Abraham Hicks – “Vállalni fogom a rezgésemet!”

kerem-az-infot

Á: Beszéljük át ezt egy kicsit, mert amikor azt mondod “Nem”, az univerzum azt mondja “Te ebből sokkal többet akarsz!”. Mert nincs olyan dolog, hogy “Nem!” ebben a vonzás alapú univerzumban. Ez nagyon tetszeni fog, beszéljünk róla egy kicsit! Olyannal indíts, amit nagyon jól tudsz: “Nincs véletlen, csak vonzás van!” Ami azt jelenti, hogy ha kapsz valamit, amit nem akarsz és úgy tűnik, hogy másnak köszönhető, akkor az olyan érzés, hogy rád szálltak és ellenállás van benned. És úgymond el akarod (kerülni) magadtól tolni. De ha egy pillanatra megállsz és emlékezel, a legalapvetőbb abszolút elvre, amit ismersz, hogy nincs véletlen! És ha semmi sem történik, csak úgy, de úgy tűnik valaki rád szállt, akkor ez most hogy van? “Áhh, olyat vonzok, amit (el akarok kerülni) eltolni próbálok és mást vádolok”

Ez nem a helyes gondolkodás, ugye? Bár a vád jobb érzés, mint a bűntudat, de ez az, ami történik. Ahogy Esther mostanában ezen agyalt és beszélgetett a barátaival róla, akik csak élvezték azt, hogy aktív részesei a teremtésnek, eszébe jutott egy analógia, amiről évekkel ezelőtt beszéltünk. Képzeld el, hogy kint hagytad a locsolóslagodat a kertben a földön. Esett az eső, és sár került a slagba. De amikor kinyitod a csapot, akkor a víz gyorsan kimossa. Azonnal kimossa. És nem kell hozzá óriási víznyomás, hogy kitisztuljon, mehet az finoman.

Tehát, ha rendszeresen meditálsz és a pozitív dolgokra figyelsz, örömödet leled életed csodálatosságában – amit gyakran teszel is -, akkor van nálad ez az állandó áramlás, könnyedség és áramlás. A jól-lét áramlik belőled és ezért olyan helyzetbe kerülsz, hogy egyszerre nem tudsz negatívan és pozitívan is vonzani. Az egyiket, vagy a másikat csinálod.

Esther rájött valamire “Várjunk csak! Ez az ember olyat tesz velem, amit nem szeretek. És egyértelműen olyan érzés, hogy ez az ember teszi ezt velem…, vagy ez a helyzet teszi ezt velem. Amíg eszembe jut, hogy semmi nem történik csak úgy! Tehát ha nincs véletlen, csak vonzás van, akkor az a gondom, hogy van nálam ez a “húzd meg – told el” dolog. A rezgésemmel magamhoz hívok valamit, amiért nem akarom vállalni a felelősséget és eltolni próbálom a szavaimmal, amiben mindig is hittem, mert ezt csinálják az emberek.”

“Wooww! Tehát nem vágyott dolgot vonzok, mindenki mást vádolok érte, holott én idézem elő. Aztán a szavaimmal próbálom orvosolni.”

És milyen sikered van benne? 🙂 🙂

Ez soha nem sikerül! De értsd meg, hogy ezt csinálod!

Tehát Esther elkezdte mondogatni “Vállalni fogom a dolgaimat!” Más szavakat használt, amiket mástól hallott. “Vállalni fogom a rezgésemet!” Tehát jól mennek a dolgai, csakúgy mint neked, csodálatos élete van, de néha történik valami, amitől kényelmetlenül érzi magát. És elkezdett gondolkodni “Várjunk csak! Nincs véletlen! Tehát az összes korábbi elven megbukott, mint amikor azt gondoltam, hogy ez te miattad van, te helyzet, te közlekedés, te gazdaság, te kormány, te politika, legyél te bármi …

Ha a vonzás törvénye, csak a vonzásról szól és nincs véletlen, akkor mi az, amiről hajlandó vagyok tudomásul venni, hogy zajlik bennem, amitől azt tőled magamhoz hívom?”

Na jól van! Emésszétek ezt egy kicsit. Logikusnak hangzik? Mindenért te vagy a felelős. Szeretnéd, ha nem így lenne, de így van. Teljesen te! Olyan, mintha mások lennének, de csak te! A francba! 🙂 🙂

Szeretnéd, ha mások hibája lenne, de csak a tiéd, csak a tiéd. Akkor hogy is van ez? Mások hogyan kerülnek bele? Hát, egy szigeten vagy velük! Ez egy nagyon hasznos gyakorlat. Elmagyarázzuk!
Amikor olyat kapsz valakitől, amit nem akarsz, akkor mondd azt “Várjunk csak! Ezt nem ő hozza rám, ezt én vonzom. Jól van. Őszinte leszek magamhoz. Mi a helyzet a rezgésemmel?”

Tegnap és tegnapelőtt Esther talált valamit a rezgésében, amit egész életében tagadott. És előjött egy helyzetben valakivel, akit szeret és egyszer csak meglátta. Valami, amiről nem hitte, hogy benne van. Egy régi gondolat, amit régen szokott gondolni, még mindig benne volt! És mert benne volt… a másik ember gyakran nem is tudatos alapon cselekszik, a vonzás törvénye miatt teszi… mert a műsort te irányítod a saját rezgéseddel… teljesen.

Mondd hát mindegyiküknek “De jó látni téged. Te pont úgy fogsz viselkedni, ahogy én teremtem.” 🙂 🙂 Mire a válasz “Várjunk csak! Nekem nincs szabad akaratom?” “Az én világomban nincs!” 🙂 🙂

Ezt tisztázzuk! 🙂 🙂 Persze, hogy van szabad akaratuk. De a legtöbb ember hanyagul rezeg. Tehát, amikor te is hanyagul kezdesz rezegni, akkor olyat vonzol, amit nem akarsz és kezdesz egy másik embert keresni. De bárhova mész megtalálod, ha az olyan, ami még aktív a rezgésedben.

Tehát ha kapsz valamit. akkor azt azért kapod, mert pontosan egyezik kibocsátott rezgéseddel. Tehát, ha olyat kapsz, amit nem akarsz, akkor olyan a rezgésed, amin igazítanod kell. Hát nem jó ezt tudni? Ekkor van kezed az agyagban! És honnan fog ez kiderülni, ha nincs olyan élettapasztalatod, aminek hatására keresed és megtalálod? Igaz?

Hiszen a belső lényed ezt a tudást csak úgy nem helyezi a tapasztalatodba. Neked kell kérni. Neked kell vonzani. Nincs más választásod. Ha tudatosan akarod saját tapasztalatodat teremteni, akkor tudnod kell mit csinálsz rezgésileg. Ami azt jelenti, hogy mit csinálsz a gondolataiddal, amitől a nem vágyottat vonzod. Ennyi. Ez nem nehéz. Ez könnyű. És azok az áldott többiek csak folyton előjönnek és neked szerepelnek.

“Ez azt szemlélteti, mi a helyzet veled rezgésileg!” Mindegyikőjük ezt mondhatná neked, ha ismerné a működését.

Na de most jön a java. Mondjuk ráhangolt, élénk és lelkes vagy, leginkább jól érzed magad. Minden nap meditálsz, összhangba kerülsz, könnyen fogadod azt, ami az örvényedben van. Követed az impulzusaidat, legtöbbször jól érzed magad. Jókat pihensz, követed a boldogságod, pozitív jellemzők listát írsz és egyszerűen nagyon jól érzed magad. Ez az amit kibocsátasz és ez az akit vonzol. Ilyen az, akit vonzol, de te egy táguló lény is vagy. És mindig lesz bezárandó rés. Tehát mindig lesz valami, amit kérsz, ami többet hív hozzád néha rajtuk keresztül.

Kezdjük azzal, hogy te harmóniában vagy, tehát legtöbbjük is. Ami nagyon jó érzés. Most kezdjük azzal, hogy nem vagy annyira harmóniában és a legtöbbjük sem. De így, vagy úgy te vagy a sofőr. Mindenképp te vagy az, aki bevonzza azt a viselkedést, vagy szavakat, vagy bármit, amire érzelmileg reagálsz, amiért őket vádolod.

Tudjuk, hogy sokat ismételünk, de szeretnénk, ha úgy mennétek haza, hogy tudjátok, bármi jön hozzátok, azt ti invitáljátok.

Lehet, hogy véletlenül teremtetek. Esther-rel megtörtént. Olyan rezgést bocsátott ki, amit nem vállalt addig, amíg egy új hangsúly lencséje alatt meglátta a bizonyítékot, hogy nincs véletlen, csak vonzás van. És vállalnia kellett egyszer és mindenkorra “Én teszem ezt magammal és téged együttműködő elem bábuként használlak, aki megadja nekem.”
Ez a szabadság emberek!

Abraham Hicks – Érzelmi paradoxonok?

kerem-az-infot

K: Szia Ábrahám! Köszönöm. Van 15 kérdésem.
Á: Nekünk egy válaszunk! Készülj!
K: Reméltem, hogy ezt mondod! De leszűkítem kettőre. Tehát a siker öröm. Ezt mondtad korábban.

Á: Az igazi siker az, mikor örülsz. Jobban elmagyarázva azt jelenti, hogy harmóniában vagy azzal, aki valójában vagy. Szóval a siker az a harmónia. Hiszen a siker az, mikor mindazzal harmóniában vagy, amivé rezgésileg váltál. Tehát a siker az harmónia mindazzal, amit eddig kértél és mindig az is lesz. Ezért van, hogy az emberek azt hiszik a pénzről szól, mert néha arról, de van, hogy másról.

K: Én az érzelmi paradoxonokról akarok beszélni. Sok különböző példa van rá, de én egy előadóművészt, egy énekest használok példaként. Mondjuk van egy énekes, akinek az örvényében van, hogy sikeres, prosperáló és híres legyen stb. Nem rólam van szó, ez csak egy példa.
Á: Ezt kibővítjük. Mi legyen? Hogy mondtad? Az örvényében…
K: Az örvényében siker van énekesként, előadóként, de lehet ez egy színész, író, mindegy.
Á: … és, hogy jól érezze magát és teljes legyen önmagával.
K. Ez konkrétan nem…
Á: Értjük, csak sokkal több van mindenki örvényében annál, amit ki tudsz fejezni. És minél inkább érted, mi van benne, annál inkább megérted, hogy nincsenek érzelmi paradoxonok.

K: Oké. Tehát ennek az énekesnek, ennek a dalszerzőnek a dalai nagyon szomorúak, nyomasztóak, haragosak és lázadóak. Folyton ilyeneket ír és minden este előad, turnézik, megtestesíti ezeket az érzéseket és egyre inkább sikeressé, híressé és gazdaggá válik olyan dalokkal, amiknek az alapja kizárólag negatív, első lépéses pillanatok.
Á: Ezért voltunk annyira bölcsek az elején és azt mondtuk, a siker lényege az öröm.
K: Igen, értettem.

Á: Nézzük hát, mi történik. Beszéljünk arról – és a barátunknál ez már szóba jött korábban – miről is szól ez leginkább?! Arról, hogy a világ nagy része “emberieskedik” és egymásra fókuszál, olyan rezgéssel, hogy “Engem elhagytak, rólam elfelejtkeztek, nem érdeklek senkit” és ha valaki ezt megírja és tehetséggel előadja, akkor azzal rengeteg ember rezonál. Erről beszéltünk korábban, mikor az érzelmi skáláról beszéltünk aminek az egyik végén elkeseredés, a másikon a boldogság és a közepén az elégedettség van. És oly sokan éreznek ezek közül valahogyan, hogy – és tökéletesen mondtad – rezgésileg egyeznek vele. Nos, mire akarsz ezzel célozni?

K: Arra, hogy az az énekes, előadó, író vagy színész, de mindegy, szóval ő, akinek egész karrierjét belengi a sötétség, az elkeseredés a szomorúság, tehát a sikerét az örvényen belülről, vagy nem onnan teremti? Ha a színpadon mindig a szomorúság érzését testesíti meg éneklés közben, akkor éreznie kell azokat az érzelmeket – szomorúság, lehangoltság, harag, félelem -, mégis óriási sikert manifesztál. Tehát ő benne van az örvényben, vagy nincs?
Á: Határozd meg te a sikert! Sokuk felakasztja magát! Ehhez mit szólsz? 🙂 🙂
K: Ez volt kérdésem másik része. 🙂 🙂 A kötélen kívül van más is, mint a drog meg miegymás.

Á: Akkor lássuk!
K: Ezzel egy másik kérdésre is választ adtál!
Á: Lássuk csak! Egy színésznek, egy előadóművésznek – aki már gyerekkorától fogva figyelt dolgokat – lehet az örvényében egy ilyen karrier utáni vágy. Egy vágy, hogy bármilyen érzelmet át tudjon adni, egy vágy, hogy elhiggyék, hogy ő egy színész. Tehát élhet ő egy tökéletesen kiegyensúlyozott életet, amiben ő egy színész, aki előad.

Más szóval az előadóknál van ez a szórakoztató iparban ismert “típusszínész” dolog, amikor valaki egy adott típus és mindig olyan filmekben játszik. És talán azért, mert valójában ő olyan is. De az ilyen előadók, főleg a színészek többségének ebben rejlik a képessége. Felvenni valakinek a jellemvonásait, aki nem ő, és eljátszani azt a szerepet.

Tehát ha az a kérdésed, hogy ez befolyásolja-e a rezgésedet? A válasz az, hogy bizonyos fokig mindig, de emlékszel, mit mondtunk a barátunknak korábban? Attól függ mennyire vagy valójában a belső lényed hatása alatt. Mennyire vagy stabil? Lehetsz te egy örömteli ember, akit szomorúvá sminkelnek, amit eljátszol és sikeres karriert futhatsz be vele. Kívülről senki nem tudja megállapítani a másikról, hogy neki milyen a viszonya saját belső lényéhez. De “emberieskedésetekben” ti ezt próbáljátok elérni. Ezért nem tudjátok soha, valójában ki mit érez bármiről. Hallottátok ezt?

Mikor részt veszel egy ilyen rendezvényen – és itt áll Esther, és figyeled Esther fizikai testét és hallod Esther kifejezéseit, Esther szavait, Esther hangját – te juthatsz arra a következtetésre, hogy van egy nő, aki hisz abban, amit mond és azt elég meggyőző módon át is adja. És ez csak egy másik vélemény, hiszen vélemények milliárdjaival van tele a bolygó. Ő csak egy másik véleménymondó, és rajtam múlik, hogy elfogadom, vagy nem. Mi érezzük, hogy ti ezt érzitek és ez teljesen rendben van.

De ha figyelsz egy kicsit és az ellenállásod enyhülését tapasztalod az itt hallottak hatására és kissé jobban ráhangolódsz a belső lényedre és saját vezérlő rendszeredre – akár úgy, hogy ezt tudattalanul teszed – és ezért érzel egy kis rezonanciát azzal, aki valójában vagy és amit valójában tudsz, akkor lehet, hogy inspirációt kapsz – amikor elmondjuk neked, hogy létezik egy örvényed, van egy rezgésbeli valóság, ami nagyon magas rezgésű, mert ellenállásmentes – hogy meditálj és csendesítsd el az elméd, hogy a saját rezgésed emelkedjen. És amikor a saját rezgésed emelkedik, akkor találkozik az örvényed rezgésével és akkor az, aki vagy az örvényedben az elmédbe jöhet.

Jönnek az ötletek, az érzések, az ösztönzések az impulzusok, amiket ha követsz, sikerre találsz. Megtalálod vágyott dolgaidat, amikkel együtt jár az örömteli érzés, hogy jó helyen vagy a jó időben.

Nem arra számítunk, hogy az általad itt hallott szavak emelnek fel téged. Hanem arra, hogy rezonanciát érzel valamivel, aminek hatására felismered, hogy van másik részed, és hajlandó vagy alkalmazni itt-ott egy eljárást és hogy rezgésed emelkedését személyesen megtapasztalod és aztán tisztán érzed, milyen azt csatornázni, amit a belső lényed tud az időpillanatról, vagy a témáról, amin gondolkodsz, majd leköveted a folyamatot, akkor éred el, hogy tudod. Akkor éred el, hogy tudod.

Mindaddig az egész csak arról szól, hogy egy rakás ember elolvas egy rakás könyvet egy rakás tapasztalatról, amikből itt-ott befogadnak valamit, de nem értik meg a stabilitás valódi alapját, amire mindig építhetsz.
Segítettünk?

Ha rájössz, hogyan kerülj harmóniába, akkor mindig tudni fogod mit csinálj.
És bár előjönnek dolgok, hiszen te minden nap új vagy, új tapasztalatokat vonzol, hiszen a bővülés elkerülhetetlen jellemzője minden létezőnek. Bővülésnek lennie kell. Te döntesz, hogy örülsz, vagy sem, de a bővülés garantáltan megtörténik.

Abraham Hicks – Mások véleménye és a siker

kerem-az-infot

K: Egész gyerekkoromban nagyon jól éreztem magam a kamera előtt. Videók, produkciók, mindenféle dolgok…
Á: Most vettük észre, hogy amikor levegőt készültél venni, elvetted a szádat a mikrofontól. Igen, igen, jó!

K: És ahogy öregedtem… – most fodrász vagyok, tanítok, rendezvényeket szervezek, előadok – észrevettem, hogy a közösségi médiában nagyon fontos lett a videó, ami gyermekkoromból fakadó manifesztáció lenne; egy valóra vált álom. Mindent minden nap videóra vehetek. Aztán jöttek a követők, a lájkok, a diszlájkok és minél többet osztottam meg, annál több diszlájkot kaptam. Elvette a kedvemet.

Á: Emberieskedsz. Ezt az emberieskedést csinálod. Nem arra figyelsz, amit a belső lényed… A belső lényed új dolgokra inspirál. Új felfedezésed és tágulásod van. De ha az a fontos mások mit gondolnak róla, akkor jól és rosszul is elsülhet. És amíg stabillá nem válsz annak kapcsán, te hogyan érzel magaddal kapcsolatban, amíg biztosra nem tudod, ki vagy… Néhányan, akik fel sem tudják fogni ki vagy, elmondják mit gondolnak arról, hogy ki vagy, amihez semmi közöd, pontosabban nekik semmi közük, csak te kéred!

Nem is lehetne ezt a napot ennél jobban kezdeni. Hiszen gondolj bele!, mik a lehetőségeid? Hogyan magyarázod el mindnyájuknak “Neeem, én tényleg jó vagyok! Tényleg jó vagyok.” Hogyan fogod mindezt elmagyarázni nekik? Ezért fontos a belső lényedre hallgatni, aki tudja ki vagy, aki az út minden lépését veled tette meg, aki ismer mindent, amit éltél, a tágulás minden részletét.

És a legfontosabb dolog, hogy a belső lényed soha nem néz vissza. Ha te igen, akkor azzal magyarázni próbálod, hol vagy. A belső lényed csak azt ismeri amit életed hatására eddig a pontig kértél és a belső lényed osztatlan figyelmet szentel annak! Osztatlan figyelmet! És amikor eltérülsz attól, akkor nem érzed olyan jól magad. Folytasd nyugodtan! Ezt csak el akartuk mondani gyorsan, mielőtt még a kocsi a hegy lábához érne. 🙂 🙂

K: Ezért vagyok ennyire nyitott, hogy csatorna legyek, hogy halljam a forrásom, mikor valamit megosztok.
Á: Nem kell nyitott csatornának lenned, csak belső érzésedre hallgass és azt figyeld hogyan érzel. Amikor olvasod azokat a kommenteket és rossz érzéssel töltenek el… érted, hogy miért olyan rossz érzés? Igazából, de tényleg igazából miért olyan rossz érzés?
K: Nem.

Á: Mert a véleményed arról, mit mondanak, ezért a véleményed magadról az alapján amit olvasol magadról, hogy mit mondanak, nagyon eltér attól, amit a belső lényed tud. A belső lényed nem megy oda, de te igen és akkor elválasztást okozol. Ezért olyan szörnyű érzés. És nem tudnád – ha lenne ez az életed és ezt követően ezer, ami van – nem tudnád fegyelmezni őket.

K: A kérdés az, hogy részt vegyek-e benne? Ha nem olyan jó érzés, annak ellenére, hogy imádom a videózást, vagy találjak eltérő platformot?
Á: Először van egy kérdésünk hozzád. Ha válaszolsz, mi is válaszolunk a tiédre. 🙂 🙂
K: Szuper!

Á: Szerinted van értelme végigmenni az összes megpróbáltatáson, beleszületni ebbe a testbe, ebbe a fizikai idő-térbe, ismerve a tömegek rémségeit? … 🙂 🙂 tudva mennyire elképesztően színesek és mennyire valószínű, hogy legtöbbjük nem fog tudni megérteni?
K: Igen.
Á: Akkor a közösségi média neked való.
K: Oké!

K: Csak egy újfajta verziója a tömegeknek. 🙂 🙂 El kell érned azt az állapotot, amiben nem a mások véleménye hajt. A legtisztább, legvilágosabb módon így lehet ezt megérteni: Amikor ébren vagy, mindig rezgést bocsátasz ki. Ezért mindig annak a hatása alatt vagy, ami bejön a kibocsátott rezgésed hatására.

Tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy te a belső lényed hatása alatt vagy? A belső lényednek megfelelő gondolatokat gondolsz erről-meg-arról? Vagy a közösségi média hatása alatt vagy? Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindig szörnyű érzés a közösségi média hatása alatt lenni. Nem ördögnek tüntetjük fel! Ördögök nincsenek! 🙂

Nem azt mondjuk, hogy a gonosz forrása. Csak azt mondjuk, hogy ha megkérded magadtól… amikor azt a negatív érzelmet érzed “Minek a hatása alatt vagyok?”, felismered, hogy feladod hogy a belső lényed hatása alatt légy és mások véleményére hagyatkozol.

Jerry szokta mondani Esthernek, mert volt egy játék, amit elég gyakran játszott egy étteremben, ahol 4 kenyeres tányér volt az asztalon. Azt mondta neki “A mi kapcsolatunk különösen jó, és elmondom szerintem miért olyan jó.” Aztán fogta az egyik tányért, rárakta a másik tetejére és azt monda “Látod mennyire passzolunk egymáshoz minden kapcsán, amire gondolunk? Hiszen a dolgok hasonló érzéssel töltenek el minket.”

És Esther néha poénkodott vele, kibillentette a harmóniából egy kicsit és azt mondta “Kivéve azt az egy dolgot!” “De passzolunk” Más szóval sok az egyezőség. Aztán Jerry folytatta. “Vannak akikkel így vagyunk, vannak olyanok, akikkel épp hogy, meg olyanok is vannak, akikkel semmi közös nincs bennünk. ”

De rengeteg ember azt szeretné, hogy a többi pontosan passzoljon hozzá. És ha nem, akkor meg “Na mit csináljak, hogy velem így viselkedj? Én megváltozom. Olyan leszek, amilyen akarod, hogy legyek. És te, és te, és te, és te, és te, és te… amíg hirtelen olyan sokan lesznek, hogy le kell mondanod erről, mert te képtelen vagy rá.

Aztán szavazást szervezel, hogy milyennek kéne lenned, majd elég hamar nem lesz élvezet ez az élettapasztalat, mert míg azt keresed mi az, amiben mások egyetértenek veled, elveszíted kapcsolatodat a belső lényeddel, aki tudja ki vagy, és mindenben támogat.

Tehát a mondanivalónk a közösségi médiáról, vagy mindenről, ami “emberieskedéssel” van tele “Legyen biztos lábazatod, aztán… kezdj el mozogni. Rakd le az alapokat, aztán kerülj eléjük!” Néha Esther azt mondja “Teljesen egyedül vagyok!” , amit nem akar, aztán máskor meg “Egyedül vagyok, ami rohadt jó! Egyedül vagyok! Én, magam és az önvalóm; mi harmóniában egymással!”

De ha stabil vagy, ha begyakoroltad harmóniádat azzal, aki vagy, akkor bárhova mehetsz, mert az, amit rólad gondolnak nem borítja fel az egyensúlyod. Nem zaklat fel, mert a véleményüknek rólad, semmi köze hozzád. Az egész róluk szól. Arról, ők hogyan éreznek. Na most tényleg a mélyére ásunk. Készen álltok?

Minden téma valójában két téma. Mint egy bot, aminek az egyik végén az van amire vágysz, míg a másik végén ennek hiánya. Ezt ugye nagyjából értitek? Tehát amikor különösen vidám vagy, amikor szárnyalsz, érthetőnek tartod, hogy valakit, aki nem szárnyal bosszant a szárnyalásod?

Mert aktiváltad azt a botot, aminek hatására aktiválódott valami bennük, amit veled társítanak, mert jobban érezték magukat, mielőtt észrevették szárnyalásod.

A korai időkben Jerry-nek volt egy koncepciója, amiről egy idő után lebeszéltük. A következőt javasolta “Ábrahám, nem lenne jó, ha lennének börtönszigetek? Például a rablók egy szigeten lennének és egymástól rabolhatnának. 🙂 Akik meg másokat erőszakolnak szintén egy szigeten erőszakolgathatnák egymást. 🙂 🙂 A gyilkosok szintén egy szigeten lennének és egymást öldösnék.”

És mi azt mondtuk “Már vannak ilyen szigetek. De egy dolgot kihagytál. Azt, hogy aki fél, hogy megerőszakolják, egy szigetre kerül sz erőszakolókkal. Aki attól fél, hogy kirabolják egy szigeten lesz a rablókkal. Mert te azt kapod, amire gondolsz, akár akarod, akár nem.”

És a tömeg elcsendesült. 🙂 🙂 Érdemes ezen elgondolkodni, ugye? Tehát vannak ezek a rezgési szigetek. Amit itt csinálunk – és ez a valaha legjobb munkánk -, az hogy meggyőzünk téged arról, hogy hagyj már fel az eredménytelen és hiábavaló próbálkozásoddal, hogy mások kedvében akarsz járni. Ami nem azt jelenti, hogy a legrosszabbik énedet mutatod a világnak, hanem, azt, hogy ráhangolódsz arra, aki vagy, és azt mutatod a világnak.

Mert ha nem arra törekszel, hogy annak a hatása alatt légy, hogy mások megbecsülését és jóváhagyását keresed, hanem a forrásodra hangolódsz és a szeretetre, amihez a forrás-energiád rezgésileg passzol és így szilárd és következetes vagy rezgésedben, akkor ha kimész a világba és félreértenek, akkor megérted, hogy félreértenek.

Nem veszed sértésnek, mert stabilak az alapjaid. Mert te tudod ki vagy és többé a stabil alapjaidat nem az ingatagoktól próbálod megszerezni, akik nem tudják ők kik.

És ezért vagy annyira dühös sokukra, mert ők nem elég stabilak ahhoz, hogy azt nyújtsák neked, amit elvársz tőlük.

De a szeretetet az összes rossz helyen keresed. A stabilitást rossz helyen keresed. A jóváhagyást rossz helyen keresed, a lájkokat az összes rossz helyen keresed.

K: A másik kérdésem, hogy ha sikeres vagy, akkor bevonzol más sikeres embereket…
Á: Mi azt… profin közbe tudunk vágni, ugye?
K: Igen.
Á: Egy mondat és folytathatod. A siker öröm. Pont. A siker az a harmónia és harmóniában lenni a világban. Érezni azt, aki vagy. A tudás magabiztossága. A vonzás pontja. A siker rezgési egyezőség a saját örvényeddel. Ez a siker! Ezt még soha nem mondtuk. Ez a meghatározás örökre megállja a helyét. A siker rezgési egyezőség a saját örvényeddel. 🙂 🙂 Ez a siker.

Ami mindent jelent, amire valaha vágytál. Persze, könnyű megérteni miért gondolod, hogy a siker a pénz, az anyagi dolgok, vagy akár az elismerés, de valójában rezgési egyezőséget jelent azzal, amit az élet hatására preferálsz és kérsz.

A siker és az elégedettség is, haladás annak irányába, aki valójában vagy. Nem visszatekintés arra, aki régebben voltál. Nem indoklása annak merre tartasz azáltal, hogy elmagyarázod milyen rossz volt és mennyire jobbat érdemelsz. A siker és az elégedettség a haladásról nem a megérkezésről szól. A haladásról annak irányába, aki valójában vagy és amit kértél.

Ez hosszabb lett egy mondatnál, elragadtattuk magunkat. 🙂 🙂 A vonzás törvénye a hibás. 🙂 🙂 Szóval folytasd, ha tudod! 🙂

K: Tehát csak a saját rezgésedért, manifesztációdért vagy felelős. Más ebben nem segíthet. Ez egy lélek-lélek, forrás-lélek utazás.
Á: Sok ember lesz a segítőd. Sok a hatás, a pozitív hatás és a támogatás. De az alaphangját annak, amit vonzani akarsz, neked kell megadnod! Tehát ha sebezhetőnek, bizonytalannak érzed magad, akkor melyik szigeten vagy, kihez passzolsz, és mennyi segítségre számíthatsz azoktól, akik úgy éreznek, mint te?

Míg a belső lényed arra fókuszál, akivé te rezgésileg váltál. Az emberek jó szándékúak és csodálatosak és nem tiszteletlenségből beszélünk “emberieskedésről”. De annak kapcsán hol van a vezérlőd, hol kell keresni, hol és hogyan kell megérezni milyen irányt vegyél és mit csinálj?

A rövid-tömör válasz, hogy ha nem jó érzés, akkor rossz irányba mész. Tehát, amikor azokat olvasgatod és jön az érzés, kezdesz elbizonytalanodni, hogy még az sem biztos, hogy folytatni akarod, akkor vagy úgy, mint a beszélgetésünk elején. Elbizonytalanítottak azok, akik nem tudják miről beszélnek. Akik nem élénkek ráhangoltak és lelkesek. Akik nem a te sikered mellett vannak, hanem sikertelenségüket sikered kritikájával indokolják. 🙂 🙂

Nem lehetsz elég szegény, hogy a szegényeket gazdagítsd, vagy elég beteg, hogy a betegeket egészségesebbé tedd. Vagy elég szomorú, hogy a szomorúakat boldogítsd. Az kell lenned, amilyen szeretnéd, hogy ők legyenek.

És ha te az vagy, akkor lehet, hogy egy gyenge pillanatban – amikor nem védekeznek, magyarázkodnak, vagy szegülnek szembe azzal, akik ők valójában – , épp miután felébredtek, – mert mindenki van úgy, hogy harmóniában van – lehet, hogy egy gyenge, ellenállásmentes pillanatban kapod el őket és lehet, hogy meglegyinti őket a sikered és felemeled őket saját vágyott sikerükhöz.

És ha ezzel a gondolkodással mutatod be, amit bemutatsz… mert lényed minden porcikájában benne van mások felemelése, hiszen ez vagy: Tanító vagy! Tanító, tanító, tanító, tanító! Te tanító vagy! És a tanítóknak tanítaniuk kell!
K: Igen.
Á: És vannak, akik készen állnak rád, vannak, akik nem. És tanításod sikerének nem lehetnek mércéi azok, akik nem állnak készen rád.

Abraham Hicks – Miért lényegtelen az, ami most van, ahhoz képest, ami kialakulóban van?

kerem-az-infot

Á: Tudjátok mit akartok?
Közönség: Igen.

Á: Jó, ugye? Vágyaitok jó érzéssel töltenek el? Ez a fő kérdés. Ha a vágyad jó érzéssel tölt el, akkor van egy vágyad és rezgésileg a közelében vagy, más szóval a hiedelmeid nem mondanak ellent neki és gyakran, szilárdan haladsz az új vágyad, az új vágyad, az új vágyad, az új vágyad felé és boldogan élsz örökkön örökké, igaz?

De ha folyton új vágyakat keltesz életre, amikben kételkedsz, akkor nem olyan mókás az élet, ugye? Azt ami van, ismétled újra. Ha hagyod, hogy az ami van, legyen a bázisa hitednek, hogy mi jön, akkor a fejlődés nem jöhet. Ha minden figyelmed azon van, ami van, akkor a rezgésed csak arról szól, ami van.

És a rezgésed a vonzáspontod. Amin gondolkodsz, azt bocsátod ki rezgésileg. És amit rezgésileg kibocsátasz, azt hívod magadhoz. Jó tudni, ugye? Tehát, hallgatsz minket egy ideje? Nagyjából vágod, hogy mi ez? Érted, hogy te teremted a saját valóságod, ugye?

Néha azt mondod “Én teremtem a saját valóságom!!!” (boldogan mondja), néha meg azt “Én teremtem a saját valóságom…” (lehangoltan mondja) 🙂 🙂 Attól függ, hogy megy a dolog, és hogy felelős akarsz-e lenni érte?!

De igen, te teremted a saját valóságod! Mert megfigyelsz és rezgést bocsátasz ki! Most az elején elmondjuk, hogy majdnem mindenki az alapján bocsátja ki majdnem az összes rezgését, amit megfigyel. És ez nagyon jó, ha te a teremtési folyamat első lépésében vagy.

Az első lépés, mikor kontrasztos pillanatokat élsz meg és lényed minden szintjén elhatározásokra jutsz arról, mit preferálsz. Tudod mit nem akarsz és tudod, mit akarsz. Tehát az, amit megfigyelsz sokat segít az első lépés fázisában.

A második lépés, mikor a forrás – fogadva tisztánlátásodat arról, amit akarsz – válaszol rá mindazzal, amivel rendelkezik és rezgésileg osztatlan, teljes figyelmet szentel a vágyadnak. Hmmm, ez óriási!!! És oly öröm számunkra!

A harmadik lépés, amiben te valahogy rájössz a módjára, hogyan bocsáss ki olyan rezgést, ami eltér attól, ami van és bocsáss ki olyat, ami jobban hasonlít ahhoz, amire vágysz. Mert ha továbbra is az alapján rezegsz, ami van, akkor nem tudod az új javulást beengedni, mert az ami van, kint tartja. Érted ezt?

Ha nincs elég pénzed, tehát vizsgálgatsz és válogatsz: erre nem telik, oda nem mehetsz, ezt nem teheted… Tehát mindebben a vizsgálgatásban és válogatásban rakétákat indítasz erősebb javulást kérve. És a belső lényed és mindenki a belső lényed társaságában sorba rakja a társteremtő elemeket a te jobb pénzügyi helyzeted érdekében.

De ha továbbra is a jelenlegi létállapotodra figyelsz – beszélsz róla, bosszankodsz rajta, aggódsz miatta, panaszkodsz róla -, akkor pontosan annak a rezgését tartod magadban aktívan, amiben vagy! Így nem tudsz elmozdulni, egy lépést sem tudsz tenni az új és javult bőség lavinája irányába, ami rád vár és készen áll számodra. Kinyilatkoztatásra kerül, de fel kell ismerned. Amire viszont nem vagy képes, ha arra fókuszálsz, ami van.

Tehát a most valóságodat egy nagyon megértett módon kell használnod. Meg kell értened, hogy a most valóságod és az ami van, óriási segítőd az első lépés kapcsán, viszont utadban áll a harmadik lépés kapcsán. Az ami van, akadálya fejlődésednek.

De én látom, hallom, szagolom, ízlelem, tapintom, tudok beszélni, blogolni, chat-elni róla, instagramolni is tudok róla, sőt lefényképezhetem azt, ami van, ami van, ami van, ami van, ami van, ami van. Ami csodás dolog amikor vizsgálgatod és átválogatod azt, ami van és megtalálod a legjobb részét, és jó érzésű pillanataid alapjául használod. Ez egy csodás mód arra, hogy hasznosítsd tudatosságod arról, ami van.

De eláruljuk, hogy az ami van, lelassítja azt, ami jön. Főleg akkor, ha arra fókuszálsz, ami van és nem érzed jól magad, mikor ráfókuszálsz.

Rendkívül élveztük ezt a beszélgetést…. 🙂 🙂 Soha nem kell többet tudnod arról, hogyan reagálj erre a világra. Mert minden egyéb készen áll arra, hogy működjön neked. Te nem fizikai energia voltál, mielőtt ebbe a fizikai testbe érkeztél és a nagyobbik részed még mindig az.

És ahogy ebbe a fizikai testbe érkeztél, a nagyobbik részed nem fizikailag fókuszált maradt, tiszta pozitív energia, ami azt jelenti, hogy amikor kontrasztos pillanatokat élsz meg, és nem vágyott dolgokra lelsz, a belső lényed tudja, mit kérsz, de soha nem fojtja el a vágyott dolog kibontakozását azzal, hogy azt magyarázza, mi hogyan van. Az ahogyan van, lényegtelen abból a szempontból, hogy mi van kialakulóban.

Hahhh, az ahogyan van, ebből a szempontból lényegtelen. De lényeges volt, mert rakétákat indított, amely rakéták belőled indultak, és figyel rájuk, figyelemmel kíséri őket a belső lényed a te rezgési valóságodban. Amely rezgési valóság, ami csak azért, mert nem látod, hallod, szagolod, ízleled, vagy tapintod, még nem jelenti azt, hogy nem valóság. Annyira valós, hogy nevet is adtunk neki: AZ ÖRVÉNY!

Ez egy valóság! Rezgésbeli valóság. Két könyvet írtunk róla! Nagy dolog! Csak te nem tudod, hogy az, mert nem látod, hallod, szagolod, ízleled, vagy tapintod, tehát azt gondolod, az a nagy dolog, amit látni, hallani, szagolni, ízlelni és tapintani tudsz.

Csakhogy az lejárt dolog! Mint a rágó, amiből az összes ízt kirágtad. Ott volt, mikor kellet, de mihelyst vágyrakétát indítottál, amit meg is tettél és mihelyst teletöltötted az örvényedet az összes ötlettel, vággyal, megtapasztalni vágyott dolgaiddal, a figyelmed arra, ami van – hacsaknem eszméletlenül jó érzést nyújt, mikor ráfigyelsz – nem segít a teremtési folyamatodban! Pedig te 🙂 egy teremtő vagy! Te az vagy.

Ebbe a fizikai testbe érkeztél úgy, hogy nagyobb részed nem fizikailag fókuszált maradt, hogy forrásként támogasson.

És itt vagy, hogy az emberiség szépségével kölcsönhatásba kerülj! Ohhh, az áldott csirkefogókkal! 🙂 🙂 Akik nem azt teszik, amit elvársz tőlük. Nem járnak a kedvedben. Önzők! Mert úgy születtek. És mi akarjuk, hogy azok maradjanak, hiszen önzően orientáltnak kell lenned! Csak a saját szemeden keresztül láthatsz.

De míg a másikra számítasz, hogy bizonyos módon viselkedjen, ahogy figyeled őt – mert ebben vagy annyira jó, a m-e-g-f-i-g-y-e-l-é-s-b-e-n; gúnyos célzattal mondtuk, hallottad? 🙂 🙂 – ahogy figyeled őt, úgy a olyan dolgokat – mondhatni úgy, hogy tanítasz – neki, amik ellentmondanak azzal a móddal, ahogyan az univerzum törvényei működnek.

Elvárod, hogy a másik úgy viselkedjen, hogy attól jól érezd magad, aztán, ha nem így tesz, akkor rosszul érzed magad és azt érzed, elvesztetted az irányítást, és ezért őt okolod. De az egész nem róla szól, mert ő nem azért jött, hogy úgy viselkedjen, ahogy te akarod, hanem ő is teremteni jött!