K: Van még egy másfajta kérdésem. Valaha is előfordul, hogy Esther nem tud Ábrahámhoz kapcsolódni? Előfordul, hogy úgy érzed szeretnél kapcsolódni, de nem megy?
Á: Egyszer előfordult a korai időkben, hogy nem ért el minket. Mivel olyan könnyen elért minket és Jerry-t annyira érdekelte a harmónia, ezért véget nem érően kérdezett, egyik nap a másik után, egyik nap a másik után, egyik nap a másik után. Tehát a kutat folyton pumpálták és megállás nélkül üzemelt. Szinte mindig erre számítottak. De egy nap… amikor először Texas-ba költöztek, tyúkokat tartottak. Édes aranyos baromfikat! Mindegyiket névről ismerték, tudták melyik tojást melyik tyúk tojta. Nagy boldogságot adtak. Háziállatnak számítottak. Saját nevük volt. Volt a Csirke-Mirke, a Kukori és a Kotkoda, meg az összes többi kedves kis vad.. És egyik nap a szomszéd kutyája lyukat ásott a kerítés alatt és pusztítást végzett a baromfi udvarban. Megölt néhány baromfit. És Esther kedvence Kukori, az áldozatok egyike volt. És egy másik kakas, aki nagyon hasonlított Kukorira, megsérült. És Jerry azt mondta Esthernek “Hozd Ábrahámot! Ő megmondja mit csináljunk.” De Esthernek nem ment. Annyira feldúlta a vérontás …. a tyúk-ontás 🙂 És Jerry azt mondta “Hát, mindig érdekelt, megtörténhet-e”. Aztán azt mondtuk Esther-nek, miután aludt és visszanyerte képességét, hogy fogadjon minket, azt mondtuk neki “Fókuszálj a tyúkokra, akik megmaradtak! Csak fókuszálj azokra akik még itt vannak” És mikor Jerry végrehajtotta átmenetét, Esther azt mondta neki “A tyúkokra fogok fókuszálni, akik megmaradtak, ok?” 🙂 🙂 Tehát soha nem vesztette el a képességét, hogy elérjen minket.
K: Ez alapvetően ahhoz hasonlít, mikor az üzleti életben azt mondjuk “Nincs elvesztett lehetőség. Csak fókuszálj a lehetőségre, ami még itt van.”
Á: Igen, Igen
K: Pompás!
Á: Nagyon jó!