K: Imádom ezt a beszélgetést. Kíváncsi vagyok, hogyan illik a lendület az öt lépéses folyamatba. 
Á: A lendületet a vonzás törvénye okozza. A lendület támogatója, vagy azt is mondhatnánk megengedője a fókusz. Tehát a lendületet lassítja, ha egy gondolatra, majd annak ellenkezőjére gondolsz. A lendületet növeli, ha gondolsz egy gondolatra, ami egy másikat enged, ami egy másikat enged, ami egy másikat enged. A lendület akkor növekszik leginkább, mikor gondolsz egy gondolatot, ami harmóniában van belső lényeddel, aki gondol egy gondolatot. Mert a belső lényed hosszú ideje, ellenállás nélkül gondolta azt a gondolatot, amit te most gondolsz, hogy amikor annak társteremtő elemévé válsz, akkor tényleg nagy lesz a lendület. 

K: Most ebben az állapotban vagyok és annyira élvezetes. 
Á: Egy másik és talán fontosabb kérdés az “Tudom, hogyan érzek, mikor a lendület mozgásban van?” Tehát mik azok az érzelmek, amik a lendület jelzői? Nem csak az eszeveszett lelkesedés, sőt valójában nem az eszeveszett lelkesedés, mert az néha egyfajta szétszórt energia, hanem a legyőzhetetlenség erős érzése, az érdeklődés erős érzése, a tisztánlátás erős érzése, a nagyrabecsülés erős érzése és a szeretet erős érzése. Bármelyik ezek közül. Gyakran mindegyik jelen van egyszerre, de bármelyikük jelzője a lendületnek. 

K: Tavaly júliusban volt egy első lépéses pillanatom: kirúgattam magam egy munkából, amit éveztem és ami jól ment, de egész jól kezeltem a kontrasztot és tudtam, hogy lehetőséget adott a tisztánlátásra és a fókuszra. 

Á: Tehát “egész jól kezeltem a kontrasztot” számunkra azt jelenti “láttam, a nézőpontot, ami belsőlényemnek volt róla”. Ahogy az előbb a barátunk mesélte, hogy az üzlettársa ki akar lépni, mire azt mondtuk “Jó!!” és úgy is gondoltuk. Tehát a belső lényed teljesen felpörgött miatta.
K: Pontosan! Kb hat hónapot a harmadik lépéssel töltöttem. Sokat aludtam, sokat golfoztam, relaxáltam, sok koktélt ittam. Aztán két hónapja, épp ma két hónapja, hogy jött egy lehetőség, tehát most benne vagyok abban a pozitív lendületben, látom hogy mennyire izgalmas, mennyire nagy…

Á: Itt az ideje álmodozni! Elkezdted már? 
K: Abszolút! De más érzés, mint a fél év, amit megengedéssel töltöttem. És ezért tettem fel a kérdést a lendületről. Mert teljesen más érzés…
Á: A tevékenykedésed több kihívással járó lehetőséget nyújt az ellenállásra, ezért más érzés. Míg a megelőző hat hónapban meg volt a lehetőséged – nem mindenki csinálja -, de nyilván eleget alkoholizáltál, hogy ellenállás mentesebb légy. 

K: Nem is az, de most azon a ponton vagyok, hogy benzint kéne rá önteni, a pozitív lendület egy jó változata, ami más érzés mint az általánosabb megengedés. 
Á: Lehet egy kérdésünk? Mert azzal kezdted, hogy mi a lendület és mi jeleztük, hogy a vonzás törvénye és a krónikus ellenállás hiánya. Aztán mikor az előbb mondtad, hogy készen állsz benzint önteni rá, az azt jelenti, hogy ellenállás mentes voltál és fogadó állapotban vagy és tényleg érzed, hogy ideje cselekedni erős konkrét módon?
K: Igen! 
Á: Jó! Jó.
K: De más érzés, mint amikor magamat egy általánosan boldog helyzetbe hozom. 
Á: Azért mert amikor gondolatokat dolgokká változtatsz, szeretsz tevékenyen részt venni benne. Nem csak álmodni akarsz, hanem magadat az impulzusba akarod álmodni, hogy részese légy. Ez ez egyike azoknak a dolgoknak, amin emberek fennakadnak, mert mi azt mondjuk “Többet kell álmodnod!”, mire te “De fizikai vagyok és többet akarok cselekedni. ” És mi azt mondjuk “Mi is akarjuk, hogy cselekedj! Csak helyezd áram alá a porszívódat, mielőtt porszívózni kezded a padlót!” Olyan sokan vannak akiket annyira érdekel a cselekedet, hogy az egészet mindenhol föl-alá húzogatják, de nincs áram alatt. Tehát végigmennek a mozdulatokon, csak semmi nem történik. Tehát figyelj arra, hogy áram alatt vagy és aztán nyomd a gázpedált”
K: Igen, úgy érzem áram alatt vagyok. Izgat a dolog! 
Á: Látjuk! Valóban így van! 
K: Az utazás elején járok, és élvezem minden lépését.  
Á: Hát az utazás kezdetén kell, hogy járj, mert az utazás örök. 
K: Igen! (taps)
Á: Tehát helyezd ebbe a kontextusba és a türelmetlenség nem kerül az egyenletbe. Mindegy mennyire vagy az utazás elején, ha élvezed ahol vagy. Olyan lenne mint az az ezer, vagy kétezer mérföldes kirándulás. Aminek szeretjük a gondolatát, mert több esély van dolgokat kiélvezni.

Tehát amikor útnak indulsz és két ezer mérföld van előtted és azt mondod “Az utazás elején járok”. Tehát ahogyan ez hat rád az attól függ, hogyan állsz hozzá. Ha csak le akarod tudni az utazást, akkor egyféleképpen érzed magad, mikor azt mondod “Az utazás elején járok.” Ha kiélvezel minden mérföldet és mindent, ami útba esik, akkor kedveled azt, hogy az utazás elején jársz. 

K: Egy kérdésem van a kontraszttal kapcsolatban, mert mielőtt feljöttem pont erről beszéltél. Mi teremtjük, vagy nem mi? 
Á: Hát, te vagy mindennek a teremtője, de te teremted azt, ahogyan érintkezel a kontraszttal. De a kontraszt a kollektív teremtők teremtménye. Tehát nem te teremtettél mindent, ami odakint létezik. Tehát nem te teremtetted a kontrasztot, de a kapcsolatodat hozzá igen. Érzed a különbséget? 
K: Amikor kirúgtak… most is mondhatok egy jó sztorit arról, hogy áldozat voltam, meg nem gondoltam volna, meg nem én teremtettem, de ugyanakkor tudom, hogy egy részem készen állt valami újra!
Á: Ezért meséltünk arról, hogy amikor úgy érzed nem tisztelnek és megállsz egy pillanatra, hogy belegondolj te hogyan érezted magad… milyen sztorikat meséltél arról a munkáról? Azt mondtad “Ez életem munkája és mindig itt akarok lenni?” 
K: A munkámnak vége volt. 
Á: “És itt teljesen elégedett vagyok?” Vagy az rezgésileg tökéletesen egyezett azzal, ahogyan éreztél is? Igen. Tehát igen te teremtetted azt. Te teremtetted. Jó neked. 
K: Igen az.
Á: Elég?
K: Igen.