Abraham Hicks – Értsd meg az érzelmeidet!

kerem-az-infot

Á: Tudod, hogyan tudsz a leginkább rávilágítani a rezgésre? Úgy, hogy az érzelemre világítasz rá! Mert a rezgési egyensúly legjobb jelzője az érzelem. Tehát, ha nagyon vidám vagy, tudd, sok energia áramlik és nincs ellenállás. Semmi nem állja útját. Amikor közönyös vagy, akkor semmin sincs sok fókusz és az ellenállás sem sok.

Szóval ez a legjobb módja, hogy úgy világíts rá, hogy mások is hallják! És tudod, nem olyan régen volt, hogy az emberek nem álltak készen arra, hogy meghallják, de most szinte mindenki beszél róla. Tehát jó az idő ehhez.

Az általad érzett érzelem a közted és a belső lényed közötti energiáról szól és semmi köze nincs másokhoz. De úgy tűnik, hogy másokhoz van köze, mert gyakran, rendszerint, mindig, 🙂 amikor negatív érzelmet éreztél, azt gondoltad, hogy ahhoz az emberhez volt köze, de valójában az állt mögötte, hogy neked más véleményed volt arról az emberről, mint a belső lényednek.

Tehát érzelmeid nagy többsége – azok az igazán kényelmetlenek – arról szólt, hogy te értetted félre miről szólt az egész. Folyton arra gondoltál, róluk szól, de valójában rólad és rólad szólt. És most, hogy ezt tudod az emberek a világban nem fognak annyira zavarba hozni.

Úgy érzed, hogy ennyire még soha nem voltál ura érzelmeidnek?
K: Igen!
Á: És úgy találod, hogy ha meditálsz, akkor hatása hosszan érződik a dolgok kivasalása szempontjából?
K: Igen.
Á: Hiszed, hogy az a célod, a küldetésed, hogy megszabadulj az érzelemtől?
K: Nem.
Á: Hiszed, hogy az a célod, hogy megszabadulj a negatív érzelemtől?
K: Nem.
Á: Nagyon bölcs vagy, mert megérted, hogy vezérlődül szolgál. Mint a benzinszintjelző a kocsidban. Nem ragasztasz rá smiley matricát, mert tudni akarod, mikor kell tankolni. Tehát?

K: Ezt szeretném mindenki másnak is megmutatni.

Á: Ez egy jó hír! Mindenkinek van belső lénye. Mindenki egymás mellé tudja helyezni a belső lénye és a saját gondolatát. A vonzás törvénye reagál mindenki belső lényére és mindenkire. Tehát ez az érzelmi feszültség mindenkiben jelen van.

A rezgést semmivel sem jobban mutatod meg annál, mint ahogy a vonzás törvényét tanítod, vagy annál, ahogy bárki a gravitációt tanítja.

De amit taníthatnál az az, miért érzel úgy, ahogy és milyen érzelem van jelen és miért. Ha hagyod, hogy egy érzelmi párbeszéd legyen, és tisztelsz mindenkit és az érzelmeiket, akkor megoszthatod velük gondolataidat – ha nyitottak rá – arról, hogy miért éreznek úgy.

Amikor Esther frusztráltnak látja unokáját, mindig azt mondja neki “Erős benned a vágy, kisfiam! Maradjon is így!” Mert nem akarja, hogy felhagyjon a vágyaival. És oldani sem tudja azt a kötést, amibe belekeverte magát. De tudomásul tudja venni, ahogy a fiú belső lénye tudomásul veszi, hogy ez a vágy egy jó dolog, tudod.

Á: Hogy érzed? El kell magyaráznod valakinek miért érzel érzelmet?
K: Úgy érzem engedély kell ahhoz, hogy érezzek.
Á: A következőt szeretnénk elmondani és végül ezt kéne nekik továbbadnod. “Azért van bennem ez az erős érzelem, mert útjában vagyok annak, aki valójában vagyok.” És ha nem mondod ki hangosan, legalább magadnak mondd! Legalább vedd tudomásul miről szól ez az egész!

Mert ma még erről nem beszéltünk, de nagyon szép lezárása lesz ennek az összejövetelnek. Mert annyira szeretünk titeket és észrevesszük milyen gyakran emberieskedtek. És emberieskedés alatt azt értjük, hogy próbálod a másiknak elmagyarázni miért csinálod azt, amit csinálsz. Azzal a lehetetlen céllal, hogy elérd, hogy megértsen téged.

Nos, azért érzed, hogy ennyire belegabalyodtál ebbe, mert érzed érzelmed erejét és tudod, hogy jelent valamit, de soha nem tudtad még senki másnak elmagyarázni. Azért, mert a lényeg a te érzelmeid, amik saját dolgaidról szólnak és nem az ő érzelmeik, amik az ő dolgaikról szólnak. És mindig, amikor el akarod magyarázni, csak összezavarodnak, miről is szól.

Tehát mindennél jobban szeretnénk, hogy emlékezz egy dologra – ahogy kiérsz új kezdeted folytatásába -, arra, hogy ne magyarázz senkinek semmit, mert nem fogják megérteni! Ne próbáld meg olyan erősen magyarázni nekik! Ne emberieskedni próbálj! Válaszd az érzelmi utat, a rezgési utat!

Tudod miről szólnak az érzelmek. Tudod miről szólnak a rezgések. Tudod mi a lényeg. Ha azzal a tudással tudsz távozni erről az összejövetelről, hogy nem kell nekik elmagyaráznod – és ha meg is próbálod, akkor sem valószínű, hogy megértik -, akkor gondolj mindarra a dologra, amitől megszabadultál!

Amikor rászállsz valakire… mondjuk próbálod rávenni, hogy viselkedjen, és ő próbálja neked elmagyarázni miért nem kéne változtatnia a viselkedésén, mert azt helyesnek ítéli meg, akkor a következőt csinálják belső lényeitek: “Du-du-du-du-dú-dú-du (dudorászik)” Nem folynak bele! Egyáltalán nem folynak bele. Odakint megtévedten emberieskedsz és semmi jó nem származik belőle, hacsaknem az, hogy néhány vágyat indítasz, ennyi.

Furának tűnik, mert ma rengeteg szót kimondtunk, ami ugyanígy lesz, bármikor hallasz majd minket. De nem a szó, vagy a tett a lényeg, hanem a fókusz, a rezgés, az elegyedés, a harmónia, az energia. Azok a dolgok, amikről a legtöbb ember nem akar beszélni, mert nem igazán tudják megérteni.

Hát nem jó érzés, hogy meg tudod magyarázni magadnak, hogy “Amikor frusztrál valami, akkor olyan vágyam van, ami többet hív meg annál, mint amennyit a hitem átáramolni enged.” Pont!”

Nem szereted tudni, hogy amikor félsz, akkor olyan vágyad van, ami több energiát hív meg annál, mint amennyit a hited átáramolni enged?

Nem szereted tudni, hogy amikor elégedett vagy, akkor van egy vágyad és nincs ellenállás és áramolsz a vágyad irányába és minden jól van? Hát nem szereted ezt tudni?

Nem elég csak tudni, hogy a belső lényed támogat, hogy bármit akarsz, az úton van, hogy az örvény minden akadályt elhárított, és van egy legkisebb ellenállás útja, és meg tudod találni – ha fontos, hogy jól érezd magad – azt az utat?.

Nem tölt el jó érzéssel, hogy senkinek nem kell javítanod a viselkedésén, senkinek nem kell elmagyarázni a te viselkedésedet, vagy akár csak megérteni valaki más viselkedését?

Tölthetnéd azzal életed további részét, hogy más nyomaiban jársz, de akkor sem tudnád megérteni, miért olyan a rezgése, amilyen.

Hát nem a világ legjobb ötlete az, hogy csak légy jelen ebben a pillanatban, haladj abba az irányba amit már a belső lényeddel mozgásba hoztál, és boldogan élj örökkön örökké?

Nem tölt el jó érzéssel, hogy élj és hagyj élni hagyni? Nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy az emberek 100%-a azt csinálja, amiért jött? Nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy a kontraszt – amiből párat szívesen leállítanál -, pontosan az a dolog, ami a jövőbeni tapasztalatokat teremti?

Nem imádod tudni, hogy azon dolgok miatt, amikről sz emberek azt hiszik nem akarják, folytonos az örökkévalóság? Nem jó érzés tudni, hogy nem tudod elszúrni és soha nem végzel vele? És nem szereted tudni, hogy feleslegesen csináltál nagy szőrös ügyet azokból a dolgokból, amik nem kell, hogy nagyok és szőrösek legyenek? 🙂

Nem szereted tudni, hogy az élet jó érzéssel kéne, hogy eltöltsön? És a dolgok mindig jól alakulnak a számodra? És jó érzéssel kell járnia, és gyakran azzal is jár? És nem szereted tudni, hogy az érzelmed jelent valamit? Hogy az a vezérlőd?! A személyes vezérlőd?! Ami ebben a pillanatban részletesen tájékoztat arról, milyen rezgések keverednek benned.

És nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy valakit annyira érdekelsz, aki osztatlan figyelmet szentel neked, nem általánosságban véve, nem mielőtt idejöttél, nem azzal kapcsolatban, hogy mivé válsz, hanem azzal kapcsolatban, hogy itt és most mire gondolsz?

És hogy a forrás energia arra fókuszál, amire te fókuszálsz itt és most, és hogy érzel egy rezgési kapcsolat összehasonlítást aközött, amire te gondolsz, hogy a belső lényed mit gondol és amire a belső lényed gondol, hogy te mit gondolsz?… hát nem szereted ezt tudni?

Nem érzed magad különlegesnek, ismertnek, áldottnak, szeretettnek? Nem érzed, hogy támogat valaki és minden lehetséges? És ez nem arra ösztönöz, hogy a csámcsogókat kihagyd belőle? És nem akarod értékelni a csámcsogókat azért a számos vágyért az örvényedben, ami nem lenne ott, ha nem lennének azok a különbségek, amiket mindnyájan egymással megtapasztaltok?

Abraham Hicks – Használd bölcsen múltbeli tapasztalataidat!

kerem-az-infot

Á: Készen állsz erre az időpillanatra? Mindig egy új kezdet, ugye? Minden pillanat új. Nem csak egy új év, vagy egy új reggel, hanem egy új időpillanat. A gondolat, az energiák és a létezés új egyesülése. A vonzás egy új elegye. A vonzás egy új elegye. Mert az egész a vonzásról szól! Semmi nem véletlen. Tehát, ha bárkivel összejössz gondolatban, szóban, vagy egy tapasztalatban, vagy beszélgetésben, vagy társteremtésben, akkor az egész rólad szól és arról veled mi történik. Persze a másikról is szól és arról vele mi történik, csak azt nem te irányítod, igaz? Egyáltalán nem.

De teljes uralmad van a te közreműködésed felett az időpillanat elegyében. Az időpillanat elegyében, legyen bárki, akivel beszélsz, bárki, akire gondolsz, bármi, amire gondolsz. A te közreműködésed sokat számít, sokkal többet, mint minden más egybevéve. És ez az amiről veletek ma beszélni akarunk. Milyen a közreműködésed az egyik pillanatról a másikra, aztán a másikra, aztán a másikra?

Amikor valaki mással érintkezel és talán nem jöttök ki olyan jól és hajlamos vagy azt elemezni, mi az amit jobban csinálhatna. 🙂 🙂 Mi azt szeretnénk, hogy azon gondolkodnál, mit tehetnél, hogy jobban érezd magad ezzel kapcsolatban. Mert tudod mi van? Nem az a lényeg mit csinál, mit mond, vagy mit gondol, hanem az, te mit gondolsz arról, ő mit gondol.

A lényeg te hogyan döntöttél, mit teszel saját rezgésbeli randevú pontoddá. Na most, a vonzás törvénye gondoskodik a randevúról. A vonzás törvénye fogja az összes aktív rezgést és tökéletesen kezeli őket, soha semmi hiba nincs abban, ahogy a vonzás törvénye létrehozza a vegyülést, a randevúzást.

De neked olyan hatalmad van, amit nem gyakorolsz, mert te – annyira szeretünk – inkább megfigyelsz dolgokat, mint azzal törődsz, mit bocsátasz ki rezgésileg. Hagyod, hogy a körülmények és az események, sőt dolgok amikre korábban gondoltál, vagy akár dolgok, amiket korábban tapasztaltál, határozzák meg az időpillanatot. Így a javulás nem történhet meg.

Esther ezen kapta magát tegnapelőtt. Van egy új háza San Antonio-ban. Sok-sok csodás új dolog van ebben az új házban. De maradt még rendesen igazítani való. És egy ilyen igazítás közben… Esther sok házat épített, Jerry és Esther sok épületet épített és mióta Jerry nincs itt a fizikai létben a kalapácsával, Esther több épületet épített. Más szóval, ő nagyon szeret építkezni, ezért vagytok mind itt egy építkezési területen. 🙂 🙂

Ez nem vicc. 🙂 Nos, ahogy Esther magyarázott egy férfinak, aki próbált igazítani valamit az új házában, rádöbbent, hogy mivel korábban voltak hasonló tapasztalatai, nehéz volt arra számítania, hogy könnyen megy majd a dolog. Mert ő tudja, hogyan szokott ez menni. Tehát el akarta magyarázni neki, hogy “Tudja, az én tapasztalatom alapján…” mire ő ránézett, azon gondolkodva, milyen lehetett Esther tapasztalata. Bízik benne, nem alaptalan a mondanivalója.

De ő csak el akarta végezni, amit akkor el kellett volna végeznie, és habár nem érti mi az, amit Ábrahám tanít, és nem igazán érti a vonzás törvényét és soha rezgésről vagy arról sem hallott mi aktív egy időpillanatban, nem érezte magát jól azzal, hogy Esther a múlt rossz tapasztalatait akarta abba az időpillanatba hozni.

Miért tennél ilyet? “Mert én okos vagyok! Megéltem dolgokat, de a legfontosabb, hogy el akarom kerülni, hogy a következő pillanatban olyan problémák legyenek, mint más múltbéli pillanatokban. Az új pillanatomat olyan dolgoktól akarom megvédeni, amik más pillanatokban megtörténtek, aktiválva azokat a dolgokat, amik rosszul sültek el más pillanatokban.” 🙂 🙂

Jól van! 🙂 Tehát Esther közben rajta kapja magát, hangosan nevetve magán és a hajlamán, hogy továbbra is azt meséli, ahogy van, vagy ahogy volt, ahelyett, hogy engedné, hogy minden pillanat legyen friss és új, és mentes a múltbéli akadályoktól. Hát ez elgondolkodtatta, egész éjszaka, a látszólagos ellentmondás kapcsán a múlt tapasztalatának értéke, valamint a tudás, amivel szolgáltat és a most frissessége között, amit nem cseszek el… múltbéli tapasztalatokkal, amiket nem akarok megismételni.

Milyen mesze menj el? Mennyire használd a múlt tapasztalatát ebben a jelen pillanatban? És a válaszunk: Használj minden győzedelmes múltbéli tapasztalatot, ami örömet, elégedettséget adott. De egy olyat se aktiválj, ami frusztrációt, vagy aggodalmat hoz a beszélgetésbe! Ez az aranyszabály.

Egyáltalán nem tudod jól elválasztani a múltadat, a jelenedtől, a jövődtől. Senkinek nem megy. Ezeket nem lehet élesen elkülöníteni ahhoz, hogy tényleg csak a mostban légy. Mert megint most van, és megint, és megint. Most van és több. Megint most van és több. Akkor volt, most lett és most meg több. Ez az áthaladás az időn, ez a kialakulás, ez az evolúció rendkívül gyorsan történik.

Tehát normális akarnod, hogy az, amit tanultál, része legyen az egyenletnek. Csak ne bonyolódj bele! És lehet hogy megkérded magadtól – Esther is így tett akkor éjszaka -, lehet, hogy megkérded magadtól “Miért érzem úgy, hogy ezt kell mondanom? Miért mondom? Miért mondom? Próbálom valami nem vágyottól megvédeni jövőbeli tapasztalatomat? Ez nem jó indok! Dicsekedni akarok? Próbálom az intelligenciámat belevinni a beszélgetésbe?” Amivel semmi gond, hacsaknem az intelligenciád arról szól, mit nem akarsz.

Abraham Hicks – Növények és gyógyulás

kerem-az-infot

K: Mindig nagyon vonzott az égbolt, a naplemente és az, hogy megtapasztaljam a vizuális gyógyulást – ezt én így hívom -, amikor ezeket bámulom. Ugyanígy érzek, amikor növényekkel dolgozom. Mivel gyógynövényekkel foglalkozom azt kérdezem, mit tapasztal az elme, a test és a lélek, mikor valaki nagy mennyiségben fogyaszt gyógyszert, gyógyteát vagy más medicinákat? Mi az a növényekben, ami gyógyít minket? És hogyan használhatom ezeket a gyógyító ajándékokat, hogy másokon segítsek?
Á: Nos, a gondolataid a növényekről tisztábbak, mint más dolgokról. Leginkább azért, mert általánosabbak. Egy növény soha nem molesztált verbálisan, nem hagyott el, nem beszélt rosszat rólad. Amikor növényekre gondolsz, a rezgésed tiszta. Tehát, ha találsz valami ilyet, amire fókuszálni tudsz, az olyan, mint a meditáció, amiben nyitott vággyal fókuszálsz. Természeténél fogva meditatív, mert a vágyad erős és áramlik, és amire fókuszálsz lehetővé teszi, hogy amit kérsz, áramoljon. Tehát ezért.
K: Ok. Tehát nincs ellenállás, amikor növényekre fókuszálok.
Á: Általában nincs ellenállás, amikor növényekre fókuszálsz. Persze ellenállóvá válhatsz, ha a kihalásukra, vagy kizsákmányolásukra kezdesz gondolni. Adhatsz ellenállást ehhez a recepthez, de leginkább nem teszed.
K: Tehát az ellenállás hiánya az, ami meggyógyítja az embereket?
Á: Igen.
K: Vagy a növények maguk?
Á: Igen.
K: Tehát az ellenállás hiánya.
Á: Ez a beszélgetés a gondolatok dolgokká válásáról szól. Igen, vannak a növényeknek gyógyító tulajdonságai. Léteznek gyógyító jellegzetességek növények nélkül. Gyógyító tulajdonságai vannak a belélegzett levegőnek. Amiből áll egy növény, abból áll a levegő és az ég és a tenger. Tehát ha energiában gondolkodsz, bármiben, ami lehetővé teszi, hogy tiszta energiát fogadj, benne van a potenciál, hogy – a te szavaid szerint – gyógyító tulajdonságokkal rendelkezzen. De ezt úgy hívjuk: gyógyító tulajdonság, igen, de kevesebb ellenállás, igen.

Amikor ilyen színpadon állunk, mint ez és átadjuk, amit tudunk Esther-en keresztül és ti mind halljátok, mi tudjuk, hogy néha ez úgy tűnik, hogy valaki csak nagyon biztos a mondandójában és megingathatatlan a történetben amit mesél. Némelyeknek ez csak egy másik ember véleménye, ami vagy működik, vagy nem, de bla bla bla, csak egy másik ember véleménye.

De biztosra tudjuk, hogy ha van egy erős vágyad, vagy egy vágyad és találsz módot arra – a meditáció egy jó mód, az általunk ismert legjobb – hogy ellenállásmentessé válj és emelkedjen a rezgésed, és ha a rezgésed felért a belső lényed rezgési szintjére – akinél van az összes megoldás a problémáidra, az összes válasz a kérdéseidre és az összes menetterv a legkisebb ellenállásod útjához, amit ha engedsz, hogy megtörténjen elég következetesen -, akkor ötletek kezdenek áramolni hozzád és egy kisebb ellenállású út bontakozik ki.

És néha ez az út egy növényhez vezet. Mert számodra az a legkisebb ellenállás útja. Valakinek, aki nem hisz ebben, az ellenállásának hiánya, a vezérlője őt egy másik útra vinné. Ezért vitatkoztok állandóan azon, kinek az útja a helyes út. A mondanivalónk pedig az, hogy mindenkinek saját útja van és mindegyikőtöké helyes.

És ha bízol benne, hogy a belső lényed tudja, mi a te utad… ha van egy dolog, amiről azt szeretnénk, hogy a tudása megmaradjon bennetek – vagy elég hangosan tudnánk mondani, hogy meghalljátok, ami általában nem megy… 🙂 🙂 de néha elég gyakran tudjuk mondani, hogy elkezdjétek meghallani -, akkor az az, hogy ha találsz módot arra, hogy jobban érezz az idő nagyobb részében, akkor a vágyott dolgaidból több kezd megjelenni a tapasztalatodban.

És amikor tudatosan összefüggést kezdesz látni aközött, hogyan érzel és ami aztán történik, akkor értetted meg.

Ha van valami, amire szeretnénk, ha emlékeznétek és tudnátok a szeminárium után, az az, hogy nem csak egy út létezik. De a belső lényed – mindegyikőtöké -, a belső lényed pontosan tudja, mit akarsz és mi a legkisebb ellenállás útja, mi a te legkisebb ellenállásod útja, ami elvezet téged onnan, ahol vagy, oda amire vágysz.

Tehát a nem fizikai forrás birodalomban nincsenek tanácsülések, amin azon vitatkoznánk, mi a legkisebb ellenállás útja. Mert nincs egy bizonyos legkisebb ellenállás útja. Mert az egyéni dolog, ami az úton lévő egyén vágyától és hitétől függ. Ugye milyen jó ezt tudni?

Téged annyira ismernek, szeretnek, rád annyira figyelnek, hogy a te precíz elhelyezésed az utadon – amire te egyébként egy rakás cuccot rászórtál, csak hogy tudd 🙂 . Ha te nem tetted volna, akkor nem lenne ellenállás az utadon, de ha te nem tetted volna és nem lenne ellenállás, akkor nem lenne út.

Áldjad hát az ellenállást, hogy kifaragott neked egy utat és ne botolj el többé az ellenállásban, mert a belső lényed tudja, hogyan kell megkerülni az ellenállást. 🙂 🙂

Ez a vágy ereje! Ez nagyon jó! Ez nagyon jó. Ilyen az amikor kérsz, és Esther egy olyan intenzitást idéz meg, ami szükségtelen volt 🙂 🙂

Van még valami?

K: Még egy gyors kérdés. Gyerekkorom óta látni szoktam a sztatikusságot a levegőben – ezt így hívom. Anyukámnak mesélni szoktam és azt mondta, nekem szemüveg kell.
Á: Hát köszi a sztatikusságot, mert épp most produkáltad.
K: Jaaa, tehát ez a tiszta sztatikusság sebességet és irányt változtat, sőt, mikor először láttalak, mintha sztatikus robbanás történt volna.
Á: Ja, hallottuk. 🙂
K: Igen, tehát valami olyat hallottam tőled korábban, hogy ez energia. Csak kíváncsi vagyok, mert néha nehezíti a látásomat és nehéz fókuszálni valamire, amikor olyan sokat látok köztem és aközött a dolog között.
Á: A válasz az, hogy csak nyugi! Mert az történik, hogy felpörögsz… ezzel indult a mai szeminárium… több vágyat pergetsz fel annál, mint amit a nyitott csapod beengedhet, amitől felesleges feszültség kerül az elegybe. Ennyi.
K: De hogy-hogy látom?
Á: Mert vannak, akik a rezgést hallott dolgokra, vannak akik látott dolgokra és vannak akik érzelmekre fordítják le a hasi idegközpontjukon keresztül. Te csak lefordítod. Ami egy jó dolog.
K. Köszönöm

Abraham Hicks – Engedd, hogy több dolog történjen az életedben!

kerem-az-infot

K: Rendszeresen meditálok. Megtaláltalak és non-stop hallgatlak a YouTube-on. Lenyűgöző, hogy mozogni látlak és nem csak egy fotót nézek. És annyira köszönöm, mert tudom, hogy a hálámmal még több jön be… és
Á: Minél jobban érzel, annál jobb lesz. Minél jobb lesz, annál jobban érzel.
K: És sírok és a testem meg…
Á: Tudod, mi ez? A csap megnyitása. A sírás az az érzés, amit érzel, ahogy az ellenállást elengeded. És engeded a természetes energiáknak, hogy áramoljanak. Igen!
K: 14 év után elváltam. Ültem a kocsiban, vezettem és azt mondtam “Istenem! Ezt alá kell írnom! Végzem a dolgom. Maradjak, menjek? És egy tégla repült a szélvédőnek az anyósüléssel szemben. Megijedtem! Ez mit jelent? Nem egy sms volt azzal, hogy maradj, vagy menj! 🙂 🙂 Féltem, féltem vállalni egy nagyobb életet. És most vállalom. Egy rakás dolgot raktam az álomtáblámra. És rengeteg nagyon gyorsan megtörtént. Az elmémben gondoltam azt, hogy nagyon gyorsan.
Á: Az álomtábla egy cseles mód arra, hogy megtörténni engedj dolgokat. Mert játéknak tűnik, és amikor felraksz rá dolgokat, attól arra fókuszálsz amit akarsz és az univerzum csúcs sebességbe kapcsol és mert azt gondoltad játék, ezért beengeded őket. Aztán mikor a sufniban a kabátok között rátalálsz az álomtábládra azt mondod “Szent tehén! Minden megtörtént velem, ami ezen a táblán van.
K: A leeső részek kapcsán… Te jó ég ez megtörtént! Te jó ég ezt megkaptam. Érdekes! Tehát a hálámat szeretném fenntartani.
Á: Tehát abból, amit a hallottál… mikor jöttél, pár dolog már folyamatban volt, aztán alaposan figyelted a beszédünket. Tehát ebben az időpillanatban, hova szeretnéd vinni a beszélgetésünket? Más szóval, hol vagy? És mit akarsz kijelenteni a most pontbeli tudásod alapján?
K: A most pontbeli tudásom alapján… úgy érzem… van egy sztori… mert panaszkodni akarok, ugyanis kétszer kerültem címlapra ennél a jelentős lapnál… bár nem igazán ezt akartam, de kétszer voltam címlapon a NewYork Times-nál két hét alatt 🙂 🙂 egy transzformációs munka kapcsán, amit csinálok… és humorista is vagyok és szerettem volna, ha része az esti show-nak!. De ez kiemel engem!
Á: Tehát azt mondod nekünk, hogy nagyobb sebességre vágysz annál, mint amiben jelenleg hiszel. És hogy az alapján hiszel benne, ami mostanában történt és nem az alapján, amit kérsz. Ez az, amit mondsz. Tehát jöjjön a kérdésünk! Hogy érzed? A sztorid inkább szól arról, amit kérsz, vagy inkább arról, aminek várod a megtörténését. Ez egy jelentős kérdés! Mindenkitől kérdezzük! Ezt azért kérdezzük, mert amikor elmagyarázol néhány dolgot a megtörténtek közül, aztán félénken azt mondod “Ez nem volt elég, ennél többet akartam!”
K: Igaz, szégyellek többet akarni!
Á: Na ezt mondd ki, ezt akarjuk hallani! Nem akartunk felzaklatni!
K: Látom, hogy egy részem szégyelli magát! Így neveltek! “Adj hálát, hogy van lábad! Adj hálát, hogy van vized!” A szüleim szegénységben nőttek fel a Fülöp-szigeteken! Legyek hálás, hogy nálam szép a kilátás, van 21 teniszpályám, túláradó bőségben élek, kényelmes életem van, olyan dolgokat csinálok, amiket szeretek és többet akarok! De úgy érzem, legyek csak boldog és fogjam be!
Á: Beszéljünk akkor erről! Felteszünk egy kérdést és arra kérünk a legjobb tudásoddal válaszolj a belső lényed nézőpontjából! Külső hangként fogunk beszélni, te pedig a fizikai formádból fogsz beszélni, de azt belső lényed nézőpontjából teszed.
K: És a pénz kapcsán tesszük ezt.
Á: Akkor nagyjából érzed, miről szól ez a beszélgetés.
Azért jöttél ebbe a fizikai testbe, hogy fenntartsd a meglévő állapotot, vagy többet teremts annál, ami van?
K: Sokkal többet!
Á: Azért jöttél, hogy azt ismételgesd, amit más generációk teremtettek, vagy új generációként jöttél?
K: Új generációként!
Á: Azért jöttél, hogy a gondolataid az őseid gondolatival találkozzanak, vagy azért jöttél hogy a jelenlegi társteremtő partnereiddel.
K: Társteremtő partnereimmel.
Á: Azzal a megértéssel jöttél ebbe a fizikai tapasztalatba, hogy ami már elérhető, a fejlődés tudatosságára ösztönözzön, vagy arra számítottál, hogy közreműködésed abban, ami van, visszafog téged a fejlődéstől? Arra számítottál, hogy ennek az élettapasztalatnak hatására a tágulásra fogsz gondolni vagy a visszatartásra?
K: A tágulásra.
Á: Ezt a fizikai nézőpontodból mondod, de egyértelműen ez az, amit a belső lényed tud.
Amikor ebbe a fizikai testbe jöttél, legyőzhetetlennek, vagy gyávának érezted magad?
K: Testemben gyávának, de egy részem…
Á: Nem a testedről beszélünk. Arra kérünk, hogy a lehető legjobban tekints erre, és kikövetkeztetve abból, amit tudsz a belső lényedről, találd meg ezeket a válaszokat!
K: Rendben.
Á: Amikor ebbe a fizikai testbe jöttél, legyőzhetetlennek, vagy gyávának érezted magad?
K: Legyőzhetetlennek.
Á: Amikor ebbe a fizikai testbe jöttél, tudatában voltál kiválóságodnak, vagy bizonyítani jöttél azt?
K: Bizonyítani jöttem, de van ez a…
Á: Mit mond erről a belső lényed? És amikor azt mondod, bizonyítani jöttél, az milyen érzés a gyomrodban? “Bizonyítani jöttem? Neeem! Élni és megélni jöttem azt! Azért jöttem, mert az vagyok! És jöttem, hogy megéljek egy kis fogyatkozást, hogy tudjam, hogy a fogyatkozás nem az én utam. Embereim és sok ember vezetőjeként jöttem. Szárnyalni jöttem és azért, hogy saját példám világosságán keresztül tanítsak. Nem meglapulni, szenvedni és azoknak a soraihoz jöttem csatlakozni, akik nem tudják! Szárnyalni, prosperálni és azoknak a soraihoz jöttem csatlakozni, akik tudják. Azért jöttem, hogy feszegessem az univerzum határait. Jöttem, hogy a nem fizikai energiát kérjem, hogy abba az irányba áramoljon, amit én választok. Ennyire vagyok kiváló és ezt tudom!” Igaz?

Tehát nem véletlen, ha egy olyan gondolatod támad, hogy “Minek nekem egy kültéri tűz dekoráció?!” Minek. Ezzel túl sokat kérnék. 6 méter hosszú és ilyen magas lánggal ég. Olyan mint Disneyland! : 🙂 Nem igazán… De annyira gyönyörű! Viszont gázt pocsékol. Senki nem süt rajta, senkit nem melegít. Kint van a szabadban és csak egy dologért! Az örömömért! 🙂 Áááááhhhh 🙂 🙂 🙂

Merészeljem arra kérni az univerzumot, hogy az én örömömre szolgáljon?
Ohhh igen! Igeeen! Az elégedettség miatt jöttél. Ezért van minden kontraszt. Ezért születnek új ötletek. Ezért áramlik az energia, ezért tágul az univerzum. Ha nem lenne képességed összehasonlítani, dönteni és vágyni akkor semmi új nem mozdulna és minden megszűnne létezni. Folytatnod kell a tágulást. Ez születési jogod, ez a felelősséged, ezért születtél. És ezért érződnek a másik gondolatok annyira elcseszettnek, mert azok!

K: Így van! Így van. Ez bámulatos!
Á: … de egy dologra vigyázz! Ezt ne próbáld a szüleidnek elmagyarázni! 🙂 🙂

Abraham Hicks – A belső lényed soha nem néz vissza

kerem-az-infot

K: Az a kérdésem, hogy amikor megvan az az érzésed a forrástól, hogy tudod miért vagy itt – mert amikor engem megáldott a célommal, mikor a forrás megadta a küldetésemet, hogy vezessek, motiváljak és inspiráljak másokat, hogy lássák annak nagyságát, ami bennük rejlik… én egy… én energiát adok, a pozitívat terjesztem, ami blokkolja a negatívat mielőtt gonosszá válna…
Á: Várj! Egy ideig követtünk 🙂 és tetszett ahogy mondtad, hogy energiát adsz, ugye?
K: Igen.
Á: Ezt a kijelentést megspékeljük azzal, hogy azt mondjuk, fókuszálsz, ezért energiát hívsz, és míg összpontosítasz, az energiát irányítod. Mindez így van és ezután mit mondtál?
K: A pozitívat terjesztem…
Á: A fókuszodon keresztül, így van, és még?
K: Ami blokkolja a negatívat, mielőtt az gonosszá válna!
Á: Ezt lehet jobban mondani. “A világokat teremtő energiához kapcsolódom. És érzem teljességét annak, aki vagyok. És amikor a forrás energiával egyesítem erőmet, a hatás rendkívül erős, ezért a fókuszom nagyon-nagyon számít. És aztán lényegében enyém a terem!” De a pillanatban, mikor úgy döntesz, blokkolod az energiát, blokkolod a gonosz energiát, leállítod az összes dolgot, amiről korábban beszéltél. Mert amikor a figyelmedet afelé irányítod, amit meg akarsz állítani, erőidet azzal egyesíted, amit megállítani próbálsz, és elveszíted hatásodat.
K: Igaz. (beismerően mondja)
Á: És értjük, hogy miért ezt mondanád, hiszen sok ember így tekint dolgokra. De az univerzum törvényei megcáfolhatatlanok és nincs véletlen, csak vonzás van. Tehát ha csak vonzás van, akkor mit ad a fókusz? Ha egy vágyat be tudsz azonosítani és ezért meg tudsz hívni, be tudsz vonzani nem fizikai energiát, ami afelé áramlik, amit teremteni akarsz, és ennek a fókusznak a hatására a teremtés elindul, akkor mi az ami helyessé teszi, mikor azt mondjuk, nincs véletlen?

Hiszen a fókusz olyan érzés, hogy forrásenergiát gyűjtesz, és azt a vágyad felé viszed, fókuszálod. De a vágyad már elindult, és magához hív, tehát nem te teremted…

Más szóval az energiát nem te áramoltatod, amiért ebben a folyamatban teremtesz, hanem aktiváltál egy vágyat, ami meghívja az energiát és te együttműködően része vagy a folyamatnak. Érzed a különbséget?

Milyen hasznosat tanulhatunk ebből? Aztán folytathatod, mert minden rendben van azzal, amit mondasz, csak finomra hangolunk. Nagyon hasznos egy olyannak, mint te, – aki, ahogy a bevezetődben mondtad, elérte, hogy elfogadja az univerzum energiáját, aminek áramoltatására született – nagyon hasznos az, ha soha nem tekintesz magadra úgy, mint aki másokra erőltetné azt az energiát, mint aki a világ gonoszságát uralná. Érted mire célzunk?

Szeretnénk segíteni, hogy azon enyhíts egy kicsit, hogy te nem megjavítani és uralni jöttél dolgokat, mert abbeli rezgésedben az összes olyanba botlasz a világban, akinek meg van a saját elképzelése arról, mi rossz és mi jó és aztán te is belekerülsz a jó és gonosz elleni harcba, ami soha nem volt léted szándéka.

Soha nem volt szándékod, hogy a jó és a gonosz ellen hadakozz. Hiszen tudod, hogy gonosz nincs, csak fény és fény hiánya van. És amikor a fény hiányára fókuszálsz, sőt megnevezed, akkor valaminek a hiánya felé áramolsz és az egyre nagyobb és nagyobb lesz, amíg úgy tűnik meg is érdemli azt az elnevezést, és aztán a világ jó része dönt úgy, hogy van egy gonosz erő, holott nincs, csak jóság forrása, csak a forrás forrása van.

Csak vágyott van és annak megengedése vagy nem megengedése, tudod. Tehát, ha sikerül ezt tisztáznod magadban, akkor nincs blokkolva igényed a forrás energia iránt.

K: Teljesen így van és amivel sok ember azonosulni tud az az, hogy miután beazonosítod ki vagy, a múltad még mindig veled van a dolgokban, amiket láttál, és ha…
Á: A múltad még mindig veled van a dolgokban, amiket láttál, de te most új vagy, a jelen nézőpontodból nézel. Tehát folyamatosan változtatod a múltadat a jelen nézőpontodból, ha erőteljes teremtő vagy.
K: Erről szól a teremtés!
Á: De rajta vagy valami fontos dolgon, tehát ennek az üzenetnek ez az új lépcsőfoka. Úgyhogy beszéljünk róla! Mire gondoltál? Hiszen nem az van, hogy nincs igazad, tehát beszéljünk róla, és nézzük mi dolgunk vele! Mire gondoltál, mikor azt mondtad, a múltad még … Mik voltak a szavaid?
K: A múltad még mindig veled van…
Á: A múltad még mindig veled van… tényleg, tényleg?
K: … a dolgokban, amiket láttál.
Á: A dolgokban amiket láttál, amiket újra felidézel emlékedben. De ezt most teszed! Minden hatalmad a jelenedben van. Gondolhatsz a múltra, a jelenre, vagy a jövőre. De ezt most teszed. Tehát, ha most teszed és a múltra gondolsz, akkor a múltat most aktiválod. Így hozod előre. Ami egy szuper dolog, ha nagyon bölcsen tudsz szelektíven válogatni. Ha a múltat a forrás szemén keresztül szemléled, akkor mindent megtalálsz a múltadban, ami megújító és értékkel bíró a mostodban. De ne akarj objektív lenni, az előnyöket a hátrányokkal, a jót a rosszal összevetni! Nem akarsz a múltból mindent előre hozni, csak azokat a részeket, amiket most újrateremteni akarsz.

Te teremteni jöttél, nem ismételgetni. De legtöbben, akik a múltra gondolnak… Esther csinálta! Ezért meséltük el az elején, hogyan járt. Esther emlékszik a múltbéli építkezésekre. Emlékszik, mi ment rosszul. És számít rájuk a jelen helyzetében. Amire semmi szükség. Ezt a házad problémamentesen is építhették volna. Volna. Ha Ő nem akarta volna valahogyan magyarázni!

Mi az? Mi az, amitől az, amit éltél, előjön? Mért akarsz beszélni arról, hogy mi történt a múltban. Miért? Mert győzedelmeskedtem? Vagy mert küszködtem, de kitartottam, vagy mert nyertem?

Szeretnénk, hogy a múlt történéseiről azért beszélj, mert jó érzéssel töltöttek el. Tudod, amíg egy újabb elemet nem helyezünk ebbe a beszélgetésbe, ami… Te itt vagy ebben a csodálatos testben és a belső lényed a nem fizikaiból fókuszál pont ide, ahol vagy, és élettapasztalatod minden pillanatában, bárhol és bármi legyen is az amire fókuszálsz, a forrás energiád, az Isten benned, veled együtt fókuszál itt és most, és véleménnyel van a mostról. Amikor a belső lényed rád fókuszál itt és most, ígérjük neked…

Ohh ezt lehet, hogy nem tudod! De tudni fogod! Azt mondod majd “Igaz”, mikor hallod tőlünk. 🙂 🙂

A belső lényed soha nem néz vissza. A belső lényed soha nem néz a múltadra, hogy magyarázza a jelenedet. Mert a mosthoz semmilyen magyarázatra nincs szükség. Nincs értelme bármit hangoztatni vagy összehasonlítani…

De igazad van, teljesen igazad! Az a múlt az oka, hogy ott állsz, ahol és annak a kontrasztnak minden eleme szolgált, mert rakétákat indított előre. Ami mind érték! Csak arra figyelj hogyan érzel, amikor újra aktiválod a múltat! És tudd, hogy a múlt újraaktiválása zárja e a csapot, vagy megnyitja azt!

Abraham Hicks – “Vállalni fogom a rezgésemet!”

kerem-az-infot

Á: Beszéljük át ezt egy kicsit, mert amikor azt mondod “Nem”, az univerzum azt mondja “Te ebből sokkal többet akarsz!”. Mert nincs olyan dolog, hogy “Nem!” ebben a vonzás alapú univerzumban. Ez nagyon tetszeni fog, beszéljünk róla egy kicsit! Olyannal indíts, amit nagyon jól tudsz: “Nincs véletlen, csak vonzás van!” Ami azt jelenti, hogy ha kapsz valamit, amit nem akarsz és úgy tűnik, hogy másnak köszönhető, akkor az olyan érzés, hogy rád szálltak és ellenállás van benned. És úgymond el akarod (kerülni) magadtól tolni. De ha egy pillanatra megállsz és emlékezel, a legalapvetőbb abszolút elvre, amit ismersz, hogy nincs véletlen! És ha semmi sem történik, csak úgy, de úgy tűnik valaki rád szállt, akkor ez most hogy van? “Áhh, olyat vonzok, amit (el akarok kerülni) eltolni próbálok és mást vádolok”

Ez nem a helyes gondolkodás, ugye? Bár a vád jobb érzés, mint a bűntudat, de ez az, ami történik. Ahogy Esther mostanában ezen agyalt és beszélgetett a barátaival róla, akik csak élvezték azt, hogy aktív részesei a teremtésnek, eszébe jutott egy analógia, amiről évekkel ezelőtt beszéltünk. Képzeld el, hogy kint hagytad a locsolóslagodat a kertben a földön. Esett az eső, és sár került a slagba. De amikor kinyitod a csapot, akkor a víz gyorsan kimossa. Azonnal kimossa. És nem kell hozzá óriási víznyomás, hogy kitisztuljon, mehet az finoman.

Tehát, ha rendszeresen meditálsz és a pozitív dolgokra figyelsz, örömödet leled életed csodálatosságában – amit gyakran teszel is -, akkor van nálad ez az állandó áramlás, könnyedség és áramlás. A jól-lét áramlik belőled és ezért olyan helyzetbe kerülsz, hogy egyszerre nem tudsz negatívan és pozitívan is vonzani. Az egyiket, vagy a másikat csinálod.

Esther rájött valamire “Várjunk csak! Ez az ember olyat tesz velem, amit nem szeretek. És egyértelműen olyan érzés, hogy ez az ember teszi ezt velem…, vagy ez a helyzet teszi ezt velem. Amíg eszembe jut, hogy semmi nem történik csak úgy! Tehát ha nincs véletlen, csak vonzás van, akkor az a gondom, hogy van nálam ez a “húzd meg – told el” dolog. A rezgésemmel magamhoz hívok valamit, amiért nem akarom vállalni a felelősséget és eltolni próbálom a szavaimmal, amiben mindig is hittem, mert ezt csinálják az emberek.”

“Wooww! Tehát nem vágyott dolgot vonzok, mindenki mást vádolok érte, holott én idézem elő. Aztán a szavaimmal próbálom orvosolni.”

És milyen sikered van benne? 🙂 🙂

Ez soha nem sikerül! De értsd meg, hogy ezt csinálod!

Tehát Esther elkezdte mondogatni “Vállalni fogom a dolgaimat!” Más szavakat használt, amiket mástól hallott. “Vállalni fogom a rezgésemet!” Tehát jól mennek a dolgai, csakúgy mint neked, csodálatos élete van, de néha történik valami, amitől kényelmetlenül érzi magát. És elkezdett gondolkodni “Várjunk csak! Nincs véletlen! Tehát az összes korábbi elven megbukott, mint amikor azt gondoltam, hogy ez te miattad van, te helyzet, te közlekedés, te gazdaság, te kormány, te politika, legyél te bármi …

Ha a vonzás törvénye, csak a vonzásról szól és nincs véletlen, akkor mi az, amiről hajlandó vagyok tudomásul venni, hogy zajlik bennem, amitől azt tőled magamhoz hívom?”

Na jól van! Emésszétek ezt egy kicsit. Logikusnak hangzik? Mindenért te vagy a felelős. Szeretnéd, ha nem így lenne, de így van. Teljesen te! Olyan, mintha mások lennének, de csak te! A francba! 🙂 🙂

Szeretnéd, ha mások hibája lenne, de csak a tiéd, csak a tiéd. Akkor hogy is van ez? Mások hogyan kerülnek bele? Hát, egy szigeten vagy velük! Ez egy nagyon hasznos gyakorlat. Elmagyarázzuk!
Amikor olyat kapsz valakitől, amit nem akarsz, akkor mondd azt “Várjunk csak! Ezt nem ő hozza rám, ezt én vonzom. Jól van. Őszinte leszek magamhoz. Mi a helyzet a rezgésemmel?”

Tegnap és tegnapelőtt Esther talált valamit a rezgésében, amit egész életében tagadott. És előjött egy helyzetben valakivel, akit szeret és egyszer csak meglátta. Valami, amiről nem hitte, hogy benne van. Egy régi gondolat, amit régen szokott gondolni, még mindig benne volt! És mert benne volt… a másik ember gyakran nem is tudatos alapon cselekszik, a vonzás törvénye miatt teszi… mert a műsort te irányítod a saját rezgéseddel… teljesen.

Mondd hát mindegyiküknek “De jó látni téged. Te pont úgy fogsz viselkedni, ahogy én teremtem.” 🙂 🙂 Mire a válasz “Várjunk csak! Nekem nincs szabad akaratom?” “Az én világomban nincs!” 🙂 🙂

Ezt tisztázzuk! 🙂 🙂 Persze, hogy van szabad akaratuk. De a legtöbb ember hanyagul rezeg. Tehát, amikor te is hanyagul kezdesz rezegni, akkor olyat vonzol, amit nem akarsz és kezdesz egy másik embert keresni. De bárhova mész megtalálod, ha az olyan, ami még aktív a rezgésedben.

Tehát ha kapsz valamit. akkor azt azért kapod, mert pontosan egyezik kibocsátott rezgéseddel. Tehát, ha olyat kapsz, amit nem akarsz, akkor olyan a rezgésed, amin igazítanod kell. Hát nem jó ezt tudni? Ekkor van kezed az agyagban! És honnan fog ez kiderülni, ha nincs olyan élettapasztalatod, aminek hatására keresed és megtalálod? Igaz?

Hiszen a belső lényed ezt a tudást csak úgy nem helyezi a tapasztalatodba. Neked kell kérni. Neked kell vonzani. Nincs más választásod. Ha tudatosan akarod saját tapasztalatodat teremteni, akkor tudnod kell mit csinálsz rezgésileg. Ami azt jelenti, hogy mit csinálsz a gondolataiddal, amitől a nem vágyottat vonzod. Ennyi. Ez nem nehéz. Ez könnyű. És azok az áldott többiek csak folyton előjönnek és neked szerepelnek.

“Ez azt szemlélteti, mi a helyzet veled rezgésileg!” Mindegyikőjük ezt mondhatná neked, ha ismerné a működését.

Na de most jön a java. Mondjuk ráhangolt, élénk és lelkes vagy, leginkább jól érzed magad. Minden nap meditálsz, összhangba kerülsz, könnyen fogadod azt, ami az örvényedben van. Követed az impulzusaidat, legtöbbször jól érzed magad. Jókat pihensz, követed a boldogságod, pozitív jellemzők listát írsz és egyszerűen nagyon jól érzed magad. Ez az amit kibocsátasz és ez az akit vonzol. Ilyen az, akit vonzol, de te egy táguló lény is vagy. És mindig lesz bezárandó rés. Tehát mindig lesz valami, amit kérsz, ami többet hív hozzád néha rajtuk keresztül.

Kezdjük azzal, hogy te harmóniában vagy, tehát legtöbbjük is. Ami nagyon jó érzés. Most kezdjük azzal, hogy nem vagy annyira harmóniában és a legtöbbjük sem. De így, vagy úgy te vagy a sofőr. Mindenképp te vagy az, aki bevonzza azt a viselkedést, vagy szavakat, vagy bármit, amire érzelmileg reagálsz, amiért őket vádolod.

Tudjuk, hogy sokat ismételünk, de szeretnénk, ha úgy mennétek haza, hogy tudjátok, bármi jön hozzátok, azt ti invitáljátok.

Lehet, hogy véletlenül teremtetek. Esther-rel megtörtént. Olyan rezgést bocsátott ki, amit nem vállalt addig, amíg egy új hangsúly lencséje alatt meglátta a bizonyítékot, hogy nincs véletlen, csak vonzás van. És vállalnia kellett egyszer és mindenkorra “Én teszem ezt magammal és téged együttműködő elem bábuként használlak, aki megadja nekem.”
Ez a szabadság emberek!

Abraham Hicks – Érzelmi paradoxonok?

kerem-az-infot

K: Szia Ábrahám! Köszönöm. Van 15 kérdésem.
Á: Nekünk egy válaszunk! Készülj!
K: Reméltem, hogy ezt mondod! De leszűkítem kettőre. Tehát a siker öröm. Ezt mondtad korábban.

Á: Az igazi siker az, mikor örülsz. Jobban elmagyarázva azt jelenti, hogy harmóniában vagy azzal, aki valójában vagy. Szóval a siker az a harmónia. Hiszen a siker az, mikor mindazzal harmóniában vagy, amivé rezgésileg váltál. Tehát a siker az harmónia mindazzal, amit eddig kértél és mindig az is lesz. Ezért van, hogy az emberek azt hiszik a pénzről szól, mert néha arról, de van, hogy másról.

K: Én az érzelmi paradoxonokról akarok beszélni. Sok különböző példa van rá, de én egy előadóművészt, egy énekest használok példaként. Mondjuk van egy énekes, akinek az örvényében van, hogy sikeres, prosperáló és híres legyen stb. Nem rólam van szó, ez csak egy példa.
Á: Ezt kibővítjük. Mi legyen? Hogy mondtad? Az örvényében…
K: Az örvényében siker van énekesként, előadóként, de lehet ez egy színész, író, mindegy.
Á: … és, hogy jól érezze magát és teljes legyen önmagával.
K. Ez konkrétan nem…
Á: Értjük, csak sokkal több van mindenki örvényében annál, amit ki tudsz fejezni. És minél inkább érted, mi van benne, annál inkább megérted, hogy nincsenek érzelmi paradoxonok.

K: Oké. Tehát ennek az énekesnek, ennek a dalszerzőnek a dalai nagyon szomorúak, nyomasztóak, haragosak és lázadóak. Folyton ilyeneket ír és minden este előad, turnézik, megtestesíti ezeket az érzéseket és egyre inkább sikeressé, híressé és gazdaggá válik olyan dalokkal, amiknek az alapja kizárólag negatív, első lépéses pillanatok.
Á: Ezért voltunk annyira bölcsek az elején és azt mondtuk, a siker lényege az öröm.
K: Igen, értettem.

Á: Nézzük hát, mi történik. Beszéljünk arról – és a barátunknál ez már szóba jött korábban – miről is szól ez leginkább?! Arról, hogy a világ nagy része “emberieskedik” és egymásra fókuszál, olyan rezgéssel, hogy “Engem elhagytak, rólam elfelejtkeztek, nem érdeklek senkit” és ha valaki ezt megírja és tehetséggel előadja, akkor azzal rengeteg ember rezonál. Erről beszéltünk korábban, mikor az érzelmi skáláról beszéltünk aminek az egyik végén elkeseredés, a másikon a boldogság és a közepén az elégedettség van. És oly sokan éreznek ezek közül valahogyan, hogy – és tökéletesen mondtad – rezgésileg egyeznek vele. Nos, mire akarsz ezzel célozni?

K: Arra, hogy az az énekes, előadó, író vagy színész, de mindegy, szóval ő, akinek egész karrierjét belengi a sötétség, az elkeseredés a szomorúság, tehát a sikerét az örvényen belülről, vagy nem onnan teremti? Ha a színpadon mindig a szomorúság érzését testesíti meg éneklés közben, akkor éreznie kell azokat az érzelmeket – szomorúság, lehangoltság, harag, félelem -, mégis óriási sikert manifesztál. Tehát ő benne van az örvényben, vagy nincs?
Á: Határozd meg te a sikert! Sokuk felakasztja magát! Ehhez mit szólsz? 🙂 🙂
K: Ez volt kérdésem másik része. 🙂 🙂 A kötélen kívül van más is, mint a drog meg miegymás.

Á: Akkor lássuk!
K: Ezzel egy másik kérdésre is választ adtál!
Á: Lássuk csak! Egy színésznek, egy előadóművésznek – aki már gyerekkorától fogva figyelt dolgokat – lehet az örvényében egy ilyen karrier utáni vágy. Egy vágy, hogy bármilyen érzelmet át tudjon adni, egy vágy, hogy elhiggyék, hogy ő egy színész. Tehát élhet ő egy tökéletesen kiegyensúlyozott életet, amiben ő egy színész, aki előad.

Más szóval az előadóknál van ez a szórakoztató iparban ismert “típusszínész” dolog, amikor valaki egy adott típus és mindig olyan filmekben játszik. És talán azért, mert valójában ő olyan is. De az ilyen előadók, főleg a színészek többségének ebben rejlik a képessége. Felvenni valakinek a jellemvonásait, aki nem ő, és eljátszani azt a szerepet.

Tehát ha az a kérdésed, hogy ez befolyásolja-e a rezgésedet? A válasz az, hogy bizonyos fokig mindig, de emlékszel, mit mondtunk a barátunknak korábban? Attól függ mennyire vagy valójában a belső lényed hatása alatt. Mennyire vagy stabil? Lehetsz te egy örömteli ember, akit szomorúvá sminkelnek, amit eljátszol és sikeres karriert futhatsz be vele. Kívülről senki nem tudja megállapítani a másikról, hogy neki milyen a viszonya saját belső lényéhez. De “emberieskedésetekben” ti ezt próbáljátok elérni. Ezért nem tudjátok soha, valójában ki mit érez bármiről. Hallottátok ezt?

Mikor részt veszel egy ilyen rendezvényen – és itt áll Esther, és figyeled Esther fizikai testét és hallod Esther kifejezéseit, Esther szavait, Esther hangját – te juthatsz arra a következtetésre, hogy van egy nő, aki hisz abban, amit mond és azt elég meggyőző módon át is adja. És ez csak egy másik vélemény, hiszen vélemények milliárdjaival van tele a bolygó. Ő csak egy másik véleménymondó, és rajtam múlik, hogy elfogadom, vagy nem. Mi érezzük, hogy ti ezt érzitek és ez teljesen rendben van.

De ha figyelsz egy kicsit és az ellenállásod enyhülését tapasztalod az itt hallottak hatására és kissé jobban ráhangolódsz a belső lényedre és saját vezérlő rendszeredre – akár úgy, hogy ezt tudattalanul teszed – és ezért érzel egy kis rezonanciát azzal, aki valójában vagy és amit valójában tudsz, akkor lehet, hogy inspirációt kapsz – amikor elmondjuk neked, hogy létezik egy örvényed, van egy rezgésbeli valóság, ami nagyon magas rezgésű, mert ellenállásmentes – hogy meditálj és csendesítsd el az elméd, hogy a saját rezgésed emelkedjen. És amikor a saját rezgésed emelkedik, akkor találkozik az örvényed rezgésével és akkor az, aki vagy az örvényedben az elmédbe jöhet.

Jönnek az ötletek, az érzések, az ösztönzések az impulzusok, amiket ha követsz, sikerre találsz. Megtalálod vágyott dolgaidat, amikkel együtt jár az örömteli érzés, hogy jó helyen vagy a jó időben.

Nem arra számítunk, hogy az általad itt hallott szavak emelnek fel téged. Hanem arra, hogy rezonanciát érzel valamivel, aminek hatására felismered, hogy van másik részed, és hajlandó vagy alkalmazni itt-ott egy eljárást és hogy rezgésed emelkedését személyesen megtapasztalod és aztán tisztán érzed, milyen azt csatornázni, amit a belső lényed tud az időpillanatról, vagy a témáról, amin gondolkodsz, majd leköveted a folyamatot, akkor éred el, hogy tudod. Akkor éred el, hogy tudod.

Mindaddig az egész csak arról szól, hogy egy rakás ember elolvas egy rakás könyvet egy rakás tapasztalatról, amikből itt-ott befogadnak valamit, de nem értik meg a stabilitás valódi alapját, amire mindig építhetsz.
Segítettünk?

Ha rájössz, hogyan kerülj harmóniába, akkor mindig tudni fogod mit csinálj.
És bár előjönnek dolgok, hiszen te minden nap új vagy, új tapasztalatokat vonzol, hiszen a bővülés elkerülhetetlen jellemzője minden létezőnek. Bővülésnek lennie kell. Te döntesz, hogy örülsz, vagy sem, de a bővülés garantáltan megtörténik.

Abraham Hicks – Mások véleménye és a siker

kerem-az-infot

K: Egész gyerekkoromban nagyon jól éreztem magam a kamera előtt. Videók, produkciók, mindenféle dolgok…
Á: Most vettük észre, hogy amikor levegőt készültél venni, elvetted a szádat a mikrofontól. Igen, igen, jó!

K: És ahogy öregedtem… – most fodrász vagyok, tanítok, rendezvényeket szervezek, előadok – észrevettem, hogy a közösségi médiában nagyon fontos lett a videó, ami gyermekkoromból fakadó manifesztáció lenne; egy valóra vált álom. Mindent minden nap videóra vehetek. Aztán jöttek a követők, a lájkok, a diszlájkok és minél többet osztottam meg, annál több diszlájkot kaptam. Elvette a kedvemet.

Á: Emberieskedsz. Ezt az emberieskedést csinálod. Nem arra figyelsz, amit a belső lényed… A belső lényed új dolgokra inspirál. Új felfedezésed és tágulásod van. De ha az a fontos mások mit gondolnak róla, akkor jól és rosszul is elsülhet. És amíg stabillá nem válsz annak kapcsán, te hogyan érzel magaddal kapcsolatban, amíg biztosra nem tudod, ki vagy… Néhányan, akik fel sem tudják fogni ki vagy, elmondják mit gondolnak arról, hogy ki vagy, amihez semmi közöd, pontosabban nekik semmi közük, csak te kéred!

Nem is lehetne ezt a napot ennél jobban kezdeni. Hiszen gondolj bele!, mik a lehetőségeid? Hogyan magyarázod el mindnyájuknak “Neeem, én tényleg jó vagyok! Tényleg jó vagyok.” Hogyan fogod mindezt elmagyarázni nekik? Ezért fontos a belső lényedre hallgatni, aki tudja ki vagy, aki az út minden lépését veled tette meg, aki ismer mindent, amit éltél, a tágulás minden részletét.

És a legfontosabb dolog, hogy a belső lényed soha nem néz vissza. Ha te igen, akkor azzal magyarázni próbálod, hol vagy. A belső lényed csak azt ismeri amit életed hatására eddig a pontig kértél és a belső lényed osztatlan figyelmet szentel annak! Osztatlan figyelmet! És amikor eltérülsz attól, akkor nem érzed olyan jól magad. Folytasd nyugodtan! Ezt csak el akartuk mondani gyorsan, mielőtt még a kocsi a hegy lábához érne. 🙂 🙂

K: Ezért vagyok ennyire nyitott, hogy csatorna legyek, hogy halljam a forrásom, mikor valamit megosztok.
Á: Nem kell nyitott csatornának lenned, csak belső érzésedre hallgass és azt figyeld hogyan érzel. Amikor olvasod azokat a kommenteket és rossz érzéssel töltenek el… érted, hogy miért olyan rossz érzés? Igazából, de tényleg igazából miért olyan rossz érzés?
K: Nem.

Á: Mert a véleményed arról, mit mondanak, ezért a véleményed magadról az alapján amit olvasol magadról, hogy mit mondanak, nagyon eltér attól, amit a belső lényed tud. A belső lényed nem megy oda, de te igen és akkor elválasztást okozol. Ezért olyan szörnyű érzés. És nem tudnád – ha lenne ez az életed és ezt követően ezer, ami van – nem tudnád fegyelmezni őket.

K: A kérdés az, hogy részt vegyek-e benne? Ha nem olyan jó érzés, annak ellenére, hogy imádom a videózást, vagy találjak eltérő platformot?
Á: Először van egy kérdésünk hozzád. Ha válaszolsz, mi is válaszolunk a tiédre. 🙂 🙂
K: Szuper!

Á: Szerinted van értelme végigmenni az összes megpróbáltatáson, beleszületni ebbe a testbe, ebbe a fizikai idő-térbe, ismerve a tömegek rémségeit? … 🙂 🙂 tudva mennyire elképesztően színesek és mennyire valószínű, hogy legtöbbjük nem fog tudni megérteni?
K: Igen.
Á: Akkor a közösségi média neked való.
K: Oké!

K: Csak egy újfajta verziója a tömegeknek. 🙂 🙂 El kell érned azt az állapotot, amiben nem a mások véleménye hajt. A legtisztább, legvilágosabb módon így lehet ezt megérteni: Amikor ébren vagy, mindig rezgést bocsátasz ki. Ezért mindig annak a hatása alatt vagy, ami bejön a kibocsátott rezgésed hatására.

Tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy te a belső lényed hatása alatt vagy? A belső lényednek megfelelő gondolatokat gondolsz erről-meg-arról? Vagy a közösségi média hatása alatt vagy? Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindig szörnyű érzés a közösségi média hatása alatt lenni. Nem ördögnek tüntetjük fel! Ördögök nincsenek! 🙂

Nem azt mondjuk, hogy a gonosz forrása. Csak azt mondjuk, hogy ha megkérded magadtól… amikor azt a negatív érzelmet érzed “Minek a hatása alatt vagyok?”, felismered, hogy feladod hogy a belső lényed hatása alatt légy és mások véleményére hagyatkozol.

Jerry szokta mondani Esthernek, mert volt egy játék, amit elég gyakran játszott egy étteremben, ahol 4 kenyeres tányér volt az asztalon. Azt mondta neki “A mi kapcsolatunk különösen jó, és elmondom szerintem miért olyan jó.” Aztán fogta az egyik tányért, rárakta a másik tetejére és azt monda “Látod mennyire passzolunk egymáshoz minden kapcsán, amire gondolunk? Hiszen a dolgok hasonló érzéssel töltenek el minket.”

És Esther néha poénkodott vele, kibillentette a harmóniából egy kicsit és azt mondta “Kivéve azt az egy dolgot!” “De passzolunk” Más szóval sok az egyezőség. Aztán Jerry folytatta. “Vannak akikkel így vagyunk, vannak olyanok, akikkel épp hogy, meg olyanok is vannak, akikkel semmi közös nincs bennünk. ”

De rengeteg ember azt szeretné, hogy a többi pontosan passzoljon hozzá. És ha nem, akkor meg “Na mit csináljak, hogy velem így viselkedj? Én megváltozom. Olyan leszek, amilyen akarod, hogy legyek. És te, és te, és te, és te, és te, és te… amíg hirtelen olyan sokan lesznek, hogy le kell mondanod erről, mert te képtelen vagy rá.

Aztán szavazást szervezel, hogy milyennek kéne lenned, majd elég hamar nem lesz élvezet ez az élettapasztalat, mert míg azt keresed mi az, amiben mások egyetértenek veled, elveszíted kapcsolatodat a belső lényeddel, aki tudja ki vagy, és mindenben támogat.

Tehát a mondanivalónk a közösségi médiáról, vagy mindenről, ami “emberieskedéssel” van tele “Legyen biztos lábazatod, aztán… kezdj el mozogni. Rakd le az alapokat, aztán kerülj eléjük!” Néha Esther azt mondja “Teljesen egyedül vagyok!” , amit nem akar, aztán máskor meg “Egyedül vagyok, ami rohadt jó! Egyedül vagyok! Én, magam és az önvalóm; mi harmóniában egymással!”

De ha stabil vagy, ha begyakoroltad harmóniádat azzal, aki vagy, akkor bárhova mehetsz, mert az, amit rólad gondolnak nem borítja fel az egyensúlyod. Nem zaklat fel, mert a véleményüknek rólad, semmi köze hozzád. Az egész róluk szól. Arról, ők hogyan éreznek. Na most tényleg a mélyére ásunk. Készen álltok?

Minden téma valójában két téma. Mint egy bot, aminek az egyik végén az van amire vágysz, míg a másik végén ennek hiánya. Ezt ugye nagyjából értitek? Tehát amikor különösen vidám vagy, amikor szárnyalsz, érthetőnek tartod, hogy valakit, aki nem szárnyal bosszant a szárnyalásod?

Mert aktiváltad azt a botot, aminek hatására aktiválódott valami bennük, amit veled társítanak, mert jobban érezték magukat, mielőtt észrevették szárnyalásod.

A korai időkben Jerry-nek volt egy koncepciója, amiről egy idő után lebeszéltük. A következőt javasolta “Ábrahám, nem lenne jó, ha lennének börtönszigetek? Például a rablók egy szigeten lennének és egymástól rabolhatnának. 🙂 Akik meg másokat erőszakolnak szintén egy szigeten erőszakolgathatnák egymást. 🙂 🙂 A gyilkosok szintén egy szigeten lennének és egymást öldösnék.”

És mi azt mondtuk “Már vannak ilyen szigetek. De egy dolgot kihagytál. Azt, hogy aki fél, hogy megerőszakolják, egy szigetre kerül sz erőszakolókkal. Aki attól fél, hogy kirabolják egy szigeten lesz a rablókkal. Mert te azt kapod, amire gondolsz, akár akarod, akár nem.”

És a tömeg elcsendesült. 🙂 🙂 Érdemes ezen elgondolkodni, ugye? Tehát vannak ezek a rezgési szigetek. Amit itt csinálunk – és ez a valaha legjobb munkánk -, az hogy meggyőzünk téged arról, hogy hagyj már fel az eredménytelen és hiábavaló próbálkozásoddal, hogy mások kedvében akarsz járni. Ami nem azt jelenti, hogy a legrosszabbik énedet mutatod a világnak, hanem, azt, hogy ráhangolódsz arra, aki vagy, és azt mutatod a világnak.

Mert ha nem arra törekszel, hogy annak a hatása alatt légy, hogy mások megbecsülését és jóváhagyását keresed, hanem a forrásodra hangolódsz és a szeretetre, amihez a forrás-energiád rezgésileg passzol és így szilárd és következetes vagy rezgésedben, akkor ha kimész a világba és félreértenek, akkor megérted, hogy félreértenek.

Nem veszed sértésnek, mert stabilak az alapjaid. Mert te tudod ki vagy és többé a stabil alapjaidat nem az ingatagoktól próbálod megszerezni, akik nem tudják ők kik.

És ezért vagy annyira dühös sokukra, mert ők nem elég stabilak ahhoz, hogy azt nyújtsák neked, amit elvársz tőlük.

De a szeretetet az összes rossz helyen keresed. A stabilitást rossz helyen keresed. A jóváhagyást rossz helyen keresed, a lájkokat az összes rossz helyen keresed.

K: A másik kérdésem, hogy ha sikeres vagy, akkor bevonzol más sikeres embereket…
Á: Mi azt… profin közbe tudunk vágni, ugye?
K: Igen.
Á: Egy mondat és folytathatod. A siker öröm. Pont. A siker az a harmónia és harmóniában lenni a világban. Érezni azt, aki vagy. A tudás magabiztossága. A vonzás pontja. A siker rezgési egyezőség a saját örvényeddel. Ez a siker! Ezt még soha nem mondtuk. Ez a meghatározás örökre megállja a helyét. A siker rezgési egyezőség a saját örvényeddel. 🙂 🙂 Ez a siker.

Ami mindent jelent, amire valaha vágytál. Persze, könnyű megérteni miért gondolod, hogy a siker a pénz, az anyagi dolgok, vagy akár az elismerés, de valójában rezgési egyezőséget jelent azzal, amit az élet hatására preferálsz és kérsz.

A siker és az elégedettség is, haladás annak irányába, aki valójában vagy. Nem visszatekintés arra, aki régebben voltál. Nem indoklása annak merre tartasz azáltal, hogy elmagyarázod milyen rossz volt és mennyire jobbat érdemelsz. A siker és az elégedettség a haladásról nem a megérkezésről szól. A haladásról annak irányába, aki valójában vagy és amit kértél.

Ez hosszabb lett egy mondatnál, elragadtattuk magunkat. 🙂 🙂 A vonzás törvénye a hibás. 🙂 🙂 Szóval folytasd, ha tudod! 🙂

K: Tehát csak a saját rezgésedért, manifesztációdért vagy felelős. Más ebben nem segíthet. Ez egy lélek-lélek, forrás-lélek utazás.
Á: Sok ember lesz a segítőd. Sok a hatás, a pozitív hatás és a támogatás. De az alaphangját annak, amit vonzani akarsz, neked kell megadnod! Tehát ha sebezhetőnek, bizonytalannak érzed magad, akkor melyik szigeten vagy, kihez passzolsz, és mennyi segítségre számíthatsz azoktól, akik úgy éreznek, mint te?

Míg a belső lényed arra fókuszál, akivé te rezgésileg váltál. Az emberek jó szándékúak és csodálatosak és nem tiszteletlenségből beszélünk “emberieskedésről”. De annak kapcsán hol van a vezérlőd, hol kell keresni, hol és hogyan kell megérezni milyen irányt vegyél és mit csinálj?

A rövid-tömör válasz, hogy ha nem jó érzés, akkor rossz irányba mész. Tehát, amikor azokat olvasgatod és jön az érzés, kezdesz elbizonytalanodni, hogy még az sem biztos, hogy folytatni akarod, akkor vagy úgy, mint a beszélgetésünk elején. Elbizonytalanítottak azok, akik nem tudják miről beszélnek. Akik nem élénkek ráhangoltak és lelkesek. Akik nem a te sikered mellett vannak, hanem sikertelenségüket sikered kritikájával indokolják. 🙂 🙂

Nem lehetsz elég szegény, hogy a szegényeket gazdagítsd, vagy elég beteg, hogy a betegeket egészségesebbé tedd. Vagy elég szomorú, hogy a szomorúakat boldogítsd. Az kell lenned, amilyen szeretnéd, hogy ők legyenek.

És ha te az vagy, akkor lehet, hogy egy gyenge pillanatban – amikor nem védekeznek, magyarázkodnak, vagy szegülnek szembe azzal, akik ők valójában – , épp miután felébredtek, – mert mindenki van úgy, hogy harmóniában van – lehet, hogy egy gyenge, ellenállásmentes pillanatban kapod el őket és lehet, hogy meglegyinti őket a sikered és felemeled őket saját vágyott sikerükhöz.

És ha ezzel a gondolkodással mutatod be, amit bemutatsz… mert lényed minden porcikájában benne van mások felemelése, hiszen ez vagy: Tanító vagy! Tanító, tanító, tanító, tanító! Te tanító vagy! És a tanítóknak tanítaniuk kell!
K: Igen.
Á: És vannak, akik készen állnak rád, vannak, akik nem. És tanításod sikerének nem lehetnek mércéi azok, akik nem állnak készen rád.

Abraham Hicks – Miért lényegtelen az, ami most van, ahhoz képest, ami kialakulóban van?

kerem-az-infot

Á: Tudjátok mit akartok?
Közönség: Igen.

Á: Jó, ugye? Vágyaitok jó érzéssel töltenek el? Ez a fő kérdés. Ha a vágyad jó érzéssel tölt el, akkor van egy vágyad és rezgésileg a közelében vagy, más szóval a hiedelmeid nem mondanak ellent neki és gyakran, szilárdan haladsz az új vágyad, az új vágyad, az új vágyad, az új vágyad felé és boldogan élsz örökkön örökké, igaz?

De ha folyton új vágyakat keltesz életre, amikben kételkedsz, akkor nem olyan mókás az élet, ugye? Azt ami van, ismétled újra. Ha hagyod, hogy az ami van, legyen a bázisa hitednek, hogy mi jön, akkor a fejlődés nem jöhet. Ha minden figyelmed azon van, ami van, akkor a rezgésed csak arról szól, ami van.

És a rezgésed a vonzáspontod. Amin gondolkodsz, azt bocsátod ki rezgésileg. És amit rezgésileg kibocsátasz, azt hívod magadhoz. Jó tudni, ugye? Tehát, hallgatsz minket egy ideje? Nagyjából vágod, hogy mi ez? Érted, hogy te teremted a saját valóságod, ugye?

Néha azt mondod “Én teremtem a saját valóságom!!!” (boldogan mondja), néha meg azt “Én teremtem a saját valóságom…” (lehangoltan mondja) 🙂 🙂 Attól függ, hogy megy a dolog, és hogy felelős akarsz-e lenni érte?!

De igen, te teremted a saját valóságod! Mert megfigyelsz és rezgést bocsátasz ki! Most az elején elmondjuk, hogy majdnem mindenki az alapján bocsátja ki majdnem az összes rezgését, amit megfigyel. És ez nagyon jó, ha te a teremtési folyamat első lépésében vagy.

Az első lépés, mikor kontrasztos pillanatokat élsz meg és lényed minden szintjén elhatározásokra jutsz arról, mit preferálsz. Tudod mit nem akarsz és tudod, mit akarsz. Tehát az, amit megfigyelsz sokat segít az első lépés fázisában.

A második lépés, mikor a forrás – fogadva tisztánlátásodat arról, amit akarsz – válaszol rá mindazzal, amivel rendelkezik és rezgésileg osztatlan, teljes figyelmet szentel a vágyadnak. Hmmm, ez óriási!!! És oly öröm számunkra!

A harmadik lépés, amiben te valahogy rájössz a módjára, hogyan bocsáss ki olyan rezgést, ami eltér attól, ami van és bocsáss ki olyat, ami jobban hasonlít ahhoz, amire vágysz. Mert ha továbbra is az alapján rezegsz, ami van, akkor nem tudod az új javulást beengedni, mert az ami van, kint tartja. Érted ezt?

Ha nincs elég pénzed, tehát vizsgálgatsz és válogatsz: erre nem telik, oda nem mehetsz, ezt nem teheted… Tehát mindebben a vizsgálgatásban és válogatásban rakétákat indítasz erősebb javulást kérve. És a belső lényed és mindenki a belső lényed társaságában sorba rakja a társteremtő elemeket a te jobb pénzügyi helyzeted érdekében.

De ha továbbra is a jelenlegi létállapotodra figyelsz – beszélsz róla, bosszankodsz rajta, aggódsz miatta, panaszkodsz róla -, akkor pontosan annak a rezgését tartod magadban aktívan, amiben vagy! Így nem tudsz elmozdulni, egy lépést sem tudsz tenni az új és javult bőség lavinája irányába, ami rád vár és készen áll számodra. Kinyilatkoztatásra kerül, de fel kell ismerned. Amire viszont nem vagy képes, ha arra fókuszálsz, ami van.

Tehát a most valóságodat egy nagyon megértett módon kell használnod. Meg kell értened, hogy a most valóságod és az ami van, óriási segítőd az első lépés kapcsán, viszont utadban áll a harmadik lépés kapcsán. Az ami van, akadálya fejlődésednek.

De én látom, hallom, szagolom, ízlelem, tapintom, tudok beszélni, blogolni, chat-elni róla, instagramolni is tudok róla, sőt lefényképezhetem azt, ami van, ami van, ami van, ami van, ami van, ami van. Ami csodás dolog amikor vizsgálgatod és átválogatod azt, ami van és megtalálod a legjobb részét, és jó érzésű pillanataid alapjául használod. Ez egy csodás mód arra, hogy hasznosítsd tudatosságod arról, ami van.

De eláruljuk, hogy az ami van, lelassítja azt, ami jön. Főleg akkor, ha arra fókuszálsz, ami van és nem érzed jól magad, mikor ráfókuszálsz.

Rendkívül élveztük ezt a beszélgetést…. 🙂 🙂 Soha nem kell többet tudnod arról, hogyan reagálj erre a világra. Mert minden egyéb készen áll arra, hogy működjön neked. Te nem fizikai energia voltál, mielőtt ebbe a fizikai testbe érkeztél és a nagyobbik részed még mindig az.

És ahogy ebbe a fizikai testbe érkeztél, a nagyobbik részed nem fizikailag fókuszált maradt, tiszta pozitív energia, ami azt jelenti, hogy amikor kontrasztos pillanatokat élsz meg, és nem vágyott dolgokra lelsz, a belső lényed tudja, mit kérsz, de soha nem fojtja el a vágyott dolog kibontakozását azzal, hogy azt magyarázza, mi hogyan van. Az ahogyan van, lényegtelen abból a szempontból, hogy mi van kialakulóban.

Hahhh, az ahogyan van, ebből a szempontból lényegtelen. De lényeges volt, mert rakétákat indított, amely rakéták belőled indultak, és figyel rájuk, figyelemmel kíséri őket a belső lényed a te rezgési valóságodban. Amely rezgési valóság, ami csak azért, mert nem látod, hallod, szagolod, ízleled, vagy tapintod, még nem jelenti azt, hogy nem valóság. Annyira valós, hogy nevet is adtunk neki: AZ ÖRVÉNY!

Ez egy valóság! Rezgésbeli valóság. Két könyvet írtunk róla! Nagy dolog! Csak te nem tudod, hogy az, mert nem látod, hallod, szagolod, ízleled, vagy tapintod, tehát azt gondolod, az a nagy dolog, amit látni, hallani, szagolni, ízlelni és tapintani tudsz.

Csakhogy az lejárt dolog! Mint a rágó, amiből az összes ízt kirágtad. Ott volt, mikor kellet, de mihelyst vágyrakétát indítottál, amit meg is tettél és mihelyst teletöltötted az örvényedet az összes ötlettel, vággyal, megtapasztalni vágyott dolgaiddal, a figyelmed arra, ami van – hacsaknem eszméletlenül jó érzést nyújt, mikor ráfigyelsz – nem segít a teremtési folyamatodban! Pedig te 🙂 egy teremtő vagy! Te az vagy.

Ebbe a fizikai testbe érkeztél úgy, hogy nagyobb részed nem fizikailag fókuszált maradt, hogy forrásként támogasson.

És itt vagy, hogy az emberiség szépségével kölcsönhatásba kerülj! Ohhh, az áldott csirkefogókkal! 🙂 🙂 Akik nem azt teszik, amit elvársz tőlük. Nem járnak a kedvedben. Önzők! Mert úgy születtek. És mi akarjuk, hogy azok maradjanak, hiszen önzően orientáltnak kell lenned! Csak a saját szemeden keresztül láthatsz.

De míg a másikra számítasz, hogy bizonyos módon viselkedjen, ahogy figyeled őt – mert ebben vagy annyira jó, a m-e-g-f-i-g-y-e-l-é-s-b-e-n; gúnyos célzattal mondtuk, hallottad? 🙂 🙂 – ahogy figyeled őt, úgy a olyan dolgokat – mondhatni úgy, hogy tanítasz – neki, amik ellentmondanak azzal a móddal, ahogyan az univerzum törvényei működnek.

Elvárod, hogy a másik úgy viselkedjen, hogy attól jól érezd magad, aztán, ha nem így tesz, akkor rosszul érzed magad és azt érzed, elvesztetted az irányítást, és ezért őt okolod. De az egész nem róla szól, mert ő nem azért jött, hogy úgy viselkedjen, ahogy te akarod, hanem ő is teremteni jött!

Abraham Hicks – Mi a teendő, ha sokat aggódsz?

kerem-az-infot

K: Hajlamos vagyok sokat aggódni sok mindenről.
Á: Hajlamos vagyok gondolatokat gondolni, amiket a belső lényem nem gondol, aminek aggódás az eredménye, ami jelzője, hogy nem vagyok összhangban valódi énemmel.
K: Abszolút!
Á: A válaszunk hát erre az, hogy “Ne csináld többet! ” Kövi!
K: Köszönöm. Igazáb…
Á: Kapd el korán! Ez a legjobb válasz. Kapd el korán! Vedd észre, hogy nem tetszik és vedd észre, mikor lefelé indulsz; kapd el korán!

K: Elérhető az a pont, amikor még a kezdeti gondolatod sincs?
Á: Jaaaa, de mi nem akarjuk, hogy abba az állapotba kerülj, amiben őrzöd a gondolataidat, vagy azt mondod “Jól van Ábrahám elfogadom én ezt – legyen ez bármi -, meg azt, hogy én teremtem a saját valóságom.” Aztán gondolsz egy gondolatot, vagy mondasz egy mondatot és “Sulutty, sulutty! Töröl, töröl! Sulutty”, próbálod “Sulutty” vissza “Sulutty” szívni, mielőtt a vonzás törvénye elkapja. 🙂 És mi azt mondjuk “Túl késő!” A vonzás törvénye elkapta. Tehát ahelyett, hogy a hegy aljánál állva akarnád a kocsit megállítani, csak hagyd, hogy elüssön, elsüllyesszen, felpofozzon és szenvedj miatta majd bölcsességgel jöjj ki abból a tapasztalatodból.

“Nem tetszett! Nem hiszem, hogy ezt olyan sokat fogom csinálni többé. Elé állok, mielőtt beindulna mindaz a lendület.” Használd a logikádat, hogy felismerd! És most már megvan ez az előfeltétel, ami tényleg hasznodra lesz. Tudod mennyi gondolatot nem kell tisztáznod többé? Nem kell megvitatnod a világgal minden valaha előfordult téma jóságát, vagy rosszságát. Nem kell többé átbeszélned, nem kell kisilabizálnod. Annyit kell csak tudnod, hogy megéld személyes tágulásod és örömteli összejátszásod a benned lévő forrással, ami az, hogy melyik gondolat ad jó és melyik nem annyira jó érzést. Ez túl egyszerű?

K: Nem! Sőt gyönyörűen egyszerű. Elképesztő, hogy bár annak ellenére, hogy ezt mennyire értem, amióta gimibe jártam azt mondják, egy nyűglődő vagyok. Tehát ezt kb. 35 éve csinálom.
Á: Más címként rakunk rád. Mert ezzel azt csinálod, hogy nézed mi van, vagy mi volt – a belső lényed soha nem néz vissza -,… adunk egy másik nevet neked a nyűglődő helyett. Azt mondjuk neked, hogy te egy gondolkodó lény vagy. És tudatos teremtő! És szeretsz fontolgatni. És amikor ezt a képességet fontolgatásra használod a skála elégedettség feletti része alapján a skála elégedetlen alsó része helyett, akkor felturbózott elégedettségre lelsz az általad gondolt gondolatokkal.

Tehát a nyűglődő ellentéte egy nagyon tiszta elméjű lény, aki hozzáfér a világokat teremtő energiához, hogy azokat saját kreatív törekvései felé áramoltassa. Te ez vagy. És ha nem ezt csinálod, az szopás!!! Rossz érzés. És olyan szavakat használsz, mint aggodalom, ami nem jelent mást, minthogy másra vágysz attól, ami miatt aggódsz. Na ez tetszeni fog, mert ahhoz szól, aki vagy. Erőteljesen! Minden téma, valójában két téma. A vágyott és annak hiánya. Tehát ha kontrasztban vagy, a kontraszt közepén, aggódsz mert ott vagy. Tudod ezalatt mi más történik? Míg a problémára fókuszálsz – ezért aggódsz – megteremted a megoldást. Egyazon pillanatban. Nagyon köszönjük! Nagyon köszönjük! Így is gondoljuk. Nagyon köszönjük. Míg a problémán kotlasz, a megoldást teremted. Ami az univerzum tágulása.

Nos, gondolkodj el ezen, míg aggódsz! “Hé! Most a megoldást teremtem. Bár nem látom, mert annyira leköt a probléma, de mikor ezt elengedem – mivel ezért én vagyok a felelős és mivel a belső lényem teljesen a megoldáson van, és a belső lényem folyamatosan felfed dolgokat a megoldásról -, aggodalmam hiányában a megoldás megtörténik velem.

És tudod mit tesz ez veled? Akarjuk, hogy ez történjen veled… Akarjuk, hogy azt érezd az aggodalmadról, amit mi érzünk róla. Nagyon köszönjük. Köszönjük, hogy hajlandó vagy tudomásul venni, hogy valami nem úgy van, ahogy akarod és hogy vágyrakétát indítottál minden létező fejlődéséért és az eljövendő generációkért. De most tégy egy szívességet magadnak! Használd úgy a vezérlőrendszered, ahogy kéne. Mihelyst tudod, fordítsd figyelmedet a vágyott irányába.

Néha azok a dolgok, amik miatt régóta aggódsz, vissza-visszatérnek és az élüket lassan el-el veheted, mert mindig, amikor enyhülést érzel a rezgésed mindig ott van ahol legutóbb hagytad. Tehát amikor nagyon aggódsz valami miatt és beszélsz ezekről az általános koncepciókról és emlékezteted magad, hogy megoldásokat teremtesz, akkor egy másik helyre rakod és idővel az az aggodalom inkább lesz elégedettség, amiben több teremtő hatalmad van.

Ne kérd magadtól, hogy dacolj az univerzum törvényeivel, ne kérd magadtól, hogy az öböl aljánál állva állítsd meg azt a lendületet. Állítsd meg hamarabb! És légy büszke magadra, mint akit elgázolt a lendület már elégszer ahhoz, hogy új döntést hozzon. “És az új döntésem az, hogy nem akarok annyit aggódni. Az új döntésem az, hogy még inkább tudatában akarok lenni vezérlő rendszeremnek és még inkább szinkronban akarok lenni azzal, aki valójában vagyok!