Abraham Hicks – Használd bölcsen múltbeli tapasztalataidat!

kerem-az-infot

Á: Készen állsz erre az időpillanatra? Mindig egy új kezdet, ugye? Minden pillanat új. Nem csak egy új év, vagy egy új reggel, hanem egy új időpillanat. A gondolat, az energiák és a létezés új egyesülése. A vonzás egy új elegye. A vonzás egy új elegye. Mert az egész a vonzásról szól! Semmi nem véletlen. Tehát, ha bárkivel összejössz gondolatban, szóban, vagy egy tapasztalatban, vagy beszélgetésben, vagy társteremtésben, akkor az egész rólad szól és arról veled mi történik. Persze a másikról is szól és arról vele mi történik, csak azt nem te irányítod, igaz? Egyáltalán nem.

De teljes uralmad van a te közreműködésed felett az időpillanat elegyében. Az időpillanat elegyében, legyen bárki, akivel beszélsz, bárki, akire gondolsz, bármi, amire gondolsz. A te közreműködésed sokat számít, sokkal többet, mint minden más egybevéve. És ez az amiről veletek ma beszélni akarunk. Milyen a közreműködésed az egyik pillanatról a másikra, aztán a másikra, aztán a másikra?

Amikor valaki mással érintkezel és talán nem jöttök ki olyan jól és hajlamos vagy azt elemezni, mi az amit jobban csinálhatna. 🙂 🙂 Mi azt szeretnénk, hogy azon gondolkodnál, mit tehetnél, hogy jobban érezd magad ezzel kapcsolatban. Mert tudod mi van? Nem az a lényeg mit csinál, mit mond, vagy mit gondol, hanem az, te mit gondolsz arról, ő mit gondol.

A lényeg te hogyan döntöttél, mit teszel saját rezgésbeli randevú pontoddá. Na most, a vonzás törvénye gondoskodik a randevúról. A vonzás törvénye fogja az összes aktív rezgést és tökéletesen kezeli őket, soha semmi hiba nincs abban, ahogy a vonzás törvénye létrehozza a vegyülést, a randevúzást.

De neked olyan hatalmad van, amit nem gyakorolsz, mert te – annyira szeretünk – inkább megfigyelsz dolgokat, mint azzal törődsz, mit bocsátasz ki rezgésileg. Hagyod, hogy a körülmények és az események, sőt dolgok amikre korábban gondoltál, vagy akár dolgok, amiket korábban tapasztaltál, határozzák meg az időpillanatot. Így a javulás nem történhet meg.

Esther ezen kapta magát tegnapelőtt. Van egy új háza San Antonio-ban. Sok-sok csodás új dolog van ebben az új házban. De maradt még rendesen igazítani való. És egy ilyen igazítás közben… Esther sok házat épített, Jerry és Esther sok épületet épített és mióta Jerry nincs itt a fizikai létben a kalapácsával, Esther több épületet épített. Más szóval, ő nagyon szeret építkezni, ezért vagytok mind itt egy építkezési területen. 🙂 🙂

Ez nem vicc. 🙂 Nos, ahogy Esther magyarázott egy férfinak, aki próbált igazítani valamit az új házában, rádöbbent, hogy mivel korábban voltak hasonló tapasztalatai, nehéz volt arra számítania, hogy könnyen megy majd a dolog. Mert ő tudja, hogyan szokott ez menni. Tehát el akarta magyarázni neki, hogy “Tudja, az én tapasztalatom alapján…” mire ő ránézett, azon gondolkodva, milyen lehetett Esther tapasztalata. Bízik benne, nem alaptalan a mondanivalója.

De ő csak el akarta végezni, amit akkor el kellett volna végeznie, és habár nem érti mi az, amit Ábrahám tanít, és nem igazán érti a vonzás törvényét és soha rezgésről vagy arról sem hallott mi aktív egy időpillanatban, nem érezte magát jól azzal, hogy Esther a múlt rossz tapasztalatait akarta abba az időpillanatba hozni.

Miért tennél ilyet? “Mert én okos vagyok! Megéltem dolgokat, de a legfontosabb, hogy el akarom kerülni, hogy a következő pillanatban olyan problémák legyenek, mint más múltbéli pillanatokban. Az új pillanatomat olyan dolgoktól akarom megvédeni, amik más pillanatokban megtörténtek, aktiválva azokat a dolgokat, amik rosszul sültek el más pillanatokban.” 🙂 🙂

Jól van! 🙂 Tehát Esther közben rajta kapja magát, hangosan nevetve magán és a hajlamán, hogy továbbra is azt meséli, ahogy van, vagy ahogy volt, ahelyett, hogy engedné, hogy minden pillanat legyen friss és új, és mentes a múltbéli akadályoktól. Hát ez elgondolkodtatta, egész éjszaka, a látszólagos ellentmondás kapcsán a múlt tapasztalatának értéke, valamint a tudás, amivel szolgáltat és a most frissessége között, amit nem cseszek el… múltbéli tapasztalatokkal, amiket nem akarok megismételni.

Milyen mesze menj el? Mennyire használd a múlt tapasztalatát ebben a jelen pillanatban? És a válaszunk: Használj minden győzedelmes múltbéli tapasztalatot, ami örömet, elégedettséget adott. De egy olyat se aktiválj, ami frusztrációt, vagy aggodalmat hoz a beszélgetésbe! Ez az aranyszabály.

Egyáltalán nem tudod jól elválasztani a múltadat, a jelenedtől, a jövődtől. Senkinek nem megy. Ezeket nem lehet élesen elkülöníteni ahhoz, hogy tényleg csak a mostban légy. Mert megint most van, és megint, és megint. Most van és több. Megint most van és több. Akkor volt, most lett és most meg több. Ez az áthaladás az időn, ez a kialakulás, ez az evolúció rendkívül gyorsan történik.

Tehát normális akarnod, hogy az, amit tanultál, része legyen az egyenletnek. Csak ne bonyolódj bele! És lehet hogy megkérded magadtól – Esther is így tett akkor éjszaka -, lehet, hogy megkérded magadtól “Miért érzem úgy, hogy ezt kell mondanom? Miért mondom? Miért mondom? Próbálom valami nem vágyottól megvédeni jövőbeli tapasztalatomat? Ez nem jó indok! Dicsekedni akarok? Próbálom az intelligenciámat belevinni a beszélgetésbe?” Amivel semmi gond, hacsaknem az intelligenciád arról szól, mit nem akarsz.

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.