az volt, hogy mindez pontosan úgy történt, ahogy abban a 17 másodpercben elképzeltem. Azon gondolkodtam, hogy “Mindez nem is izgalmas, ahhoz képest, hogy ezt én teremtettem. És ha ezt én teremtettem, akkor mi mást teremthetnék?” Ez nekem határozott megerősítése volt az alapelv működésének. Most meg van egy TV reklám, amiben ezt a kocsit én vezetem.
Á: Adunk Neked még ezzel kapcsolatban valamit. Tegnap este, Eszter az egyik barátjával beszélgetett telefonon, aki 3 éve vele volt mikor az R8-asát vette. És egy feketét!
K: Megismételnéd ezt kérlek?
Á: A gondolatok a levegőben vannak, ugye? Mindennek az aktív rezgésnek, melyik része volt az amitől így világítottál? Érted mire gondolunk? Minden ami veled történik, az aktív rezgések szárnyain érkezik hozzád. Bármi lehetsz, bármit megtehetsz és bármire szert tehetsz. És ha valamire irányuló 17 másodpercnyi ellenállás nélküli figyelem egy ilyen tapasztalatot eredményezhet, akkor könnyen érthető, hogy bármi és minden amire vágysz hozzád jöhet ugyanennek a formulának a használatával!
K: Pontosan. És imádom azt a mondást, hogy “Ha semmi sem lehetetlen, minden lehetséges” Nekem azt…
Á: Valamit kiemelnénk, mert mindenki élvezte, ahogy kibontakozott a történeted. De szeretnénk néhány fontos pontot kiemelni. És a legjelentősebb dolog, – amit sokatok érzett, ahogy azonosult a történtekkel – az az öröm amiben részed volt közben. A hajlandóság, hogy megengedd a dolgok kibontakozását, a hajlandóság, hogy legyen úgy, ahogy lennie kell. Örömödet lelted a pillanatban. Nem azon keseregtél, mi az ami nem történik meg. Kerested az örömöt az adott helyzetedben. Tehát bátorítottad, erősítetted valaminek a kibontakozását. És igazán ez a megengedés művészete. Igazán ez a tudatos teremtés művészete. Elégedettnek lenni azzal ami van. Mert van egy megértés, hogy a dolog kialakulóban van, és semmi értelme siettetni a folyamatot. Mint ahogy annak sincs ha idő előtt rátaposol, kiásol, és megeszel egy magot, mert neked nem nő elég gyorsan. Tehát elégedettséget érzel az adott helyzetben. Elégedett voltál, amikor ott voltál a motoroddal. Elégedettséggel töltött el amit láttál. Jött az impulzus, hogy nagyra értékeld, és megtetted. Tudomásul vetted, milyen gyönyörű volt. Nem volt szorongás, irigység, vagy viszály a rezgésedben. Ami a következő impulzushoz és időzítéshez vezetett. Az impulzusok időzítésében rejlik minden. Az impulzus. Aztán az időzítés, amikor az impulzus hatására cselekszel. Hogy találkozhass valakivel, aki valahova irányíthat, aki valahova irányíthat, aki valahova irányíthat. És érzed, hogy a történeted minden elemében, mi volt a meghatározó, benned lévő érzelem? Az elégedettség és/vagy nagyrabecsülés.
K: Könnyedség. Annyira simán ment. Élveztem minden pillanatát.
Á: Mert nem megtörténtté akartad tenni, hanem hagytad, hogy megtörténjen. a TÖRTÉNETEDNEK a következő a tanulsága. A könnyed vágy varázsának – a varázs nem a legjobb szó, de szeretitek és ezért használjuk – a könnyed vágy varázsának tudatossága. A szorongás nélküli vágy varázsa. Egy könnyed vágy. Egy hihető vágy. Egy hihető vágy. Te tetted a vágyadat hihetővé. “Csak látni akarom. Csak egy képet róla.” Ha visszahallgatnál korábbi felvételeket, sokat hallanál Esther-ről és az R8-asáról. A leglélegzetelállítóbb jármű amit valaha vezetett. Nagy, nehézkes, lakó buszokról – amik méltóságteljesek és lassúak a kanyarokban – váltott AUDI R8-ra. Ami úgy érti az utat, mint egyik jármű sem, amiben valaha ült. Kiviszi a Texas-i sivatagba, lát egy táblát, amin az áll, hogy ezt a kanyart maximum 70-nel szabad bevenni. Egy kanyar, amit ő sokszor 70-nel vett be, mert egy 13 méteres lakóbuszt vezetett ami egy autót vontatott. De most azt mondja magának: “Na most kiderül az igazság!” Tehát beveszi kanyart 90-nel, és észre sem veszi. Aztán 100-zal és a kocsi még mindig észre sem veszi. Esther azt gondolja “Ennek a táblának semmi értelme ” ..”Valaki vigye már el!” Más szóval az élmény abban, hogy felfedez valami mást, olyat amivel eddig soha nem találkozott.

Abraham Hicks – Magadra fókuszálj!

kerem-az-infot

K: Ábrahám, azt is tudom, hogy magunkra és arra kell fókuszálnunk, hogy a forrásunkkal összhangban legyünk. De ha kapok egy negatív telefonhívást egy családtagtól, vagy baráttól és… szóval jól mennek a dolgok, reggel összhangban vagyok, a dolgok nagyon jól haladnak, aztán valahogy…
Á: De valamit félreértesz… mert említetted, hogy amikor magadra fókuszálsz… ezt tisztázzuk akkor. Tehát ennek a családtagnak, akitől bejött ez a negatív hívás, nagy szerepe volt abban, hogy te az ő veled fennálló kapcsolatának egy változatát teremtetted meg az örvényedben. Más szóval, amikor azt mondjuk, hogy te vagy a tapasztalatod teremtője, az azt jelenti, hogy te vagy a teremtője mindennek ami veled történik. Tehát ezeknek az embereknek – akikkel élsz, dolgozol, akiket szeretsz – a változatait megteremtetted az örvényedben. Na most, ők nem felelnek meg ennek a verziódnak. Nagyon messze vannak tőle. Sőt a legirányíthatatlanabb segített neked a legelképesztőbb örvényváltozatának a megteremtésében. És hangsúlyozzuk, hogy ha neked az kell hogy megváltozzanak ahhoz, hogy te megfelelhess a belső lényed elvárásának velük kapcsolatban…hallod ezt??? .. az elvárásnak… érted, miről beszélünk? Más szóval, nem ők képtelenek úgy élni az életet ahogy te akarod, vagy szeretnéd. Hanem te vagy képtelen az örvényváltozatra fókuszálni, miközben ők amott vannak és úgy viselkednek. Ezért mondjátok hogy “Jobb ha megjavulsz, mert egy sokkal jobb változatodat teremtettem, és lehetetlen rá fókuszálnom, amíg te így viselkedsz!” Hát nem ez a legfeltételesebb szeretet, amit valaha hallottatok? “Az a szerető akarok lenni, akinek születtem és a sikered elvárt változatának megélője, tudója és megtartója akarok lenni, ezekért születtem, de TE ezt túl nehézzé teszed. Neked kell megváltoznod ahhoz, hogy én jobban érezzem magam.” ……. Azt mondtad, hogy “Ábrahám, tudom, magamra kéne fókuszálnom!” Erre mi azt mondjuk, hogy mindennek arra a változatára kéne fókuszálnod amit ebbe az örvénybe tettél. Te ott állsz abban a rezgésbeli valóságban pozitív véleménnyel mindenről, amit valaha vizsgáltál. huuuhhh Te ott állsz abban az örvényben, a forrásenergiával, pozitív véleménnyel, jó érzésű véleménnyel mindenről, amiről valaha elmélkedtél. (mmmmm…) És amikor valami azt váltja ki belőled, hogy oda nézz ahol van, manifesztáció tekintetében….. Mondtuk már ezt ma nektek???…. most megtesszük! Minden ami manifesztálódott, lejárt lemez. Mert a lényeg itt, az örvényben van! Tehát, ha a bankszámládat nézegeted és rosszul érzed magad, akkor mást sem teszel, mint hosszabb időre tartod távol magad attól, ami a valóság. A legfontosabb kérdést tetted fel! Hogyan tudnám ezt felgyorsítani? Ne nézz szembe a valósággal! A rezgésbeli valósággal nézz szembe! Legyen a rezgésbeli valóság az érzelmeid motorja. Ha valaki azt kérdi: “De jó hangulatban vagy! Bejött az élet?” “Ja! Bejött!” “Nyertél a lottón?” “Igen!” “Mindened megvan?” “(Öhöm 🙂 )” “De hol van?” “Azt én tudom, te meg csak találgass!”… a legjobb válasz! Mert ha azt mondod, hogy az örvényben van, akkor kinyírnak. ( 🙂 🙂 ) De hát ott van. “hát ööööö, a letéti számlámon van.” “Letéti számládon? Mi a fenén?” “Tudod, az a hely amin a nagyobb intézmény tartja, a csekkírás megfelelő pillanatáig!… A letéti számlámon! A letéti számlámon. A NEVEMEN, nekem fenntartva és a Wall Street-től sokkal hatékonyabb valaki őrzi” “Nekem tartja fenn, nekem tartja fenn a forrás energia. Minden létező. Minden aki ismer és szeret engem. Amíg készen leszek rá!” A barátod megkérdezheti: “De hát mikor leszel készen?” “Naponta felkészültebb vagyok”
K: Néha úgy érzem, dolgozom raja egy kicsit…
Á: Sokatok így tesz. Ezért hallotok változást abban, amit mondunk. Más szóval, ahelyett hogy azt mondanánk, keresd a legjobb érzést keltő gondolatot, azt mondjuk, várd ki míg egy jó érzésű gondolat leereszkedik hozzád, aztán fókuszálj! Más szóval. Vedd könnyedebben, vedd könnyedebben. Amikor belebotlasz az örvénybe…Minden nap megesik veled valamikor … Akkor mondd: “Ahhh itt vagyok!!! Az örvényben!!! Ki hitte volna? Ki hitte volna volna, hogy erőlködés nélkül ide kerülök? Erőlködés nélkül!!! Nem rajzoltam fókuszkört, nagyrabecsülési gyakorlatot sem végeztem, egyszerűen csak belebotlottam!” És ilyenkor ismerd fel! Úgy értjük, hogy figyeld, hogy érzed magad. És hozd ki a legtöbb jó érzést minden lehetséges pillanatból. Mert mindenhol, mindenben találhatsz dicsérni, vagy kivetni valót! Mindenhol. Más szóval dicsérd a reggeli azon részét, ami odaér… amíg elszáll az átok. Ez belső munka. Van ez a dolog Jerry, Esther és a szobaszerviz között. A legtöbbször, a nagy része odaér! Tehát ha áldják azt ami odaért, és nem aggódnak azért, ami nem, akkor idővel mindent megkapnak.

Abraham Hicks – Az Univerzum Neked játszik, mint egyszemélyes közönségnek

kerem-az-infot

K: Amikor azon gondolkodom, mivel töltsem az időt, mondjuk a jövő héten, akkor mehetnék Balira, Toszkánára, Tenessee-ben dolgozhatnék egy projekten, érdekes emberekkel találkozhatnék New York-ban, vacsoraestéken üzleti ötletekről beszélgethetnék. Választhatok. De néha amiatt aggódok, hogy ha túl sokat időzöm New Yorkban, üzleti meetingeken, koktélvacsorákon, abban az üzemmódban, akkor háttérbe szorul a békésebb oldal. Ha meg a békésebb oldalt választom, Balin, vagy Toszkánán – a medencében vagyok, vagy a borvidéket szemlélem – akkor meg a világ többi része szorul háttérbe, a társadalom, a társaság! Szóval ide-oda csapódom!
Á: Ahogy ezt mérlegeled – egyébként egy kissé emberinek hangzott, ami rendben van – akkor mindegyik oldalnak megvannak az előnyei. De emlékezz, te alkottál egy örvényt. A belső lényed ismeri a legbensőbb vágyaidat, tudja mi az ami leginkább foglalkoztat. Az örvényedben felállt a fontossági sorrend számodra. Az összes társteremtő alkotóelem összeállt. És némelyik előbb érik be, mint a többi. Némelyik korábban kelthet elégedettséget benned, mint a többi. Mint a növények. Van amelyik beérett, van amelyik csak most indul. Ahogy a gondolatok dolgokká válnak, némelyiknél az aratási tényező előrébb van a beérés szempontjából. Ha elgondolkodnál azon mi az, ami legnagyobb elégedettséggel töltene el? “az időm eltöltésének mi lenne a legkellemesebb módja? ” Ha ezt kérded a megfelelő szándékkal…, de mielőtt ezt megteszed – ami szerintünk most remekül menne neked – mi mindannyitokkal szeretnénk társalogni valami nagyon fontosról! Szóval, szántatok arra időt, hogy kiderítsétek, izoláljátok, gyakoroljátok, milyen igazán elégedettnek lenni? Igazán tudjátok mi az hogy valami elégedettséggel tölt el? Mert nem csak megkönnyebbülést jelent. Ha orrba szájba meetingeztél, és most Toszkánára vágysz, arra, hogy egy borvidéken bort kóstolgass a naplementében, akkor az inkább lehet megkönnyebbülés! De hívnád elégedettségnek? Követtek? A legtöbbetek ismeri a különbséget. Más szóval, mi sokatoknál régóta tapasztaljuk, hogy ráfókuszálsz valamire, a dolgok beindulnak aztán olyan elfoglalt leszel, hogy a nyelved is kilóg. Aztán azt mondod “jobb ha lassítok”, aztán meg unni kezded magad. Tehát csinálod ezt az unott – túlterhelt, unott-túlterhel, unott-túlterhelt dolgot és alig szánsz időt arra, hogy hosszabban az elégedettség állapotát élvezd. Pedig megtehetnéd. Ha egyszer kifejezetten elégedettnek érzed magad, akkor javasoljuk, hogy állj meg, ismerd fel, tényleg érezd meg és döbbenj rá, hogy mennyire is elégedettnek érzed magad. Aztán gondold végig, mik azok a társteremtő alkotóelemek amik kiváltói ennek a rendkívüli elégedettségnek. Ha ezt megteszed, akkor nincs más, mint azt kérdezni: “Mi az ami még nagyobb elégedettséggel töltene el?” Persze, mikor a belső lényed hatása alatt vagy, ezek a gondolatok önmaguktól előjönnek benned, de te felülírod őket hamis emberi okokból fakadóan. Hiszen a belső lényed tudja, mi van az örvényedben, tudja mi az ami beérett, mi válthatja ki belőled a legnagyobb elégedettséget, impulzussal is szolgáltat hozzá, de te legtöbbször felülírod, mert nem eléggé produktív neked. Vagy mert nem tűnik elég hatékonynak. “Nem úgy tűnik, hogy innen egyenesen oda kéne mennem. Nem ide, meg ide, meg ide kéne előbb mennem? ” Rengeteg az olyan emberi tényező, amelyik nem jó tényező. A belső lényed ismeri a legkisebb ellenállás útját az elégedettséggel járó időpillanatok folyamatos áramlásához. A kérdés, – és erről már beszéltünk ma valakivel – hogy elég méltónak érzed magad, hogy megengedd, hogy folyamatosan az elégedettség állapotában légy? Igen? Igen? Igen? Mert szinte egyikőtök sem!!! Úgy érzed, hogy árat kéne érte fizetned, vagy fel kéne valamit mutatnod, amitől legalább méltónak tűnsz az áramló jó dolgokra. Alig van köztetek olyan, aki tényleg azt mondhatná – úgy hogy tudja és el is hiszi mikor mondja -, hogy tényleg méltó arra, hogy rákerüljön – a belső lénye útmutatását követve – egy olyan trendre, útra, ösvényre, ami az egyik csodálatos pillanatból egy másikba, egy másikba és egy másikba visz. A legtöbbetek nem hajlandó erre, mert nem érzi erre méltónak magát. Ez egy jelentős kijelentés. Persze sok dologra méltónak érzed magad, különben nem engedtél volna annyi jó dolgot a tapasztalatodba. De mindig van hely a fejlődésre, ugye? A válasz a kérdésedre: a folyamatos elégedettség érzése. Ha ez tényleg megvan, akkor az univerzális időzítés – ami oly lenyűgöző – folyamatosan bizonyít neked. És talán ekkor kezded kissé magányosnak érezni magad, mert az univerzum csak neked produkál. Nem vett körül tömeg akkor mikor az a sólyom elzúgott!!! Pont a kocsid előtt. Pont mikor volt egy gondolatod, amit a sólyom megerősített. De te tudtad, tudtad és mint egyszemélyes közönségre, az egész univerzum csak rád fókuszált. Méltónak érzed magad, hogy ezt elfogadd? A legtöbben nem. A legtöbbnek kell egy rakás ember gyülekezete, ahol mindenki úgymond csatlakozik hozzá. Az univerzum érted van. Beteljesít mindent az örvényedben. Nekünk tetszett ez a társalgás. Neked átment?
K: Talán jobban megértem majd felvételről. De bízni az impulzusban, hallgatni rá. A megfelelő időben jön, az univerzum a megfelelő időben szolgáltatja és hallgatni rá, követni, nem agyalni rajta…
Á: És nem logikus, mikor ez jól megy, akkor jön az impulzus, követed és bumm!!! Impulzus, követed, bumm. Impulzus, követed, bumm!!! És minden benned lévő szándék, összefonódik. Tehát a te és mások elégedettsége egymásba fonódik. Kezded felfogni, hogy az univerzum neked szolgáltat, és neked játszik, mint egyszemélyes közönségnek, ebben a pillanatban. Neked semmi mást nem kell számításba venned. Holott minden más számításba kerül. Az emberiséggel kapcsolatos vágyad része a vonzáspontodnak Az emberiség felemelésével kapcsolatos vágyad része a vonzáspontodnak. Sikered szemléltetésének – már régóta mondjuk – , hogy sikered szemléltetésének legjobb módja, az örömöd, az elégedettséged.

Abraham Hicks – Ha ez más lenne, akkor tökéletes volna

kerem-az-infot

K: Amióta elkezdtelek hallgatni, meditálni és az érzéseimre figyelni, lelassítani és mérlegelni mielőtt cselekszem, az életem rengeteget változott. A dolgok rendkívül jól mennek. Nagyon izgalmas, ugyanakkor egy kissé magányos itt messze az élvonalban.
Á: Ami történik, az az, hogy…mert egy ideje mondogatjuk, hogy soha nincsenek sokan az élvonalban, de egyértelműen elegen ahhoz, hogy érdekes legyen. Itt az történik, hogy rájöttél arra, hogyan tudsz következetesen összhangban maradni, viszont nem bízol másokban. Most, hogy tudod, hogy ők nem kellenek az összhangodhoz, többjüket beengedheted most már, hogy tudod, stabil vagy. Érdekes, hogy néha egy kis társalgás olyannal, akinek ez annyira nem megy, okozhat még bukkanókat, kiválthat több vágyrakétát, több tisztánlátást, lehetőséget mások felemelésére, vagy arra hogy téged felemeljenek. Nemrég Esther egy elképesztő felfedezésre jutott. Rájött, hogy amikor másokra gondol, a mások iránti elvárásai hatással vannak arra, mi érkezik hozzájuk. És most mikor annyira tudatában van, mire mutat rá, ezt csak úgy kívánja tenni – legyen szó magáról, vagy bárki másról -, hogy hasznos legyen azok számára akik kapcsán eszt teszi. Érted mit akarunk mondani?

K: Igen
Á: Van egy csodálatos nő, sőt ő volt az első – Audry-nak hívják… Ő volt az első, aki ezen a környéken embereket kezdett toborozni ezekre a szemináriumokra. Felhívta Jerry-t és Esthert azzal, hogy “Kb 50 ember szeretne veletek találkozni. Elhoznátok Ábrahámot RYE, NY-ba?” Jerry azt mondta “Ha van ott CourtYard Marriott, akkor igen” Mire Audry: “Van!” Mire Jerry: “Megyünk” Így kezdődtek ezek az összejövetelek sok évvel ezelőtt. Audry egy szenzációs tanácsadó, sok diplomás nő, és volt egy gyakorlat amit gyakran végzett. Volt egy gyakorlat akkoriban amit “forgatókönyvezésnek” hívtunk. Ebben úgy írtál le valamit ahogy azt megtörténni szeretnéd.
K: Én ezt csinálom és szenzációsan működik.
Á: Audry elkezdte ezt a forgatókönyvezést. Csak leírt egy történetet magáról, vagy vkiről, akivel törődött, vagy az egyik ügyfeléről. És úgy írta le, ahogy azt megtörténni szeretné. És elképesztő dolgok kezdtek történni a tapasztalataikban. Tehát amikor valakit a figyelmed tárgyává teszel, rágondolsz, forgatókönyvezed, akkor a vonzás törvénye a kapcsolatotokról olyan bizonyítékot fog neked szolgáltatni, hogy nem érzed magányosnak magad. Befolyásolónak, beavatottnak és olyannak érzed majd magad aki részese a felemelésüknek. Mert amikor másokat felemelsz, akkor nagy elégedettséggel tölt el, hogy tudod, jelentős szerepet játszottál a felemelésükben.
K: Szeretném újra elkezdeni. Nagyon imádtam csinálni. Eufóriát okozott kibeszélni dolgokat amik megvalósultak, hogy milyen lenne a fizikai testem… az otthonok amikben élnék, az utazások. És olyan sok megvalósult és én csak egyre nagyobb, izgalmasabb és érdekesebb dolgokban kezdtem gondolkodni.
Á: Esthernek van egy játéka. Fog egy lapot, húz a közepén egy vonalat. Az egyik oldalára azt írja, hogy “elégedettség”, a másikra azt, hogy “elégedetlenség”. És ha valami felmerül benne, akkor odanyilazza ahhoz a részhez, amit kivált belőle. Vegyük például azt amivel ma indítottál… beszéltél arról, ahogy a tisztánlátás, vagy ahogyan az említett gyakorlat jött neked. Elégedettség, elégedettség, elégedettség… sok dolog kapcsán jól mennek a dolgaid… nagyon jól érzed magad…. elégedettség, elégedettség…, de magányos, elégedetlenség. Tehát oda nyilazod. Most vegyük azt a témát, hogy “kissé magányos itt az élvonalban”. Aztán nézzük meg hogyan tudnád, ezt a magányos érzést – ezt a kellemetlen érzést ezt az elégedetlenséget – kellemesebbé tenni. Mondhatnád azt magadnak, hogy: “Egy ideje szerettem volna stabilizálódni, ezért magamba merültem” És jól döntöttél, hogy így tettél, mikor kissé instabillá váltál. De most már mondhatod: “Annyira stabilnak érzem magam, nem hiszem, hogy bármilyen körülmények között instabillá válnék. Ezért nem kell elszigetelnem magam a másképp gondolkodóktól. Hiszen ez a lényege ennek a játéknak. Ennek a játéknak a változatosság a lényege…. ami mindenki hasznára válik.” A minap Esther azt mondta valakinek, hogy imádja a nyer-nyer helyzeteket. Amikor valakivel társteremt… mondjuk az építésszel, az autókereskedővel, mindegy kivel… NYER-NYER! Esther felismerte, hogy bár szereti, ha jól mennek a dolgai, de azt is szereti, ha az övék is! És ha valakivel ügyletel, aki nem nyer, ő sem nyer. Mert az, hogy ők nyernek, nagyon fontos része az ő nyereményének. Hiszen ha másokat felemelsz, akkor mindig erre törekszel. És erről van itt szó, ugye? Ezért bár Lehet, hogy jól tetted, hogy befelé fordultál, míg stabilizálódtál, és magadnak bizonyítottad, milyen könnyen prosperálhatsz, de most már más a fő fókuszod! Mert ez a magányos érzés lehet, hogy arra utal, hogy másoknak is segítenél, hogy ők is prosperáljanak. Tehát mi a lényeg??? Az, hogy ez az örvény amiről beszélünk, ebbe a rezgésbeli valóságba – amit teremtettél – oly sokféle embert helyeztél. Akikkel törődsz, benne vannak. Ők benne vannak. Találnod kell kellemes gondolatokat róluk. De néha nem kellemesen viselkednek. EHHHHH!!!! Tehát neked ettől függetlenül kell elégedettnek lenned. Rájuk nem számíthatsz, hogy kielégítően viselkedjenek. Ezért szeretnél teljes egészében embereket eltávolítani a tapasztalatodból. Hiszen törődsz velük, de nem jól viselkednek, ettől rosszul vagy, és úgy érzed elvesztetted az uralmat. DE NEEEEM! Van uralmad! Elégedettséget érezhetsz velük kapcsolatban akkor is, mikor nem jól viselkednek. Elégedett lehetsz, mert még korai fázisban vannak, mert az első lépésnél tartanak, mert sokféle csodálatos dologgal töltik az örvényüket. Elégedett lehetsz, mert tudod, hogyan működik a dolog, mert egyszer te is jártál ott, mert megtaláltad a belőle kivezető utat. Elégedett lehetsz, mert ők is megtalálhatják és mert semmi közöd nincs hozzájuk, hacsak az nem, hogy törődsz velük. Érted mire gondolunk? Te vagy a kulcsa az elégedettségednek. És ha megtaláltad, akkor az annyira nem magányos!!!! Mert akkor mindenhez hozzáférsz!
Néha jönnek emberek, akik figyelik és remekül elsajátítják a tanításainkat. Aztán valami ilyesmit mondanak: “A munkatársaim olyan negatívak” És ekkor szeretünk élvezkedni velük. Mert ha az kell neked, hogy bárki megváltozzon… Esther szokta mondogatni: “Ha ez más lenne, akkor tökéletes volna!” Egy eladó felpróbáltatott vele valamit. Esther visszaadta, a hölgy megkérdezte: “Hogy tetszik?” Mire Esther: “Ha más lenne, tökéletes volna!” Mindig mindenhol van hely a fejlődésre. Ennek az univerzumnak ez a lényege. És a ti lényegülésetek is ebben rejlik. Még, még, MÉG!!!!

Abraham Hicks – Mit aggass az álomtábládra?

kerem-az-infot

K: Mivel a férjem és én is hallgatók, hívők és követők vagyunk… Erről a párbeszédről kérdeznék. Nap közben hogyan beszéljünk, hogy ne ott legyünk, ahol vagyunk, hanem ott, ahol lenni akarunk? Milyen legyen ez a párbeszéd?
Á: Használhatsz új szavakat, eredményeként annak, amiről itt épp ma beszéltünk. Miközben csinálsz valamit, megkérdezheted magadtól, hogy “Várjunk csak! Ha ezt a dolgot méregetem, akkor lelassítom azt, ami jön?” … Mert amikor valamit méregetsz, azzal mindig új vágyakat indítasz útnak. De azok a vágyak gyorsan útra kelnek, te meg aztán csak megszokásból panaszkodsz.
K: Aha. De mi útjukra indítottuk a vágyainkat, megcsináltuk az álomtáblákat! És akkor most már beszéljünk úgy, mintha meglennének? Így van?
Á: Jó úgy beszélni dolgokról, hogy vannak, hacsak úgy nem érzed magad tőle, mintha hazudnál. De a lényeg az, milyen érzéseket kelt benned. A lényeg – ami olyan sokszor háttérbe szorul egy ilyen beszélgetéseben – az, hogy egy álomtáblára – általában – rákerül az egész körítés, az összes manifesztáció! És senkit nem hoz lázba ez a rész… Senki nem készít egy olyan álomtáblát, ami arról szól, hogy “Jól, könnyednek érzem magam. Vidám vagyok” Hát nem ilyennek kéne lennie egy klassz álomtáblának? “Boldognak és inspiráltnak érzem magam. Készen állok befogadni valamit. Huhh ez van az álomtáblámon! Támadt egy szuper ötletem. Egy kis villanykörte! Felvillant bennem valami. Kiviteleztem. Jó érzéssel töltött el. Feltöltött! Felvillanyozott! Tisztán láttam. Tisztán láttam. Tudtam.” Az emberek nem ilyen álomtáblákat csinálnak. Hűtőt, Mercedest, gyönyörű embereket raknak rá, pucéran. Dolgokat aggatnak az álomtábláikra!
K: Ez lenyűgöző! Igen! Most már tudom milyen lesz a következő álomtáblám. Igen!
Á: Nagyon jó! Nagyon jó!
K: Nagyon köszönöm!

Abraham Hicks – Hogyan működik az elektromosság?

kerem-az-infot

K: Villanyszerelő vagyok. Az első rendezvény, amin a feleségemmel részt vettünk, Ashville-ben volt 2014-ben. Emlékszem, akkor mondtad, hogy senki nem tudja, hogyan működik az elektromosság. És én nem azért vagyok itt, hogy elmondjam hogyan működik, mert én sem tudom.
Á: Tudjuk, hogy nem tudod.
K: Az ügyfeleimnek ezt nem is reklámozom, mert lehet megijednének!
Á: Senki nem tudja.
K: Igen, mert egy elmélet áll a hátterében. Aztán a legutóbbi Ashville-i rendezvényen ismét említetted. És ezt a kérdést felteszem, nem állítom, hogy meg fogom érteni a választ, de a válaszra nagyon kíváncsi vagyok, ezért meg kell kérdeznem: Hogyan működik az elektromosság?
Á: Rezgésbeli frekvenciák. A vonzás törvénye válaszol a frekvenciákra… hozzáférve ahhoz a frekvenciához, amit forrás energiának hívhatunk, ami túl erőteljes ahhoz, hogy bármilyen emberi módon hasznosítható legyen a korlátozására szolgáló ellenállások rendkívüli teljesítménye nélkül. De erre a legtöbb villanyszerelő azt mondaná “Hát ezt tudtam!!!” Ez a könnyebbik része, de mi az előállításáról, az előállításához szükséges légköri feltételekről és arról beszélünk, hogyan nyerhető ki a légkörből, hogyan kerül kinyerésre a rezgésbeli környezetből, mi erre utalunk. Az áram előállítására utalunk, ami fogadásra és hasznosításra kerül. Nem nehéz rájönni arra, hogyan hasznosítsd. De nagyon, nagyon, nagyon, nagyon kiaknázatlan. Az elérhető áram, csak egy elenyésző részéhez fértetek hozzá. Ezért van, hogy amikor az emberek az erőforrások elapadásáról beszélnek, mi azt gondoljuk “Ahhh, még annyi a megismerni és felfedezni való!!!” Elég?
K: Igen az. Nagyon köszönöm.