K: Le kellett írnom, nehogy elfelejtsem. Elöljáróban annyit, hogy ma reggel 03:03-kor felébredtem egy rémálomból, amiben dolgokat mondtál nekem, amiket nem akartam hallani. A google-ben rákerestem, mit jelent a 03:03 és az jött ki, hogy gondolkozz pozitívan, tehát elgondolkodtam, mit tanácsolna Ábrahám, ha az éjszaka közepén felébrednék. Gondoltam arra kérne, hogy meditáljak. Jól van mondom, akkor meditálok. Becsuktam a szemem, lekapcsoltam a lámpát, gyertyát gyújtottam és mondom “Ok angyalok, mi az, amit tudnom kell?” És arra gondoltam, azt kell tudnom, amit olvastam. Aztán a gyertya a földre esett. Megijedtem, felkapcsoltam a lámpát és úgy voltam vele, talán ezért nem látok vagy hallok többet, mert megijedek. Talán erre utalt korábban a barátunk. 
Á: Az az érdekes, ahogy a pozitív jeleket gázos dolgoknak értelmezed. A jel az jel. Ő nyulat látott, ami nem azt mondta “Te meg fogsz halni!” Annak ahogy értelmezel, az állapotodhoz van köze. Beszéljünk akkor erről! Tehát felébredtél… De kezdjük inkább az elejéről! Egy álom is teremtés. Az álmod a rezgés szokásaidat tükrözi. Úgy ahogy az, amire gondolsz, amit érzel ébrenléti tapasztalataidat eredményezi, az amire gondolsz, amit érzel eredményezi az álmaidat is, mert te vagy az álmaid teremtője, úgy ahogy az élettapasztalatodban mindennek te vagy a teremtője. Tehát amikor egy jó érzésű álomból ébredsz, érdemes megállni és rá gondolni, amikor egy nem jó érzésű álomból ébredsz… mi tudjuk, hajlamos vagy megpróbálni kideríteni mi ment rosszul és néha nem könnyű csak átfordulni és visszaaludni. Az volt a szándékod… szóval segítséget kértél miközben bajban érezted magad, és annak ellenére, hogy jött a segítség, te bajnak értelmezted. Tényleg? Földre esett a gyertya? Földrengés volt? 
K: Nem.
Á: Volt bárki más a házban?
K: Nem.
Á: Tehát úgy gondolod volt energia ami oda összpontosult? Hát persze. Ha az energia valamilyen módon mutatja magát… De mit akartál volna a gyertyától? Hogy csak ott üljön? Vagy elkezdjen beszélni? Szerintünk semmit nem tehetett volna az a gyertya, amit te jól jelként értelmeztél volna. Tehát kérsz, kérsz és kérsz valamit, amit félsz, hogy megkapsz. Igaz?
K: Igen. Én ilyen vagyok. 
Á: Most ezt Ábrahámtól hallottad. Volt valami, amit nem akartál hallani? Szóval, te azért értelmezted úgy… És mi soha nem mismásolunk, mindig elmondjuk hogyan van, soha nem ámítunk. Soha nem ferdítünk az univerzum törvényein kényed-kedved szerint. Az univerzum törvényeiről világos az üzenetünk, épp úgy ahogy a vonzás törvénye mindig pontosan azt a rezgést követi és másolja le, amit te kibocsátasz. Kiszámíthatóak vagyunk, soha nem vezetünk félre. Te értelmezted azt. És Ábrahám elmondja neked, amit tud, attól függetlenül, hogy hallani akarod, vagy sem. Akár készen állsz, hogy halld vagy sem, Ábrahám az univerzum törvényeit fogja neked adni. Ez az amit a nyúl mondott neked. 🙂 Logikus?
K: Igen. 
Á: Tehát nem lepett meg annyira, hogy kihívtunk? 
K: Nem igazán. Talán egy kicsit. 
Á: Mi lenne esetleg az, amit Ábrahám mondhatna neked, amit nem akarnál hallani?
K: Mondjam most?
Á: Gondolj bele mennyire nem logikus … hiszen beszélünk egy ideje arról, hogy a belső lényed teljesen arról szól, aki vagy és amit akarsz és minden negatív érzelem, amit valaha érzel, azért van mert ellentétesen gondolkozol vele. Ha ez igaz, és az, akkor hogyan lenne lehetséges, hogy ha rezgési harmóniában vagy a belső lényeddel, akkor a belső lényed olyat mondana neked, amit nem akarsz hallani? Ez lehetetlen. És ha azt gondolod, hogy ez az ami történik, akkor valami másnak a hatása alatt vagy, vagy az érdemtelenséged, vagy a “nem-vagyok-elég”-séged torz lencséjén keresztül értelmezed, vagy valami hasonló. Ha azt hallod, hogy valami olyasmit mond a belső lényed, hogy “Olyan sokat kérsz és olyan sokat akarunk kínálni válaszul, de néha nem engeded be, tehát nem hallod”, akkor érthető, hogy miért értelmezed másként. 

Régen mikor Jerry és Esther kezdett megismerni minket, javasoltuk nekik, hogy használjanak minket kedvük szerint. Mert akartuk, hogy tudják, mennyit tudunk róluk és arról, hogy ők konkrétan hol vannak a világban. Tehát kiagyaltak egy játékot, valójában a mi ötletünk volt, Esther tolmácsolta. És barátaik, akik tudtak rólunk, az egyetlenek akik akkor tudtak rólunk, mert Esther titokban tartotta, hiszen végülis fura a dolog. 🙂 Esther azt mondta “Ok, ti akkor….” Phoenix-ben éltek. Phoenix 80km széles, 80km hosszú. Nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagy a kiterjedése minden irányban. Esther azt mondta nekik “Ti akkor bújjatok el valahova, mi meg Ábrahámmal megtalálunk titeket.” “Hova?” Mire Esther “Mindegy.” Mire ők “Tényleg?” Mire Esther “Mehettek Tempe-be, a Macy-be, AbaTukey-be, mehettek bárhova ebben a metropoliszban és Ábrahám megtalál titeket. És elindultak. “Adunk nektek fél óra előnyt.” Szóval elindultak, majd Jerry és Esther utánuk. Akkor Esther nem így csatornázott minket. Írógéppel írt. De nem volt nála az írógép, így impulzusaira hallgatott. “Erre menjünk! Erre menjünk! Jerry vezetett. Erre menjünk. Tehát elérkeznek az első helyre. Mi mondtuk nekik “Itt álljatok meg!” Megálltak, de a barátaik nem voltak ott, a szeméttárolónál a Mountain Shadows Hotel mögött. Mivel nem találták ott őket, újra elindultak. Elmentek a Benihana-hoz a Scottsdale sugárútra. Ott vannak a parkolóban, körbenéznek és semmi. Ismét útra kelnek. Hét vagy nyolc helyen megálltak, nem találták őket. Végül megtalálták őket. Megettek 8 Snicker’s csokit és kétszer tankoltak. Ez az egész ilyen hosszúra nyúlt. Mintha soha nem lett volna vége. Esther azt mondta “Ezt a játékot soha nem játsszuk többé!” 🙂 Hosszú játék lett, azt hitte gyorsabban végeznek. Majd azt mondta a barátaiknak “Ott voltunk a szeméttárolónál a Mountain Shadows mögött, de ti nem voltatok ott. Mire ők “Ott voltunk, de Ábrahám azt mondta menjünk onnan.” 🙂 🙂 Mire Esther “A Benihana’s mögött voltunk, legesleghátul”, mire ők “Ott voltunk de Ábrahám azt mondta, menjünk onnan.”

Mi ennek a lényege? A dolgok mindig mozgásban vannak. Mindig alakulnak. Más szóval, akartuk, hogy Esther megértse, nem csak ő kapott iránymutatást, hanem más játékosok is kaptak iránymutatást az ő társteremtésében. És amikor belegondolt… Nem ismer szórakoztatóbb társakat annál a kettőnél. Nem ismer mókásabb barátokat annál a kettőnél. Az ő belső lényeik teljesen rezonáltak az ő szándékaikkal, hogy Jerry-vel és Esther-rel nagyon jól érezzék magukat. Amiből mindnyájan részesültünk! És Esther belső lénye segített neki megtalálni őket. Ami végül sikerült. Tehát a lényeg az, hogy azt kapod, amire számítasz és az univerzum együttműködik veled. Azt kapod, amire gondolsz. És ha kezdesz ráhangolódni a forrás energiára, akkor az bővebb, kellemesebb és legvégsősoron pillanatról pillanatra egyre kielégítőbb.