Abraham Hicks – Légy boldog és laza!

kerem-az-infot

K: Jaaa, raktam pár cuccot az örvénybe! És bulizni akarok! És minderre egyszerre jöttem rá, hogy annyira szeretem anyámat és a testemet, és EZT annyira szeretem. Mindez a dolog ide jött! És szeretem itt, az itt örökkévalóságát. Nézd Ábrahám, mi itt vagyunk!
Á: Légy az itt küszöbén, az itt küszöbén, igaz?
K: A küszöbön, a küszöbön… Van több!
Á: Sokkal több!
K: Ez jó! Beszélni akarok! Érezni akarom. Úgy érzem, amit beleraktam, az valami nagyon jó! És tudom, ha bevonzok valamit, akkor valamit kirakok és valami többet bevonzok és lehet, hogy az is kirak valamit és … tehát a lényeg a jól-lét! És tudom, hogy nagyon erős jól-létre vágytam és annyira a befogadásának irányába fordultam és elfogadom!
Á: Te így születtél és az úton újra felfedezted!
K: És ez nagyon erőteljes! Tényleg nagyon jó érzés!
Á: Mit gondolsz, be tudod azonosítani a titkot? Nem is titok, csak annak tűnik, mert a legtöbb ember nem teszi. Mit gondolsz, mi az alapvető oka, vagy titka, hogy ilyen könnyen visszatértél a pozitív elváráshoz?

Mert ott születtél, mint mindenki más és most megint ott vagy. A szavak, amiket mondtál és az a rezgési leírás, amit sugároztál, tudatja velünk, hogy a pozitív elvárás állapotában vagy. De nem mindig volt így. Tehát mi volt az a fordulópont, amitől ebbe az állapotba kerültél? Meg tudod fogalmazni?

K: Hogy… mi volt a fordulópontom?
Á: Mitől döntötted el, hogy “CSAK LAZÁN!” ? 🙂
K: A jó érzés utáni vágy. A rossz érzés… Nem akartam magam rosszul érezni többé. És jól akartam magam érezni.
Á: Szerinted a jó érzés utáni különleges vággyal születtél, amitől nem voltál hajlandó rosszul érezni magad? Szerinted mennyi ideig éltél ebben a gyönyör testben úgy, hogy rosszul érezted magad? Szerinted mennyi időbe került, hogy a fókuszodat újra harmóniába irányítottad?

K: Megismételnéd?
Á: Nos, igen, de akkor a sztorit nélküled meséljük el. 🙂 🙂 Mert szeretnénk, ha mindannyian ezt hallanák rólad. Nos az életet a következő módokon lehet élni. Ez annyira hasznos lesz neked és mindannyiuknak. Tehát itt vagy a fizikai testedben a forrás kiterjesztéseként. Igaz? Ezt ugye mindenki érti? Tehát éled az életet, tudod mit nem akarsz, ezért tudod, mit akarsz és vágyrakétákat indítasz útnak. Egy olyan valóságot, egy rezgési valóságot teremtesz, amivel nem tartod a lépést. Kontrasztos életed többet és gyorsabban teremt annál, mint amivel tartani tudnád a lépést. Tehát a legtöbb emberrel az történik – mivel figyelmen kívül hagyják az érzelmeiket, nincsenek igazán tudatukban belső lényüknek -, hogy élik az életet, rakétát indítanak és semmit nem tesznek, hogy felé haladjanak. Aztán az életet nehezebben élik, erősebb rakétát indítanak és semmit nem tesznek, hogy felé mozduljanak. Aztán élik az életet, egy másik rakétát indítanak és semmit nem tesznek, hogy felé mozduljanak. Tehát a szakadék aközött, amivé váltak és amivé válni engedik magukat, egy élesebb, érzelmileg negatívabb érzéssé válik. A legtöbb ember így él. Aztán, néha meglátják a fényt, más szóval néha van olyan tapasztalatuk, hogy van egy nagy felismerésük, valami nagyon rossz történik, amitől nagyon jól akarják érezni magukat és utat találnak hozzá és a változás tudatossága új életmódjukká válik. És ez történik a legtöbb emberrel. Ez történik a legtöbbekkel, akik eljönnek ezekre az összejövetelekre. A legtöbb emberről azt mondjuk és a legtöbbről, aki itt van, hogy hagytad, hogy az élet nehezebb legyen, mint lennie kéne, mielőtt megelégelted volna és elkezdtél volna tenni érte valamit.

Te nem ilyen ember vagy. Te olyan vagy, aki akart és harmóniába került, akart és harmóniába került, akart és harmóniába került, akart és harmóniába került, akart és harmóniába került, tehát soha nem hagytál nagy különbséget aközött, ahol lenni szerettél volna és ahol voltál.

Ezt tükrözték hozzánk intézett nyitó szavaid. “Én szeretem ezt és szeretem ezt és szeretem ezt és szeretem ezt és szeretem ezt. Tehát két módja van – van több is – de ezen a két jól elkülöníthető módon élheted az életet. Lehet fontos neked, hogy jól érezd magad, így is születtél, lehetsz érzékeny az érzéseidre és tehetsz valamit érte, fokozatosan, hogy az egyensúlyodat fenntartsd. Azok, akik ismernek azt mondják majd “Jaaa, ő mindig laza volt, soha nem hagyta, hogy bármi igazán zavarja. Mindenből a legjobbat hozta ki. Elvolt, egy boldog csávó. Egy boldog ember!”

De amit az emberek szinte mindenki másról mondanak, az az, hogy ” Jaaa, sok stresszt és feszültséget tapasztal.”
Érted mire célzunk? Nos, most, hogy pontosan beazonosítottunk… van-e valami, amit akarsz tőlünk? Szerinted csak azért jöttél ide, hogy szemléltesd a LAZASÁGOD? 🙂 🙂
Mi ezért választottunk! De neked mi volt a szándékod?
K: Egy megerősítés! De… ja… mert tudom, hogy rezgési, mielőtt fizikai és…
Á: A válasz igen!
K: Oké, nincs több kérdésem. (taps)

Abraham Hicks – Fogadd el belső lényed segítségét!

kerem-az-infot

K: Annak a tapasztalata, hogy van egy kapcsolatod, ami túlmutat a hangulaton… ahogy említetted is, felébredni tiszta állapotban, jó hangulatban és az legyen a legfontosabb, hogyan érzem magam… az egy előfeltétele a kapcsolatnak, a forrással való kapcsolat növekvő lendületének…
Á: Mindezzel egyetértünk, de nem gondolod, hogy a hangulatod a jelzője, hogy abban az állapotban vagy? Épp úgy, ahogy a hangulatod a jelzője, hogy kapcsolatban vagy, hát nem a jó hangulat az, amit legvégsősoron keresel? Hát nem arról szól az egész, hogy jól érezd magad?
K: Arról?
Á: Mi kérdezzük tőled! Mi kérdezzük! Nem arról szól?

K: Hát, amikor anyámmal akarok kommunikálni – nem fizikailag -, apámmal, nagybátyámmal, akkor szerintem azért vágyom rá, hogy jobban érezzem magam. Amikor… amikor Ábrahámmal akarok beszélni…
Á: 22-es csapdája, ugye? Beszélni akarok velük, hogy jobban érezzem magam, de jobban kell éreznem magam, mielőtt beszélni tudnék velük. Esther évek óta mondogatja, hogy ez univerzális hiba! 🙂

“Srácok, először adjátok meg nekünk a kapcsolatot és aztán jól érezzük magunkat” 🙂
És erre mi azt mondjuk ” Tudjuk, tudjuk, tudjuk, tudjuk!” De ha ez lehetséges volna, akkor azt jelentené, hogy megtehetnék, hogy csak úgy belevisszük a tapasztalatokba a szeretetünket és a tudásunkat, ami elvenné tőletek, hogy szabad akaratból teremtsetek.

K: Akkor csak jól akarjam érezni magam? Csak jól érezni teljesen… értékeljem a helyzetemet, értékeljek minden pillanatot…

Á: Kezdjük ezzel! Mert ez egy nagyon egyszerű beszélgetésnek tűnhet, mégis alapvető és igazából az egyedüli beszélgetés. És a témája a viszonylagosság kapcsolata. A kapcsolat a te rezgésed és a belső lényed rezgése között. Amikor elfogadod, hogy annak a kiterjesztése vagy, nem különülsz el tőle, hanem a kiterjesztése vagy, addig a fokig, míg engeded a kapcsolódást a kiterjesztésben. Más szóval, lehetsz te a forrás kiterjesztése, annyira távol kiterjeszkedve, hogy emberieskedéses dolgokra fókuszálsz és nem engeded magadnak a kapcsolódás tudatosságát a kiterjesztésben. És úgy érzékeled, hogy nem engeded a kapcsolódást a kiterjesztésből.

Értitek mire célzunk? Az mindig ott van. A belső lényed rezgésileg mindig feléd nyúl, de ha nem érzékeled, hogy ezt teszi, ha nem érzékeled, hogy ott van, akkor az érzékelésed az egyetlen, ami számít.

Nem számít, hogy a belső lényed mennyire szeret téged, ha te nem tudod. Mert, ha nem tudod, akkor nem engeded be a jó cuccokat. És okolod, amit okolsz, sikered hiányáért… ahogy mi szoktuk mondani a siker, amire mind vágytok, annak a kapcsolódásnak az érzését jelenti.

Tehát úgy véljük nagyon érdekes, hogy ma az első beszélgetésünk veled van – és te sokban hasonlítasz másokhoz -, akinek nehéz elfogadni, vagy akár kifejezni, hogy az öröm a cél. Az öröm a cél.

Eszedbe jut bármi, amit valaha másért akartál volna, bármi, amit másért akartál volna, mint azért, mert úgy érezted, hogyha meglesz, akkor jobban érzed magad?

Ha megmutatod magadnak, hogy tényleg könnyű szituáció, hogy harmóniába kerülj belső lényeddel, mert soha nem fordul elő, hogy a belső lényed ne fókuszálna rád, vagy ne nyúlna feléd.

Ezt annyira leegyszerűsítjük, hogy bosszantó lesz. De olyan, mintha egy nagyon magas épület tetejének pereméről lógnál, egy szirtről valahonnan és kapaszkodsz és most jó a fogás és a belső lényed épp ott van, szilárdan, biztosan, egy nagyon jó tartókábellel, az egész világon a leghosszabb karral és a legerősebb fogással és nyúl érted, de te úgy viselkedsz, mintha nehéz lenne.

“Nem érlek el!”, “De itt vagyok!”, “Még mindig nem érlek el!”, “De itt vagyok!”, “Még mindig nem érlek el!”, “De itt vagyok!”, “Még mindig nem érlek el!”, “De itt vagyok!”, “Még mindig nem érlek el!”

Hát olyan véleményed van, ami megfoszt a világ legegyszerűbb dolgától. A belső lényed pont oda jön, ahol vagy, egész nap, minden nap, minden témában, ami fontos neked. És te úgy teszel, mintha nem találnád a belső lényedet. Vagyis nem úgy teszel! Nem tudod megtalálni a belső lényed, ha nem gyakoroltad a tudást, hogy a belső lényed létezik, ha nem vetted észre, milyen gyakran ott a tisztánlátás.

Hagytad és normális, hogy ezt tetted, hagytad hogy az érzékelésed erről a segítségről félretájékoztasson téged. Azt gondolod, csak mert nem látod a segítséget, az nincs ott.

Azt gondolod – csak mert eltart egy darabig, hogy úgy manifesztálódjon, hogy nyilvánvaló legyen -, hogy az nincs ott.

De ha azzal az érzéssel tudnál a mai összejövetelről távozni, hogy ott van és nyúl érted és ha egy picit megpróbálnád ezt elfogadni…

Nos, mi kell, hozzá? Mi az az egy dolog, amit tehetsz, amit mindenki megtehet, amitől egyszerűvé válna annak a résnek a zárása? Mit tudhatnál? Mit próbálhatnál tudni? Mit hihetnél? Mit remélhetnél hinni, ami zárná azt a rést?

A belső lényem szeretete állandó felém és nem kell kiérdemelnem.

A világom, az emberek a világomban, máshogy tanítottak. A helyeslésemet keresték. Akarják hogy helyeseljem őket, vagy ők akarnak helyeselni engem. Vannak indítékaik, gyakran, nem mindegyiknek.

De ha hagyod másoknak, akik szeretetet adnak, majd visszatartják, akik odaadják, majd visszatartják, akik megmutatják neked, hogyha kedvükben jársz, akkor szeretnek, de amikor nem jársz a kedvükben, akkor nem szeretnek.

Tehát egyáltalán nem tudod, mi kell, hogy szeretetet kapj, és lehet, hogy rávetíted mindezt a szart arra, hogy milyen a belső lényed!

Lehet, hogy nem tudod, hogy a belső lényed feltétel nélkül szeret téged. Mindig így volt és így lesz. És mindig veled van. És neked nem kell az érdemességedet bizonyítani, vagy kiérdemelni. Csak azt kell tudnod, hogy a belső lényed ott van, csak engedd be és fogadd el a segítséget. (taps)

És ha ezt megteszed, akkor az első dolog, ami történik, hogy életedben senkit sem kötsz semmihez. És sokuknak tetszik, mert teher voltál. De sokuknak nem, mert ezt a játékot játszották teljes gőzzel, de most, hogy máshogy viselkedsz, nem tudják, mit kezdjenek veled.
Úgyhogy lehet egy kis felfordulás, ahogy az egyensúlyukat keresik az egészben. Segített?
K: Csodálatos! Csodálatos! Nagyon köszönöm!

Abraham Hicks – A vonzás törvénye és a melegek jogai

kerem-az-infot

K: Helló! 22 éve találkoztam a lelki társammal és boldogan élünk, csodálatos karrierem van, de mi ketten közte vagyunk annak a 11 millió amerikainak, akik nem házasodhatnak. Két nő vagyunk. És kíváncsi vagyok Ábrahám miként vélekedik erőfeszítéseinkről, hogy a kapcsolatunkat törvényesen elismerje az ország. Amikor a pap azzal kampányol és azt mondja, hogy a kapcsolatunk rendellenes és amikor az USA 34 tagállama állami alkotmánymódosítást hozott, ami akadályozza, hogy a kapcsolatainkat valaha is elismerjék. Fáj a lelkemnek, a szívemnek, hogy az emberek azt hiszik, mi olyan rossz emberek vagyunk. És félelmetes belépni egy terembe és azt gondolni “Te jó ég, minden egyes állami választáson az emberek 60 százaléka azt gondolta erkölcstelen vagyok”.

Á: Ők egymást sem kedvelik! 🙂 🙂 Azt akarjuk neked mondani, mert azt kérded tőlünk, amit gondolunk és első szavaink azok, hogy lényegtelen az, amit bárki gondol arról, amit csinálsz. Tehát egy pillanatig sem hisszük, hogy neked az ő jóváhagyásuk kell, hogy tudd a szeretetedet. Mire jó az a hülye darab papír egyébként is? Mire?
K: Nagyon fontos, és értékelem…
Á: Miért? Miért? Miért annyira fontos?
K: Mert az ország törvényei támogatják az egészséges és tartós házasságokat. Társadalombiztosítás, végrendeletek, adók a párok elhalálozása kapcsán, a házas párokat nem adóztatják, de minket igen…
Á: De ez mind hiánytudat! Várj egy kicsit! Mindenki amiatt aggódik, mit, vagy mit nem kap az államtól. Így elszakítják magukat bőségük örvényétől és a kormányt használják – ha ad, ha nem – kifogásként arra, hogy nem engedik bőségük áramlását.

Nem hallottad, hogy egész nap arról beszéltünk, hogy miként életedet éled, létrehoztad saját rezgési letétedet és hidd el, sem a kormány sem a társadalombiztosítás nem kulcsai!
Ismered azt a bőséget, ami feléd áramlik? Nem láttad milyen jelentéktelen alamizsnát kapsz egyébként is tőlük?
K: De igen!
Á: Az nevetséges! Semmi köze ahhoz a bőséghez, ami te vagy. Ne hagyd, hogy mert nem értik az értékedet, ne hagyd hogy ez legyen a kifogásod, hogy elszakítsd magad a bőséges erőforrásoktól!
K: De hogyan teremtesz változást a világban? Ezt próbálom elérni. Változást teremtenék! De én nagyon boldog vagyok! Nagyon vagyonos és sikeres vagyok! És van lelki társam.
Á: De halld azt, amit mondasz! Azt mondod “Nem szeretem, ahogy a világot szemlélik, tehát szeretnék a szemléletmódjukon változtatni. Mert nem szeretem, ahogy engem megkötnek.”
K: A törvényeken akarok változtatni.
Á: De halld azt, amit mondasz! “Nem tetszenek a törvények, tehát változtatni akarok rajtuk.” Mire ők azt mondják “Nekem azok a törvények nem tetszenek, tehát változtatni akarok rajtuk.” Mire te azt mondod “Legalizálni akarom a melegek házasságát!” Mire ők “Mi nem akarjuk a melegek házasságát legalizálni!” Tehát a törvény egyszer így, aztán úgy, egyszer így, aztán úgy néz ki. És mindenki a másikat használja kifogásként arra, hogy megfossza magát attól a bőségtől, amit megkapna, ha nem ütné bele az orrát mindenki más dolgába!

K: Akkor, hogyan lesz változás?
Á: Változás attól lesz, hogy amikor olyanra tekintesz, amit igazságtalannak ítélsz meg, te valami mást kérsz. És amikor kéred, megadatik. És amikor felhagysz azzal, hogy szembe feszülsz ellenzékeddel, akkor megjön, amit kérsz. De ha az, amit kérsz, arról szól, hogy mások máshogy cselekedjenek, majd azt nézed, hogy nem hajlandóak megtenni, akkor pontosan attól a változástól fosztod meg magad, amit életed kért.

Tehát a legtöbb változás nagyon lassan történik. Amikor az ellenállásosak kipurcannak és új ellenállás nélküliek születnek.
K: Úgy tűnik ez a tempó jellemzi itt a dolgokat.
Á: Nem kell, hogy így legyen. Az egésztől szabaddá teheted magad itt ebben a pillanatban. Kiléphetsz belőle és soha többé nem kell, hogy zaklasson.

K: Tudod Ábrahám én szabad vagyok. Megvan a szabadságom.
Á: De ennek a kényelmetlenségnek a kötöttségétől nem vagy szabad. Más szóval, ez egy küszködés neked. Mert nem tudod magad megértetni velük.
K: Tehát nem okés az, hogy változtatni akarunk a törvényeken? Akkor mi van egy mozgalommal? Hogyan lehet legitim módon változást elérni méltósággal Ábrahám szemszögéből?

Á: Nos, minden rendben van. Rendben van, ha igazságtalanságot látsz és az is rendben van, ha szeretnéd, hogy máshogy legyen. És az is rendben van, ha máshogy látod és nagyon rendben van, ha úgy éled, mintha máshogy lenne. De bármikor, amikor visszanézel és azt látod, semmi nem változott, saját álmoddal szállsz szembe. És ez az, ami fáj neked. Más szóval az álmod lenyűgöző, életed eredményeként. Sőt azért születtél, hogy megéld ezt a kontrasztot, hogy életet adj ennek az álomnak. Ezért érzed ezt ennyire jelentősnek. Tehát megszülted az álmot és a nagyobbik részed már éli, és bármikor visszanézel arra ami van, a saját álmoddal szállsz szembe, széttéped magad, és őket vádolod.

K: Akkor csak nézzem azt az álmot…
Á: Éld, légy egy vele és ne keress bizonyítékot, ami nem támogatja! Amikor csak azt mondod “35 állam és 47 ez, meg 152 az”, amikor csak megszámolod azokat a dolgokat, azt a bizonyítékot arra használod, hogy elválaszd magad a rezgési letétedtől. Nem okolunk, hogy mérges vagy rájuk, de ezt te csinálod.

K: Jó! Akkor most mondok egy beszédet. Mit mondjak az embereknek?
Á: Mondd azt, “Nem tudom veletek hogy van, de hiszem, hogy én így születtem.” Mire ők azt mondják “Mi is így hisszük!” Mire te azt mondod “És én tudom, lényem minden sejtében érzem, hogy nem csak így jöttem, hanem szándékom volt így jönni. Sikeres rajtot vettem és most itt vagyok! Aztán éltem ebben a világban, amiben oly sok csodálatos dolog van, és elkezdtem a sok csodálatos dolog között néhány olyat látni, ami nem annyira csodálatos. Ezek fájdalmat okoztak. Mert csodálatos világra vágyom, nem csak magam, de mások számára is. Valamiért soha nem tudtam elválasztani magamat másoktól. Nekem fontos az élet, fontos a jól-lét, fontos mások felemelése. Akarom, hogy az emberek boldogok legyenek. Én boldog akarok lenni. Tehát ahogy életemet éltem, sokféle új ötletnek adtam életet – éreztem, ahogy megtörténik. Van egy álmom arról, milyen lehet az élet ezen a bolygón. Látom az időt, amikor az emberek változatosságban élhetnek, személyiségi, nemi, pénzügyi, szexuális és bármilyen más irányultságuk szempontjából. Egy sokszínű világot látok, ami erőt és alapot nyújt egy hatalmas táguláshoz. Egy világot látok, ahol másságainkban találjuk meg igazi erőinket. Egy világot látok, amiben összejövünk különbözőségeinkben, nem egyetértve egymással, de megértve azt, hogy a másságaink szolgálnak alapot teremtéseinknek. És hogy ebben a teremtésben van elég mindnyájunknak. Megértem, hogy ez a világ határtalan. Többé nem hiszek a hiányban. Többé nem látok korlátot és hiányt. Most már értem, hogy az embereknek nem kell azt gondolniuk, amit én gondolok, azért, hogy én ezt gondoljam, vagy nem kell, hogy azok legyenek ami én vagyok, hogy én ez legyek. Most már értem, hogy korlátlan vagyok. És végig, ahogy ezt az álmot álmodtam, mások is álmodták, és sokan megélték és most mindnyájatoknak kijelentem, hogy szándékom, hogy most éljem az álmom. Szabadon lehetek az aki vagyok. Azokat a gondolatokat gondolom, amik ennek a rezgését nyújtják. És többé nem kérem a lehetetlent, hogy a világ kerüljön harmóniába azzal, amit akarok, mert nem akarok világharmóniát, hanem sokféleséget akarok. Hiszen a sokféleség az alapja annak, amivé válunk. Nekem csak a köztem és az álmom közti harmóniára van szükségem, csak erre vágyom.
K: Nagyszerű volt! Nagyon jó volt!
(vastaps)
Á: Jó érzés a világot a forrás szemén keresztül látni, ugye?

Abraham Hicks – Amikor azt akarod, hogy jöjjön a pénz

kerem-az-infot

Á: Amikor van egy erős, erős, erős, erős vágyad és egy kicsit elszakítod magad tőle, akkor is megtörténtté teheted, csak nem annyira kellemes. Tehát ahelyett, hogy tovább erősítenéd a vágyat, hogy mindenképp megkapd, inkább maradjon stabil a vágy és lazíts az ellenálláson.
Te most eben a helyzetben vagy. A vágyad nagyon erős, a vonzásod rendkívül erős, a csöveid leginkább nyitva vannak, csak ne aggódj amiatt, mások mit gondolnak róla! És amikor valaki bizonyítékot akar valamiről, az gyakran nem neki bizonyíték, mert a saját érzelmei és az események ezt megadják, hanem azzal másoknak akar bizonyítani. És ez az a rész, amivel szeretnénk ha minden felhagynátok!

K: Emlékszel, Jerry azt szokta mondani, hogy “Dobd a labdát…
Á: Legyen olyan távol a kosarad, hogy ha beletalálsz, tudj örülni, de ne olyan távol, hogy ne hidd, hogy beletalálhatsz. Ez a vágy és a hit közti egyensúly! Ez a történet erről szólt. Nos?
K: Nem érzem, hogy túl távol lenne…
Á: Akkor nincs!
K: Akkor miért van az, hogy… ööö… Két vágyat írtam le. Nagy pénzösszegeket és manifesztálódtak. A manifesztáció útja kábé két héten belül megmutatkozott. Ezt kétszer megcsináltam és most harmadszor leírtam egy nagyobb összeget, nem milliókat, mert az túl távol volt, de valamit középen, és még nem láttam. Vagy az utat, amin megérkezne.
(pár másodperc csend)
Á: Csak arra várunk, hogy megérkezzen. 🙂 🙂 (nevetés) Van egy másik szék? 🙂 Csak 25 perc és vége a szemináriumnak… Jaaa, hogy azt akarod most jöjjön! Azt akarod, hogy jöjjön, vagy egy izgalmas impulzusra vágysz? Jöjjön egy kellemes ötlet? Akarod, hogy a vágy nagyobb legyen?

Sok minden érkezőben van, de mivel arra vagy ráállva, hogy azon az adott módon jöjjön, abban a konkrét összegben jelenjen meg, bumm itt és most, akkor lehet, hogy lemaradsz mindenről, ahogy ezek a gondolatok dolgokká válnak.
K: Ezen gondolkodtam.
Á: Nem szereted az inspiráció érzését? Esther annyira lelkes volt, amikor a medencés fickó azt gondolta, hogy az öntözője romlott el. Mert a férfi rámutatott valamire, ami miatt Esther felhívott valakit, ami miatt felhívott valakit, aki végére járt a dolognak. És nem is az öntözővel volt a baj. De a dolgok egymásba vezettek és MIND AKKORA ÉLMÉNY VOLT!!! MIND AKKORA ÉLMÉNY VOLT!!! Ohhh, az univerzum tudja a legkisebb ellenállás útját! Az univerzum tudja, hogyan lehet “A” srácokat, a KÉT legjobb srácot az egész cégből, több százan vannak, akik abban a városban dolgoznak, a két legjobb srác ott volt Esther szomszédságában abban a pillanatban, mikor a medencés fickó azt az inspirációt kapta, hogy azt gondolja, szivárgás van, holott nem volt.

Hát nem gondolod, hogy Esther-nek sokkal élvezetesebb volt ezt így megtapasztalni, minden más kialakulási lehetőségnél? Nem szereted hogy a kezed benne van a dolgok formálásában?
K: De igen. És megtapasztaltam. És lenyűgöző!
Á: Csak ne vess számot túl korán! Ne a manifesztációról vess számot! Légy tudatában az energetikai kibontakozásnak és élvezd az energetikai kibontakozás erejét!

Tudjuk, hogy ezt tudod, de úgy mondjuk el, hogy nagyon bántani fog. 🙂 🙂 Nem, ez csak poén volt. 🙂 Tudjuk, hogy ezt tudod, de szeretnénk, ha ezt tényleg megfontolnád. Soha nem végzel vele és mindig lesz valami más, amit kérsz, amiről nem tudod hogyan, mikor, honnan fog jönni, ki fogja elhozni. A kaland, a meglepetés és öröm szempontjából mindig lesznek újabbnál újabb lehetőségek a számodra. Pontosan így tervezted!

Egyikőtök sem mondta, hogy “Érkezem, de legyen minden rendben, mert semmi bizonytalanságot nem akarok az életemben! És soha nem kívánok semmilyen személyes rezgési munkát végezni. És soha nem akarok a saját vezérlőrendszeremre figyelni. Az agyagot nem akarom formálni. Csak kérni akarok és azt akarom, valaki most hozza el. Mert én ilyen nagy hatalmú akarok lenni ebben a kreatív univerzumban… ” egyikőtök sem mondta ezt.

Hanem azt mondtad “Ohhh, megkeverem. Vágyak születnek bennem. Néhányuk erős lesz. És tudni fogom, mikor vagyok szinkronban velük. És ha a belső lényem és én szinkronban vagyunk egy vágyam kapcsán, akkor rám egy csodálatos utazás vár a kibontakozásának útján. És ezt is mondtad, mondtad és mi ígértük, elmondjuk neked. Azt mondtad “Ne hagyd, hogy bármit azonnal megkapjak, mert élvezni akarom az utazást!”
K: Pontosan erre vágyom! Élvezni az utazást!
Á: Akkor nem panaszkodj tovább az utazásról. 🙂 🙂

Abraham Hicks – Értsd meg az érzelmeidet!

kerem-az-infot

Á: Tudod, hogyan tudsz a leginkább rávilágítani a rezgésre? Úgy, hogy az érzelemre világítasz rá! Mert a rezgési egyensúly legjobb jelzője az érzelem. Tehát, ha nagyon vidám vagy, tudd, sok energia áramlik és nincs ellenállás. Semmi nem állja útját. Amikor közönyös vagy, akkor semmin sincs sok fókusz és az ellenállás sem sok.

Szóval ez a legjobb módja, hogy úgy világíts rá, hogy mások is hallják! És tudod, nem olyan régen volt, hogy az emberek nem álltak készen arra, hogy meghallják, de most szinte mindenki beszél róla. Tehát jó az idő ehhez.

Az általad érzett érzelem a közted és a belső lényed közötti energiáról szól és semmi köze nincs másokhoz. De úgy tűnik, hogy másokhoz van köze, mert gyakran, rendszerint, mindig, 🙂 amikor negatív érzelmet éreztél, azt gondoltad, hogy ahhoz az emberhez volt köze, de valójában az állt mögötte, hogy neked más véleményed volt arról az emberről, mint a belső lényednek.

Tehát érzelmeid nagy többsége – azok az igazán kényelmetlenek – arról szólt, hogy te értetted félre miről szólt az egész. Folyton arra gondoltál, róluk szól, de valójában rólad és rólad szólt. És most, hogy ezt tudod az emberek a világban nem fognak annyira zavarba hozni.

Úgy érzed, hogy ennyire még soha nem voltál ura érzelmeidnek?
K: Igen!
Á: És úgy találod, hogy ha meditálsz, akkor hatása hosszan érződik a dolgok kivasalása szempontjából?
K: Igen.
Á: Hiszed, hogy az a célod, a küldetésed, hogy megszabadulj az érzelemtől?
K: Nem.
Á: Hiszed, hogy az a célod, hogy megszabadulj a negatív érzelemtől?
K: Nem.
Á: Nagyon bölcs vagy, mert megérted, hogy vezérlődül szolgál. Mint a benzinszintjelző a kocsidban. Nem ragasztasz rá smiley matricát, mert tudni akarod, mikor kell tankolni. Tehát?

K: Ezt szeretném mindenki másnak is megmutatni.

Á: Ez egy jó hír! Mindenkinek van belső lénye. Mindenki egymás mellé tudja helyezni a belső lénye és a saját gondolatát. A vonzás törvénye reagál mindenki belső lényére és mindenkire. Tehát ez az érzelmi feszültség mindenkiben jelen van.

A rezgést semmivel sem jobban mutatod meg annál, mint ahogy a vonzás törvényét tanítod, vagy annál, ahogy bárki a gravitációt tanítja.

De amit taníthatnál az az, miért érzel úgy, ahogy és milyen érzelem van jelen és miért. Ha hagyod, hogy egy érzelmi párbeszéd legyen, és tisztelsz mindenkit és az érzelmeiket, akkor megoszthatod velük gondolataidat – ha nyitottak rá – arról, hogy miért éreznek úgy.

Amikor Esther frusztráltnak látja unokáját, mindig azt mondja neki “Erős benned a vágy, kisfiam! Maradjon is így!” Mert nem akarja, hogy felhagyjon a vágyaival. És oldani sem tudja azt a kötést, amibe belekeverte magát. De tudomásul tudja venni, ahogy a fiú belső lénye tudomásul veszi, hogy ez a vágy egy jó dolog, tudod.

Á: Hogy érzed? El kell magyaráznod valakinek miért érzel érzelmet?
K: Úgy érzem engedély kell ahhoz, hogy érezzek.
Á: A következőt szeretnénk elmondani és végül ezt kéne nekik továbbadnod. “Azért van bennem ez az erős érzelem, mert útjában vagyok annak, aki valójában vagyok.” És ha nem mondod ki hangosan, legalább magadnak mondd! Legalább vedd tudomásul miről szól ez az egész!

Mert ma még erről nem beszéltünk, de nagyon szép lezárása lesz ennek az összejövetelnek. Mert annyira szeretünk titeket és észrevesszük milyen gyakran emberieskedtek. És emberieskedés alatt azt értjük, hogy próbálod a másiknak elmagyarázni miért csinálod azt, amit csinálsz. Azzal a lehetetlen céllal, hogy elérd, hogy megértsen téged.

Nos, azért érzed, hogy ennyire belegabalyodtál ebbe, mert érzed érzelmed erejét és tudod, hogy jelent valamit, de soha nem tudtad még senki másnak elmagyarázni. Azért, mert a lényeg a te érzelmeid, amik saját dolgaidról szólnak és nem az ő érzelmeik, amik az ő dolgaikról szólnak. És mindig, amikor el akarod magyarázni, csak összezavarodnak, miről is szól.

Tehát mindennél jobban szeretnénk, hogy emlékezz egy dologra – ahogy kiérsz új kezdeted folytatásába -, arra, hogy ne magyarázz senkinek semmit, mert nem fogják megérteni! Ne próbáld meg olyan erősen magyarázni nekik! Ne emberieskedni próbálj! Válaszd az érzelmi utat, a rezgési utat!

Tudod miről szólnak az érzelmek. Tudod miről szólnak a rezgések. Tudod mi a lényeg. Ha azzal a tudással tudsz távozni erről az összejövetelről, hogy nem kell nekik elmagyaráznod – és ha meg is próbálod, akkor sem valószínű, hogy megértik -, akkor gondolj mindarra a dologra, amitől megszabadultál!

Amikor rászállsz valakire… mondjuk próbálod rávenni, hogy viselkedjen, és ő próbálja neked elmagyarázni miért nem kéne változtatnia a viselkedésén, mert azt helyesnek ítéli meg, akkor a következőt csinálják belső lényeitek: “Du-du-du-du-dú-dú-du (dudorászik)” Nem folynak bele! Egyáltalán nem folynak bele. Odakint megtévedten emberieskedsz és semmi jó nem származik belőle, hacsaknem az, hogy néhány vágyat indítasz, ennyi.

Furának tűnik, mert ma rengeteg szót kimondtunk, ami ugyanígy lesz, bármikor hallasz majd minket. De nem a szó, vagy a tett a lényeg, hanem a fókusz, a rezgés, az elegyedés, a harmónia, az energia. Azok a dolgok, amikről a legtöbb ember nem akar beszélni, mert nem igazán tudják megérteni.

Hát nem jó érzés, hogy meg tudod magyarázni magadnak, hogy “Amikor frusztrál valami, akkor olyan vágyam van, ami többet hív meg annál, mint amennyit a hitem átáramolni enged.” Pont!”

Nem szereted tudni, hogy amikor félsz, akkor olyan vágyad van, ami több energiát hív meg annál, mint amennyit a hited átáramolni enged?

Nem szereted tudni, hogy amikor elégedett vagy, akkor van egy vágyad és nincs ellenállás és áramolsz a vágyad irányába és minden jól van? Hát nem szereted ezt tudni?

Nem elég csak tudni, hogy a belső lényed támogat, hogy bármit akarsz, az úton van, hogy az örvény minden akadályt elhárított, és van egy legkisebb ellenállás útja, és meg tudod találni – ha fontos, hogy jól érezd magad – azt az utat?.

Nem tölt el jó érzéssel, hogy senkinek nem kell javítanod a viselkedésén, senkinek nem kell elmagyarázni a te viselkedésedet, vagy akár csak megérteni valaki más viselkedését?

Tölthetnéd azzal életed további részét, hogy más nyomaiban jársz, de akkor sem tudnád megérteni, miért olyan a rezgése, amilyen.

Hát nem a világ legjobb ötlete az, hogy csak légy jelen ebben a pillanatban, haladj abba az irányba amit már a belső lényeddel mozgásba hoztál, és boldogan élj örökkön örökké?

Nem tölt el jó érzéssel, hogy élj és hagyj élni hagyni? Nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy az emberek 100%-a azt csinálja, amiért jött? Nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy a kontraszt – amiből párat szívesen leállítanál -, pontosan az a dolog, ami a jövőbeni tapasztalatokat teremti?

Nem imádod tudni, hogy azon dolgok miatt, amikről sz emberek azt hiszik nem akarják, folytonos az örökkévalóság? Nem jó érzés tudni, hogy nem tudod elszúrni és soha nem végzel vele? És nem szereted tudni, hogy feleslegesen csináltál nagy szőrös ügyet azokból a dolgokból, amik nem kell, hogy nagyok és szőrösek legyenek? 🙂

Nem szereted tudni, hogy az élet jó érzéssel kéne, hogy eltöltsön? És a dolgok mindig jól alakulnak a számodra? És jó érzéssel kell járnia, és gyakran azzal is jár? És nem szereted tudni, hogy az érzelmed jelent valamit? Hogy az a vezérlőd?! A személyes vezérlőd?! Ami ebben a pillanatban részletesen tájékoztat arról, milyen rezgések keverednek benned.

És nem tölt el jó érzéssel, hogy tudod, hogy valakit annyira érdekelsz, aki osztatlan figyelmet szentel neked, nem általánosságban véve, nem mielőtt idejöttél, nem azzal kapcsolatban, hogy mivé válsz, hanem azzal kapcsolatban, hogy itt és most mire gondolsz?

És hogy a forrás energia arra fókuszál, amire te fókuszálsz itt és most, és hogy érzel egy rezgési kapcsolat összehasonlítást aközött, amire te gondolsz, hogy a belső lényed mit gondol és amire a belső lényed gondol, hogy te mit gondolsz?… hát nem szereted ezt tudni?

Nem érzed magad különlegesnek, ismertnek, áldottnak, szeretettnek? Nem érzed, hogy támogat valaki és minden lehetséges? És ez nem arra ösztönöz, hogy a csámcsogókat kihagyd belőle? És nem akarod értékelni a csámcsogókat azért a számos vágyért az örvényedben, ami nem lenne ott, ha nem lennének azok a különbségek, amiket mindnyájan egymással megtapasztaltok?

Abraham Hicks – Használd bölcsen múltbeli tapasztalataidat!

kerem-az-infot

Á: Készen állsz erre az időpillanatra? Mindig egy új kezdet, ugye? Minden pillanat új. Nem csak egy új év, vagy egy új reggel, hanem egy új időpillanat. A gondolat, az energiák és a létezés új egyesülése. A vonzás egy új elegye. A vonzás egy új elegye. Mert az egész a vonzásról szól! Semmi nem véletlen. Tehát, ha bárkivel összejössz gondolatban, szóban, vagy egy tapasztalatban, vagy beszélgetésben, vagy társteremtésben, akkor az egész rólad szól és arról veled mi történik. Persze a másikról is szól és arról vele mi történik, csak azt nem te irányítod, igaz? Egyáltalán nem.

De teljes uralmad van a te közreműködésed felett az időpillanat elegyében. Az időpillanat elegyében, legyen bárki, akivel beszélsz, bárki, akire gondolsz, bármi, amire gondolsz. A te közreműködésed sokat számít, sokkal többet, mint minden más egybevéve. És ez az amiről veletek ma beszélni akarunk. Milyen a közreműködésed az egyik pillanatról a másikra, aztán a másikra, aztán a másikra?

Amikor valaki mással érintkezel és talán nem jöttök ki olyan jól és hajlamos vagy azt elemezni, mi az amit jobban csinálhatna. 🙂 🙂 Mi azt szeretnénk, hogy azon gondolkodnál, mit tehetnél, hogy jobban érezd magad ezzel kapcsolatban. Mert tudod mi van? Nem az a lényeg mit csinál, mit mond, vagy mit gondol, hanem az, te mit gondolsz arról, ő mit gondol.

A lényeg te hogyan döntöttél, mit teszel saját rezgésbeli randevú pontoddá. Na most, a vonzás törvénye gondoskodik a randevúról. A vonzás törvénye fogja az összes aktív rezgést és tökéletesen kezeli őket, soha semmi hiba nincs abban, ahogy a vonzás törvénye létrehozza a vegyülést, a randevúzást.

De neked olyan hatalmad van, amit nem gyakorolsz, mert te – annyira szeretünk – inkább megfigyelsz dolgokat, mint azzal törődsz, mit bocsátasz ki rezgésileg. Hagyod, hogy a körülmények és az események, sőt dolgok amikre korábban gondoltál, vagy akár dolgok, amiket korábban tapasztaltál, határozzák meg az időpillanatot. Így a javulás nem történhet meg.

Esther ezen kapta magát tegnapelőtt. Van egy új háza San Antonio-ban. Sok-sok csodás új dolog van ebben az új házban. De maradt még rendesen igazítani való. És egy ilyen igazítás közben… Esther sok házat épített, Jerry és Esther sok épületet épített és mióta Jerry nincs itt a fizikai létben a kalapácsával, Esther több épületet épített. Más szóval, ő nagyon szeret építkezni, ezért vagytok mind itt egy építkezési területen. 🙂 🙂

Ez nem vicc. 🙂 Nos, ahogy Esther magyarázott egy férfinak, aki próbált igazítani valamit az új házában, rádöbbent, hogy mivel korábban voltak hasonló tapasztalatai, nehéz volt arra számítania, hogy könnyen megy majd a dolog. Mert ő tudja, hogyan szokott ez menni. Tehát el akarta magyarázni neki, hogy “Tudja, az én tapasztalatom alapján…” mire ő ránézett, azon gondolkodva, milyen lehetett Esther tapasztalata. Bízik benne, nem alaptalan a mondanivalója.

De ő csak el akarta végezni, amit akkor el kellett volna végeznie, és habár nem érti mi az, amit Ábrahám tanít, és nem igazán érti a vonzás törvényét és soha rezgésről vagy arról sem hallott mi aktív egy időpillanatban, nem érezte magát jól azzal, hogy Esther a múlt rossz tapasztalatait akarta abba az időpillanatba hozni.

Miért tennél ilyet? “Mert én okos vagyok! Megéltem dolgokat, de a legfontosabb, hogy el akarom kerülni, hogy a következő pillanatban olyan problémák legyenek, mint más múltbéli pillanatokban. Az új pillanatomat olyan dolgoktól akarom megvédeni, amik más pillanatokban megtörténtek, aktiválva azokat a dolgokat, amik rosszul sültek el más pillanatokban.” 🙂 🙂

Jól van! 🙂 Tehát Esther közben rajta kapja magát, hangosan nevetve magán és a hajlamán, hogy továbbra is azt meséli, ahogy van, vagy ahogy volt, ahelyett, hogy engedné, hogy minden pillanat legyen friss és új, és mentes a múltbéli akadályoktól. Hát ez elgondolkodtatta, egész éjszaka, a látszólagos ellentmondás kapcsán a múlt tapasztalatának értéke, valamint a tudás, amivel szolgáltat és a most frissessége között, amit nem cseszek el… múltbéli tapasztalatokkal, amiket nem akarok megismételni.

Milyen mesze menj el? Mennyire használd a múlt tapasztalatát ebben a jelen pillanatban? És a válaszunk: Használj minden győzedelmes múltbéli tapasztalatot, ami örömet, elégedettséget adott. De egy olyat se aktiválj, ami frusztrációt, vagy aggodalmat hoz a beszélgetésbe! Ez az aranyszabály.

Egyáltalán nem tudod jól elválasztani a múltadat, a jelenedtől, a jövődtől. Senkinek nem megy. Ezeket nem lehet élesen elkülöníteni ahhoz, hogy tényleg csak a mostban légy. Mert megint most van, és megint, és megint. Most van és több. Megint most van és több. Akkor volt, most lett és most meg több. Ez az áthaladás az időn, ez a kialakulás, ez az evolúció rendkívül gyorsan történik.

Tehát normális akarnod, hogy az, amit tanultál, része legyen az egyenletnek. Csak ne bonyolódj bele! És lehet hogy megkérded magadtól – Esther is így tett akkor éjszaka -, lehet, hogy megkérded magadtól “Miért érzem úgy, hogy ezt kell mondanom? Miért mondom? Miért mondom? Próbálom valami nem vágyottól megvédeni jövőbeli tapasztalatomat? Ez nem jó indok! Dicsekedni akarok? Próbálom az intelligenciámat belevinni a beszélgetésbe?” Amivel semmi gond, hacsaknem az intelligenciád arról szól, mit nem akarsz.